Magyarország – Van, ami az atomtámadásnál is hatalmasabb bűn!
A Ferencváros megírta levelét tegnap a bírók ügyében, és a zöld-fehérek nyilvánosságra is hozták azt, így vonva be a közvéleményt is a labdarúgás egyik legfontosabb vitájába, amely a sporik ténykedéseiről, megítéléseiről szól.
Mint fogalmaztak: játékosok, edzők, vezetők vannak kötelezve arra, hogy a legkiélezettebb idegi állapotban is nyilatkozzanak, értékeljenek úgy, hogy utána adott esetben még jól meg is büntessék őket azért, mert elmondják a véleményeiket, amelyek nagyon sok esetben igazak. Az FTC azt is hangsúlyozta: a labdarúgás üzleti iparág lett, a játékvezetők döntései emberi sorsokat befolyásolnak, de nemcsak szakmailag- és emberileg, hanem anyagilag is. Hozzáteszem, kőkeményen.
A levél tartalmazza, hogy semmilyen, azaz magasztaló vagy elítélő bírói értékelés nem lehet nyilvános, mint ahogyan a Fegyelmi Bizottság is csak a határozatokat hozza nyilvánosságra a csapatok büntetéseivel kapcsolatban.
Nyilvános a Fradi-levél – NB1.hu
A Ferencváros levelének a tartalmát mondatokkal nem elemezném és véleményezném, bőven elég kiindulási alap az, hogy az általam legfontosabbnak vélt részeket kiemeltem. Mint ahogyan azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a játékvezetők szent tehenek futballban abból a szempontból, hogy őket senki nem bánthatja. Értem én a szövetség részéről, hogy nem hagyhatja szó és büntetés nélkül, ha olyanokat mondanak a sporikról, hogy direkt nyúlnak bele az eredményekbe, mert az azt jelenti, hogy csalással, nagyon súlyos bűncselekmény elkövetésével vádolják meg őket. A vádakat meg ugye bizonyítani kell, mert az alaptalan, azaz be nem bizonyított vádaskodás sem szép dolog. Nagyon nem. És a törvény előtt sem.
Viszont azt is tudni kell, hogy ezeket a szabályokat nem az MLSZ, hanem az európai és a nemzetközi szövetség találja ki. Ezért is van benne a Fradi-levélben, hogy a magyar szövetség próbáljon javaslatokat tenni a főnökei irányába. És ezért is van az, hogy eddig egyszer sem írtam azt, hogy MLSZ! És ez fontos!
Viszont azzal, hogy a legnagyobb szövetség(ek) nem engedi(k), hogy a játékosok és az edzők értékeljék a bírók működéseit (már megint remekül vezette a meccset, már megint rosszul, jogos volt a tizenegyes, lesről kaptuk a gólt, satöbbi…), vagy azt, hogy a sporik mondják el, mit, miért ítéltek, csak tovább nő a misztikum
Azt a misztikum, amely arról szól, hogy a bírók, a szövetség (és ezáltal persze a politika és a tehetős szponzorok) döntik el világszerte, melyik csapat nyerheti a meccseket, melyik gárda eshet ki, és, hogy melyik klub lehet a bajnok vagy a Bajnokok Ligája, a világ- és Európa-bajnokság végső győztese.
Akik viszont egy picit is fogékonyak a néplélekre, nem a magas lóról, mahagóniból készült iróasztal mögül, hegyek tetején vagy tengerek, óceánok partjain lévő, százmilliókba kerülő villákból szemlélik az eget, és ne adj isten, a meccseket sem a „szuperhiperűberfelülmúlhatatlancsicsoma viálypiszupergold” páholyokból nézik, azok pontosan tudják: ha a nép vagy a szereplők nem tudnak valamit, akkor elkezdenek találgatni. És ez nem most alakult ki, hanem nagyon régen. És hangsúlyozom, nem Magyarországról beszélek, mert ami itt történik, csak egy levonata annak, ami a planétán zajlik. Nem véletlen, hogy az FTC is megdicsérte az MLSZ működésének a 90%-át.
Szerintem a legnagyobb baj a bírókkal, hogy hatan vannak, cserébe meg nem biztos, hogy megbíznak egymásban. Mert van ugye a játékvezető, a két partjelző (a hivatalos, tök unalmas elnevezések nem érdekelnek), a két tag a kapu mögött viperára emlékeztető tárgyakkal a kezeikben, meg még egy fószer, aki a kispadok között tesz rá azzal, hogy próbál az edzők felett főnökösködni, nehogy egy centivel is átlépjék a technikai zónát, mert az nagyobb bűnnek számít már lassan, mint végrehajtani egy atomtámadást. Fontos: erről nem a bírók tehetnek, hanem azok, akik ezeket a baromságokat kitalálták és megkövetelik tőlük ezeket az értelmetlen viselkedési formulákat. És nem Magyarországon döntöttek az agytrösztök, hanem valahol Svájcban…
Megvan, ki váltja a lemondott Orosz Pált – NB1.hu
És akkor most nézzük, mi a bajom a rendszerrel. De előtte leszögezném: nem vagyok híve az összeesküvés-elméleteknek, üldözési mániám sincsen, de, ha játékvezető lennék, feltenném magamban a következő kérdéseket?
– Hogy bízzak meg az emberi szemben (máséban), amikor az nem tévedhetetlen? Még az enyém sem, mint egyetlen sem.
– Hogy bízzak meg a kapu melletti társamban, aki játékvezető, több pénzt kapna, ha ő vezetné a meccset és szakmailag is magasabban lenne rangsorolva, azaz többet vezethetne és még több pénze lenne?
Mert én egyetlen tényezőt vennék csak tutinak: a felvételek visszanézését, azaz a videobírót!
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
