Újpest-szív és a Fradi-szív: Törőcsik és Nyilasi találkozása

A napokban lesz 63 éves Törőcsik András. Barátja, Nyilasi Tibor elérzékenyülve köszöntötte a két agyműtétjéből lábadozó  újpesti klasszist. A megható találkozáson a Bors is ott volt.

 

Mosoly, emlékek idézése, ziháló tüdő ­– ezt láttuk, tapasztaltuk a tornateremben, ahol Törőcsik átvette majdani, május elsejére érvényes születésnapi ajándékát Nyilasitól. Törő akkor lesz 63 éves. Kapott somlói galuskát, Milka csokit, amivel a Testnevelési Egyetem kancellárja, a Vasas egykori edzője, Genzwein Ferenc lepte meg. Törőt amúgy Pintér István gyógymasszőr feladatai izzasztották, a gólvágó recsegtette a bordásfalat, medicinlabdával irtózatos erővel dobta mellkason „kínzóját”, kocogott is, közben mosolyogva rimánkodott, ugyan kegyelmezzenek már neki. Kegyelem nem volt, engedmény igen. Pár kocka Milkát kapott, előkerült Nyíl ajándékkal zsúfolt szatyrából a narancs és keksz is elképesztő mennyiségben.

 

 

 

 

 

 

Egymást cukkolják

 

– Ez maga a csoda! – álmélkodott Nyilasi. ­–­ Kese két évig a betegszobájában fe­küdt, bámulta a mennyezetet, most meg frissen mozog. Hallom, römizik, mint egykoron a válogatottban, ráadásul sakkozik is. Köszönöm valamennyi orvosának, gondozóinak, akik mindent elkövetnek gyógyulásáért.

 

Bizony ám, Andris kedélyállapota javulóban, s ennek igazolására előkerült a fehér pöttyös zöld gumilabda, amivel passzolgattak, miként fénykorukban. Nyíl persze cukkolta Kesét, emlékezik-e 1979. szeptember 22-re, amikor az általa vezérelt FTC 7-1-re kitömte a Dózsát? Törő így replikázott:

 

– Csak azért nyertetek, mert nem játszottam ellenetek.

 

 

Nyilasi mesélte, gyerek­koruk óta ismerték egymást, 16 évesen az ifjúsági válo­gatott mezét viselték mindketten. Emberileg, focista­ként hamar közös hangot leltek, a tréningek után a Gamma-pá­lyán lévő Sport büfében beszélték meg az élet dol­gait. Sok sport, semmi politi­ka ­– eközben falatoztak derekasan.

 

Becsüli a szerénységét

 

– Kese a testvérem, hiszen pár hét a különbség a születésnapunk között – így Nyíl. ­– Egyenességét tisztelem, becsülöm a szerénységét. Kapja majd a gratulációt, és arra kértem: mondja azt, hogy közelebb van a hatvanhoz mint az ötvenhez…

 

Szó esett az 1978-as argentínai vb-ről, amikor Törőcsiket a hazaiak, Pasquale Passarelláék kilencszer szétrúgták, nem csoda, hogy törlesztett, amiért kiállították.

 

– Elöntött a düh, rúgtam én is, leküldtek, és ezt ezerszer megbántam – folytatta Nyíl, aki Törőcsiket minden idők legnagyobbjai közé sorolja, Diego Maradona és Johan Cruyff ma­gasságában a helye.

 

 

 

 

 

 

Újpest-szív, Fradi-szív

 

A két barátot sohasem érdekelte, hogy a rivális Fradi, illetve Dózsa színeiben futballoztak, meccs közben is zrikálták egymást. Ha már ekkora barátok voltak, okvetetlenkedtem, miért nem igazoltak közös csapatba?

 

– Mondja, hát nem öltöztem lilába!? Igaz, az nem az Újpesté, hanem az Austria Wien klubszíne volt

 

Amikor Tibor értesült Törőcsik első agyműtétjéről, rögvest felötlött benne a saját, Dynamo Dresden elleni Üllői úti koponyaalapi törése. Gyógyulását követően aláírattak vele egy papírt, azaz csakis saját felelősségére folytathatta a futballt.

 

– Bevallom, él bennem a félsz, elvégre az orvosok azzal riogattak, hogy idősebb koromban visszaköszönhet a baj. Képzelje, összesen öt agyrázkódással fociztam végig az életemet – mondta Nyilasi.

 

Szorít a kijutásért

 

– Addig nem akarok meghalni, ameddig a magyar válogatott vb-re vagy újabb Eb-döntőre ki nem jut – mondta Nyilasi. És hogy kiváló legyen a kondija, naponta öt kilométert fut a Normafánál, mint mondta, reggelente pacsizik az őzikékkel.

 

További részletek a linkre kattintva olvashatóak