A meccs nem volt jó, a többi biztató!
EURÓPA LIGA, PLAYOFF, 1. MÉRKŐZÉS
FTC – SUDUVA 0-0
FTC: Dibusz – Lovrencsics, Blazic, Dvali, Heister – Sigér, Haratin – Zubkov, Skvarka (Varga, 76.), Tokmac (Bőle, 87.) – Boli (Priskin, 66.)
SUDUVA: Kardum – Svrljuga, Kerla, A. Jankauskas, Hladik, Zivanovic – Renan (E. Jankauskas, 78.), Matulevicius, Verbickas – Topcagic (Vezevicius, 92.), Tadic (Gotal, 69.)
180 perc!
Nem 90, hanem 180 perc!
Ez a különbség a nemzetközi kupameccsek és a bajnokik között. Ez azért fontos, mert az első mérkőzéseken mindig annak tükrében kell szakmailag és nem érzelmileg elemezni a történteket, hogy van még egy visszavágó. És ez pont a Ferencvárossal kapcsolatban nemrég igazolódott be, mert ég és föld volt a Dinamo Zagreb mutatott teljesítménye a zöld-fehérek ellen az első és a második találkozó között.
Az odavágón 1-1 lett a vége, aminek köszönhetően már majdnem mindenki elhitte, hogy meglehet a Fradinak a továbbjutás, de a visszavágón a valóság brutális őszinteségével jelezte az igazságot, a zágrábiak berámoltak négyet és köszönték szépen, ők maradtak a BL-ben.
A Fradi, papíron, nagyjából pont annyival jobb csapat az nb1.hu szerint a Suduvánál, amennyivel a Dinamo jobb a magyar bajnoknál. A Rebrov legények viszont annyival kedvezőbb helyzetben voltak, illetve vannak, hogy a visszavágón játszhatnak majd hazai pályán legalább 20 ezer őrjöngő fradista előtt. Ismételjük, a Dinamo ellen is így volt, csak a Zágráb a Suduvánál meg bőven jobb kávéház.
Mindezektől függetlenül nem volt jó meccs a mai, igaz, az UEFA nem az alapján juttatja tovább a csapatokat, hogy melyik játszik közönségdíjasabban, hanem azt, amelyik az eredményesebb. Persze az is tény, ha van eredmény, azt jobb minél látványosabb teljesítménnyel elérni.
Lehetett tudni, hogy a litvánok sűrű védőfalat vonnak mindig a kapujuk elé, ebből próbálnak veszélyes kontrákat vezetni. Így a Fradi előtt eleve adott volt a terület, de figyelnie kellett arra is, hogy nehogy visszatámadják és arra is, hogy van még a visszavágó. A litvánok azt is tudták, ha lehozzák 0-0-ra a meccset, akkor a második meccsen 1 gól elég lehet a továbbjutásukhoz, mert akkor a Fradinak már kettő kellene a sikerhez.
Az első félidőben ennek megfelelően az FTC játékosainál volt többet a labda, ám a hazaiak dolgozták ki a veszélyesebb helyzeteket az elején, ami bizonyította is, miért nem roboghatott folyamatosan ész nélkül előre a Fradi, főleg látványosan, ami nagyobb kockázatvállalást is jelent egyben. Az viszont nagy hiba volt, hogy nem a széleken, hanem középen erőltették a támadásaikat.
Fordulás után átmenetileg nyíltabb lett a meccs, ahogy a Suduva is jobban előrébb jött, hozzáállás, azaz megítélés kérdése eldönteni, hogy ők játszottak jobban vagy a vendégcsapat engedte ezt. Mindez viszont csak azután következett be, hogy Heister 8 méteres lövését Kardum bravúrral hárította a rövid felső elől.
A hajrára aztán kidomborodott a Ferencváros nagyobb játéktudása abból a szempontból, hogy a hazaiak már alig mentek vagy tudtak átmenni a félpályán (ez is megítélés és hozzáállás kérdése), míg a Fradinak, főlek Nguen jóvoltából, több lehetősége is akadt. Aztán Heister előtt ismét volt lehetőség, Dvalinak is volt biztató fejese a 88. percben, de a gól csak nem akart összejönni.
A Fradi nem jó meccsen lépett fontosat az El-csoportkör felé.
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
