Ennek a csapatnak szurkolok majd!
Mottó: az ősrobbanás óta csak egy dolog biztos, mégpedig az, hogy a Bayern München nyeri a Bundesligát!
Ez a nyári szünet most nem volt olyan borzasztóan unalmas, mint 2016-ot leszámítva a többi szokott lenni. Olyan nyarakra gondolok, amikor csak az átigazolási hírek, illetve a zseniális edzőmeccsek tartják az emberben a lelket, utóbbiak megspékelve a tesztelés alatt álló, első csapathoz felvitt, magyar tehetségekkel (akikkel kapcsolatban semmilyen más, jogos elvárásunk nincsen mint az, hogy azonnal legyenek a világ legjobb futballistái), illetve az esetek jelentős hányadában elsőre is megállapíthatóan (általában ezt csak a klubvezetők egy rétege nem tudja megtenni), a mi srácainknál egyáltalán nem jobb, de legalább olcsóbb külföldi próbajátékosokkal.
Utóbbiak közül nagyon sokan végül szerződést kapnak, hogy csak azért se a mi srácainknak szurkolhassunk.
Persze vannak kivételek, amik viszont erősítik a szabályt, de előtte még elmesélem, hogy ugráljak a történetmesélésben, hogy 2016 azért volt jó nyár, mert a magyar válogatott kijutott az Eb-re (mint most), meg volt az olimpia is (mint most), így szurkolhatunk más sportágakban vitézkedő magyaroknak, illetve nézhettünk olyan sportágakat is, amiket legközelebb a következő olimpián fogunk csak.
De térjünk vissza a világ legfontosabb sportágához, a magyar labdarúgáshoz, mert ma késő délután rajtol az NB I (vasárnap meg az NB II és az NB III-is), Paks-Kövesd és Gyirmót-MTK szuperrangadókkal.
Szóval a légiósok!
Megint tele lesz velük az NB I…
De fontos leszögezni, nem az a baj velük, hogy nem magyarok, hanem az, hogy az esetek legtöbbjében csak olcsóbbak és nem jobbak, mint a magyarok, és ez azért a minőség rovására is rá tud menni.
Kivételek persze vannak, mint annál a Ferencvárosnál, mely csapat most is jó simán megnyeri majd a bajnokság, sorrendben negyedszer.
Soha életemben nem volt Fradi-szurkoló, most sem vagyok az az és nem is leszek soha, de ettől még a zöld-fehérek lesznek az elsők, így jelenleg csak két olyan bajnokságot ismerek és követek figyelemmel, amikkel kapcsolatban előre lehet tudni, hogy ki lesz az első.
Így ez a két bajnokság mondhatja el azt is csak magáról, hogy az egyetlenek, melyekben nem az a kérdés, ki lesz a bajnok, hanem az, hogy kik esnek ki, vagy ha jobban tetszik, kik nem esnek ki.
Adott dolog az NB I-ben a 12 csapatos rendszer bevezetése óta, hogy a gárdák és az edzők 80%-a arról nyilatkozik vagy arra utal, hogy a biztos bennmaradás elérése a cél a minél jobb helyezés elérése mellett, de hát ugye nem véletlenül kezdik úgy, ahogy…
Vélményem szerint a Puskás Akadémiának és a Vidinek nem lesznek még valós vagy elképzelt kiesési gondjai, a többi gárda között a mérkőzéseken és így a végelszámolásnál is nüanszok döntenek majd, annyit még hozzáteszek, hogy az Újpestnek nagyon jó a kezdő sora, így a kupában bárki ellen nyugodtan továbbjuthat majd…
És, hogy melyik csapat áll hozzám a legközelebb?
Nem vagyok az igazi értelemben vett szurkolója, mert van csapatom a születésem pillanatától kezdve (a Vasas), és van kedvenc kis csapatom is a jó értelemben vett lokálpatriotizmusom miatt (III. Kerületi TVE) és egy olyan is, amelyiknek rengeteget köszönhetek, mert ott fociztam (BVSC), de nem nehéz kitalálni, hogy a magyar foci szerelemeseként nyilván a magyar játékosokat kedvelem, illetve a támadófocit.
Csak magyarokat felvonultató, ráadásul roppant szerény és korrekt gárda viszont csak egy van.
A Paks!
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
