A jövő építése is zajlott!
A vasárnap legfontosabb mérkőzése a magyar válogatotté volt, de ezen semmi meglepő nincsen, mert ez minden egyes alkalommal így volt, így van és így lesz, amikor a nemzeti csapatunknak szurkolhatunk.
A Görögország elleni felkészülési mérkőzés csemegéjéhez viszont hozzájárult az is, hogy ez a találkozó volt Dzsudzsák Balázs utolsó szereplése a piros-fehér-zöld címeres mezben, amivel egyben egyedüli válogatottságbeli csúcstartó is lett. Vasárnap estig ugyanis Király Gáborral egyetemben 108 alkalommal ölthették magukra a világ legszebb szerelését.
A meccs azért is volt fontos még, mert Marco Rossi szövetségi kapitánynak meg kell találnia a visszavonult Szalai Ádám utódját a márciusi EB-selejtezőkre, miközben Gulácsi Péteré megvan már (az RB Leipzig kapusa sérült) Dibusz Dénes személyében, de szintén fontos, hogy Kerkez Milos és Callum Styles még jobban beépüljön éles helyzetekben is a csapatba.
Az is kiemelt szempont (volt), hogy Kalmár Zsolt visszatérése minél zökkenőmentesebb és eredményesebb legyen, illetve az is, hogy a kispadon helyet foglaló jövő reménységei még jobban szokják a milliőt.
Most következzék az 1999-ben megalapított NB1.hu legrégebbi rovata, az Osztályozónapló, amiben azoknak a játékosoknak a teljesítményeit értékeljük 1-től 10-ig és rövid szöveggel, akik legalább 30 percet a pályán voltak.
Dibusz Dénes (0): Nagyjából elég volt a jelenléte, többet érhetett lábbal a labdába, mint kézzel. A görögök góljánál, a 11-esnél úgy döntött, hogy a másik irányba vetődik el, mint ahová végül a lövés zúdult. Ezért nem lehet hibáztatni.
Botka Endre (6): Pontosan azt a játékot hozta, amiért Marco Rossi szövetségi kapitány is (akárcsak Sztanyiszlav Csercseszov az FTC-nél) gyakorlatilag állandó jelleggel számít rá. Megbízható volt, harcolt, szerelt, igyekezett a támadásokat is segíteni, utóbbiból végül nem is kellett extra tőle.
Orbán Willi (7): Nemcsak a védőtársai, hanem a görögök is elfogadták, hogy a térfelünkön ő az alfahím, az és úgy lesz, ahogyan ő akarja. Vasárnap este kiemelten a (nemzetközi) tekintélye volt a legfontosabb tényező tőle, mert ez eleve előnyösebb helyzetbe hozta szinte mindig.
Szalai Attila (7): Ha Dzsudzsák szöglete után gólt fejel az első félidő hajrájában, akkor a mezőny (egyik) legjobbja. Így viszont „csak az egyik” legfontosabb tagja volt, elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a görögök gyakorlatilag nem jelentettek veszélyt a kapunkra.
Fiola Attila (6): Belepakolta a melót bőven ebbe a meccsbe is, de ami ugyanilyen fontos és emiatt kár is az esetében tovább szaporítani a szót az az, hogy ismét bebizonyította, hogy bármikor számíthat rá a szövetségi kapitány.
Nagy Ádám (7): Ott volt mindenhol, ahol kellett, Rossi és a társai továbbra is az egyik vezérként számítanak rá, mind a csapatvédekezésben, mind a támadásaink felépítésében. Voltak remek kulcspasszai, amikből bőven tovább tudtak építkezni a többiek.
Callum Styles (6): A végletek embere! A vezető gólunkból, amit egyébként a világ összes tévécsatornája sikerrel mutogathatna, hatalmas részt vállalt magára, mint ahogyan a mezőnymunkája és a megbízhatósága is rendben lévőnek tűnt az egyénre lebontott statisztikai adatok ismerete nélkül. A görögök egyenlítő gólja előtt viszont hibázott, emiatt lett a 11-es, amiből gólt kaptunk… Ha Kalmár Zsolt nem szerzi meg a győztes gólt a legvégén, akkor markánsabb lett volna a teljesítményének megítélése…
Kerkez Milos (7): Az első gólunk előtt nagyon fontos volt, hogy igen tevékeny részt vállalt magára a labdaszerzésből. Sokat mozgott, előre és hátra is, felvállalta a párharcokat, de a felfutásokat is. Az oldaláról nem adták be túl sokszor a labdát a görögök. A helyére Nagy Zsolt (6) állt be az 53. percben. Próbált aktív és vagány is lenni.
Dzsudzsák Balázs (7): Egyáltalán nem lógott ki a válogatottból, sőt… Remek szöglete volt, amiből Szalai Attila majdnem gólt fejelt, de Sallait is remek helyzetbe hozta, jó lövési kísérletei is voltak, ráadásul ismét szívből futballozott. Ez utóbbi rá mindig is igaz volt. Amióta bemutatkozott a magyar válogatottban, a mindenkori szövetségi kapitányok mindig számítottak rá. Egyszer sem hivatkozott sérülésre, és bár sajnos ő sem játszott mindig kiemelkedően, de egyszer sem alibizett. Gólörömei és ahogyan a Himnuszunkat énnekli, önmagukért beszélnek. Minden máshoz meg (a pályán kívül is) neki is joga van! Ádám Martin (6) váltotta az 53. percben, veszélyes lövése is volt, harcolt, mint egy Terminátor.
Szoboszlai Dominik (7): Párban kellett szerveznie a játékot Dzsudzsákkal majd a lecserélt ikon helyére visszalépő Salllaival. A védekezésből is kivette a részét, pompás keresztlabdái is voltak, utóbbi kategória kivitelezése egyébként mindenkitől, bármilyen mérkőzésen továbbra is üde, ám sajnos egyre ritkább színfolt. Nagyon megbíznak benne a társak.
Sallai Roland (8): Gyönyörű támadás végén szerzett gólt, Dzsudzsák beadása után is majdnem eredményes volt, rendkívül agilis, lendületes és bátor volt. Az egyik legnagyobb értéke a magyar labdarúgásnak!
FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉS
MAGYARORSZÁG–GÖRÖGORSZÁG 2–1 (1–0)
Budapest, Puskás Aréna, 50 983 néző. Vezette: Chiffi (olasz)
MAGYARORSZÁG: Dibusz (Szappanos, 90+2.) – Botka (Lang, 71.), W. Orbán, Szalai A. – Fiola, Styles, Nagy Á., Kerkez (Nagy Zs., 53.) – Dzsudzsák (Ádám, 53.), Szoboszlai (Kalmár Zs., 90+2.) – Sallai R. (Dárdai P., 72.). Szövetségi kapitány: Marco Rossi
GÖRÖGORSZÁG: Paszhalakisz – Rota, Hadzidiakosz, Recosz, Janulisz (Kiriakopulosz, 68.) – Bakaszetasz, Kurbelisz (Papanikolau, 86.), Buhalakisz (Hadzijiovanisz, 68.) – Maszurasz (Duvikasz, 86.), Joanidisz (Fundasz, 60.), Mantalosz. Szövetségi kapitány: Gustavo Poyet
Gólszerző: Sallai R. (15.), Kalmár Zs. (90+3.), ill. Bakaszetasz (81. – 11-esből)
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
