A hír szent, a vélemény szabad!
Gólöröm!
A labdarúgást a kezdetektől a végítéletig átitató szenvedély legfontosabb kinyilatkoztatási formája. Vannak persze olyanok, akik vissza tudják fogni magukat közben, sőt olyanok is, akik arra is figyelnek, hogy előre eltervezett, jól megkomponált forgatókönyv szerint mutassák be rituáléjukat.
Akik visszafogják magukat vagy forgatókönyv szerint cselekszenek, racionális tettet hajtanak végre. Azaz, észből cselekednek.
Dzsudzsák Balázs nem fogta vissza magát akkor, amikor a 71. percben, immáron az al-Ain játékosaként megszerezte csapata 3. találatát előző klubja, az al-Ittihad Kalba ellen. A meccset végül 4-1-re húzták be.
A magyar válogatott csapatkapitánya örömében nem futott ki a világból, mint azt sokan megteszik, ha betalálnak a kapuba (néha ez túlzás). Megelégedett azzal, hogy elnyargalt a szögletzászlóig, ahol kifejezte köszönetét új csapatának a szurkolóinak. Arról nem beszélve, hogy a klubja meg vele reklámozta a meccset.
Dzsudzsák az al-Ittihad ellen
Check out this video on Streamable using your phone, tablet or desktop.
Akik igen nagy szeretettel, külön drapériával fogadták. Azok, akik vágyták csapatukba történő szerződtetését, amikor ez bekövetkezett, akkor meg nagyon örültek neki.
A klubváltásról Dzsudzsák több fórumon is kifejtette, hogy véleménye szerint nem jártak el vele a legkorrektebbül előző csapatának a vezetői, és itt nem csak arra gondolt, hogy számára semmi előzménye nem volt annak, hogy lemondanak róla, hanem meglátása szerint annak kivitelezése sem sikeredett túlságosan sportbarátira.
De a lényeg a lényeg: Dzsudzsák örült a góljának, ami tényleg nem mindig szokás akkor, amikor a futballista betalál volt csapata ellen, pláne az első meccsén.
Az átigazolásai miatt a magyar drukkerek egy jelentős része által sokat szapult Dzsudzsák azonban (én 1999 óta itt vagyok, nem hinném, hogy azóta és előtte senki nem váltott munkahelyet a világon magasabb fizetésért cserébe…) a gólöröme közben nem tett olyan gesztust, mellyel előző kenyéradóját és annak szimpatizánsait akarta direktben bántani (persze nekik az sem esett jól, hogy gólt rúgott és utána örült neki), csupán új csapatának a szurkolóinak mondott köszönetet, mégpedig azért, ahogyan fogadták őt. És azért, ahogyan akarták őt.
Mert lehet örülni Dzsudzsák legújabb klubváltásának meg nem is, szíve joga mindenkinek eldönteni, hogy mit gondol, mint ahogyan az eddigiekről is.
A véleményeket meg, mint az élet más területén, illik tiszteletben tartani.
És hát ugye magának a főszereplőnek, Dzsudzsáknak is lehet véleménye saját magáról, az általa véghez vitt tettről, mint ahogyan mindenkinek van a világon saját magáról, illetve a saját cselekedeteiről.
Dzsudzsák örült, boldog volt!
Mint minden ember a világon akkor, ha valahonnan elküldik, de úgy érzi, ezt igazságtalanul tették meg vele, majd előző munkahelye ellen sikeresen bizonyít.
A magyar labdarúgásnak az a közös és egyetlen érdeke, hogy minél több játékosunk, minél több csapatunk boldog legyen.
Mert az azt jelenti, hogy eredményes(ek) voltak előtte.
És ami a legszebb, ezek miatt mi, szurkolók lehetünk a legboldogabbakat!
Tehát örülj tovább, Dzsudzsák Balázs!
És mindenki más is!
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
