Magyar szurkoló jelenti: Liverpool-Barcelona élménybeszámoló – képek, videó

Az idén 20 éves nb1.hu fennállása során mindig is rengeteg segítséget kapott a szurkolói szubkultúra tagjaitól. Hihetetlenül sokszor segítették honlapunkat az ultrák utazásokban (gyakorlatilag egyszer sem fogadva el, hogy mondjuk a benyába beszálljunk), de rengeteg információt, képet és videót is kaptunk már, a hibáinkra való felhívásokról nem is beszélve.

 

Most konkrét beszámolót kaptunk a tegnapi, Liverpool-Barcelona (4-0, továbbjutottak az angolok 4-3-as összesítéssel) mérkőzésről, méghozzá Makádi Pétertől, aki Liverpoolban él. A beszámolóját változtatás nélkül tesszük közzé.

 

Bárki, aki itthon vagy a világban meccsen jár és van kedve beszámolót készíteni és elküldi nekünk, azt örömmel vesszük és közzétesszük továbbra is, mint már annyiszor. Ha van kedvetek, akkor írjatok az info@nb1.hu címre, vagy Facebook-oldalunkon küldjetek üzenetet, és mi továbbra is örökké hálásak leszünk nektek.

 

Íme, Péter élménybeszámolója:

 

Nem tudom, milyen messziről kezdjem, gyerekkoromban már kint voltak a liverpooli szurkolói dalok a falamon nyomtatva, 2001 es 2005 után azt hittem, hogy ilyet már nem lehet átélni.

 

2016-ban a Dortmund ellen volt egy nagy fordítás, de ez mindennél nagyobb volt. 24 órával a visszavágó előtt a TV előtt ültem teljesen összezuhanva miután Kompany belotte azt az irgalmatlan nagy bombat. Egyből utána elmentem aludni.

 

Úgy lett jegyem, hogy 3 helyi srácnak segítettem szerezni (alap áron) úgy, hogy frissítgettem az oldalt egész nap, három napig. Én a saját kártyámra nem vehettem mert sok kritérium volt a jegyvásárláshoz. Aztán meccsnap előtt egyszer csak hívott valaki: Hallotta, hogy önzetlenül segítettem, eladna egy jegyet ha szeretném. 

Meccsnapon reggel szaladtam az irodába a vasútállomásról a boldogságtól. Bajnokok Ligája elődöntőre megyek este!

 

Jöttek a keserű kék kollégák: "Minek mész, semmi tétje".

 

Munka után egyből hazamentem, felvettem a 2005-ös, idegenbeli Luis Garcia mezt, amiben kettőt vágott a Leverkusennek, mert hát Garcia mégis csak otthagyta a Barcát a Liverpool kedvéért.

 

Úton a stadionba par borzasztó arrogáns, beképzelt es lekezelő vendégszurkoló bosszantott, de volt ez már rosszabb is. Beérek a Park Pubba, ott mar mindenki szokás szerint énekel, gyors sörök aztán irány az Anfield Road End, a lelátó alatt meg dobok két fontot a Liverpool továbbjutására 12/1 szorzóért. Bent a szokásos YNWA, óriási a hangulat, ahogy az európai estéken lenni szokott. Gyakorlatilag mindenki megállás nélkül énekelt. Gyorsan jött a gól amiről álmodtam, hangerő feljebb, félidő, 1-0, a Barcelona levegőt nem kap, két métert nem bírnak mozdulni.

 

Jött a második gól, mar a pálya másik végében lévő kapuba, az emberek körülöttem megállnak egy pillanatra, senki nem érti mi van, talán a játékosok testbeszéde azt sugallta, hogy megállt a játék. Aztán leesik, és elszabadul a pokol. Pont abban a percben jött a gól, mikor Isztambulban. Két percre rá még egy, pont, mint Isztambulban. Mar nagyjából száz stadionban jártam, ebből jó pár hírhedt a remek szurkolóikról, de olyan hangorkánt, mint ami a harmadik es negyedik gólnál volt, meg nem éltem át.

 

A szöglet után megint nem értettem, hogy mi volt, mázli, hogy Ter Stegen sem. 4-0. A szurkolók bent ünnepelnek, énekelnek meg vagy fél órát. Trent, a helyi srác fut körbe-körbe a stadionban. Én észreveszem, hogy teljesen lemerült a telefonom, egy helyi srác felajánlja hogy lefotóz es elküldi Facebookon.

 

Ki a stadionból, gyorsan be akartam szerezni minden szuvenírt erről a meccsről, amiről a legendákat írjak majd. Mire kiértem minden elfogyott. Mindent eladtak.

 

Hazafele nekem 45 perc a stadiontól gyalog. Emberek az ablakban lógva lobogtatják a zászlokat, gyerekek szaladnak fel és alá, autók lassítanak es a szurkolók kihajolva éneklik a Luis Garcia dalt mikor meglátják a mezt, illetve a vadonatúj dalt is:

 

 

„We’ve been to PSG and Napoli

Belgrade and Germany

Where we went to Allianz and Liverpool scored 3

Porto, Barcelona who the fuck you trying to kid

Cos we’re the mighty Liverpool

Going to Madrid, going to Madrid”

 

2005 után nem gondoltam, hogy átélhetek még egy ilyet. Itt egy generáció, a velem egyidősek akik gyakorlatilag csak a szenvedést kapták 15 éves koruk óta. Most három héttel a döntő előtt 1.40 az odds a Liverpool BL-győzelmére, ilyen még nem volt. A járatok már este a meccs után tele voltak, en is csak úgy tudtam foglalni, hogy Budapestre repülök, onnan vonattal Pozsonyba es onnan tovább Madridba. Mar csak 6-800 font környékén lehet repülőt találni. Az emberek most 150 fős repülőgépeket bérelnek, hogy úgy menjenek el a döntőre, mások 28 órás buszutat választják. A Liverpool csak 16600 jegyet kapott a 67000-es stadionba, de ennek a többszöröse utazik Madridba. Szerencsere én mar júliusban foglaltam szállást, mert már elképesztően felment az ára."