Reméljük, minden magyar büszke rá!
„Szalai Ádám (7): A világ fejlettebb felén már évtizedek óta tudják, hogy egy (közép)csatárt nem csak a góljai minősítenek. Azoknak az időknek az 1970-es években vége szakadt. Már minden játékos védekezik és támad. Ment is hátra segíteni a pontrúgásoknál, többször is bebizonyosodott, hogy nagyon kellett a jelenléte ott is. Amikor meg elől volt, hátul tartott két embert (emiatt tudtak a lengyelek a vártnál sokkal kevesebb emberelőnyös helyzetet kialakítani – hoppá!), az első gólunknál is nagyon a közelben volt (tudta, hová kell érkeznie) a második előtt meg olyan finom passzt adott Schäfernek, amilyet a gyakorlatban (és nem az elméletben és kommentelve), csak igen kevesen tudnak.”
Ezt az értékelést az 1999-ben alapított nb1.hu legrégebbi rovatában, az Osztályozónaplóban írtuk a center teljesítményéről. És a jelek szerint az UEFA szakmai illetékesei is ugyanazt a meccset látták hétfőn este és ugyanazt a megmozdulást tartották a legszebbnek aznap az összes mérkőzés közül, mint mi.
Mint ismeretes, Marco Rossi szövetségi kapitány, a játékosok, a szakértők és a sportújságírói társadalom is (Rossi az elsődleges lángelme) Szalai Ádámot tartja a magyar válogatott legfontosabb játékosának a pályán és azon kívül is. Azt a Szalai Ádámot, aki kábé 10 éve kedvenc a világ egyik legerősebb bajnokságában, a Bundesligában, ahol 1 évvel ezelőtt a csapattársai egy emberként lázadtak fel Szalaiért azért, mert meg akarták büntetni a klubjának a tulajdonosai.
Márpedig az élet minden területén, ha egyetlen emberért fellázadnak a többiek, az nagyon, de nagyon kemény visszajelzés.
A csapatsportágakban, kiváltképpen a labdarúgásban, meg pláne az.
A Bundesligában meg még inkább.
Ezért tiszta szívből reméljük, hogy minden magyar örül annak, hogy Szalai Ádám ismét büszkeséget hozott Magyarországnak!
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
