Íme, az Osztályozónapló!
„Szörnyű volt!”
Ez volt a leglényegesebb kijelentés Szalai Ádámtól, a magyar válogatott csapatkapitányától, miután lefújták az Andorra elleni vb-selejtezőt, amit 2-1-re nyertünk meg.
Fontos azonban tudni, hogy a lefújás utáni, azonnali tévés nyilatkozatoknak az a lényegük, hogy az edzők és a játékosok még a mérkőzés hatása alatt, elsősorban érzelemből nyilatkozzanak, ne feltétlenül lehiggadva és már racionálisan (Marco Rossinál ez pont fordítva működött, őt a találkozó utáni sajtótájékoztatón ragadták el az érzelmei, ami a tévés nyilatkozata után vagy 20 perccel kezdődött el).
Szalai Ádám viszont nem tévedett sokat. Mert a magyar válogatott jól kezdett, 17 perc alatt kétgólos előnyre tett szert, de nagyjából 30 perc után igencsak akadozóvá vált a támadójátékunk, és a végén még izgulnunk kellett amiatt is, nehogy Andorra kiegyenlítsen.
A németek ellenünk izgultak Münchenben az Eb-n a lefújás előtti pillanatokban, mi meg most Andorra ellen. Tehát ismét bebizonyosodott a régi bölcsesség, hogy amit egyszer ad az élet, azt utána visszaveszi, vagy amit elvett, azt visszaadja.
Most következzék az 1999-ben megalapított nb1.hu legrégebbi rovata, az Osztályozónapló, amiben azokat a játékosokat értékeljük, akik az adott találkozón legalább 30 percet a pályán voltak.
Dibusz Dénes (0): Mindent elmond Andorra játékerejéről, hogy gyakorlatilag semmi dolga nem volt. A röhejes öngólról, amit szerencsére nem adtak meg, illetve a végén kapott gólról sem tehetett.
Botka Endre (7): Az NB I legértékesebb magyar játékosának gondolom, továbbra sem értem, miért nem játszik a magyarnál erősebb bajnokságban. A védekező részét ismét jól megoldotta a feladatának, az első félidőben helyzete is volt a remek fejes gólja előtt, ami az első találata volt a válogatottban. Előbb a Kispestben, majd az FTC-ben lett nélkülözhetetlen elem, ezt az utat járta be a magyar válogatottnál is.
Lang Ádám (5): Talán menthetett volna a kapott gólnál, ám hatalmas volt a tömörülés, így ezt joggal elvárni nem lehetett tőle. A röhejes, végül meg nem adott öngólnál meg a teljes védelem hibázott.
Fiola Attila (5): Ez már inkább volt az ő posztja, mint a bal oldali futó és egyben szélső védőé. És ez még akkor is igaz, hogy roppant gyenge ellenfél ellen a védők nem nagyon tudnak kiemelkedően jól játszani, csak akkor, ha a támadásokból kiveszik a részüket. Sokkal jobban járna a magyar válogatott a következő mérkőzéseken, ha továbbra is középen lenne feladata a védelemben.
Szalai Attila (5): Érdekes a megítélése, mert príma és bosszantó megoldása is voltak szép számmal. Egészen fain zsugát adott az első gólunk előtt Sallainak, akit felrúgtak és 11-est kaptunk, ugyanakkor rontott el ziccert, a komikus, végül meg nem adott andorrai gól előtt meg ő passzolta el könnyelműen a labdát.
Kleinheisler László (4): Robotolt, ment előre becsülettel, de betömörülő, szinte csak a védekezéssel törődő ellenfél ellen ez a fajta játékstílus nem hoz túl sokat a konyhánkra, mert támadnunk és nem védekeznünk kell. A szünetben Szoboszlai Dominik (6) váltotta, aki meccs utáni nyilatkozatában, érzelmektől fűtve azt mondta, hogy nem azt a Szoboszlait láttuk (a meccseken), akit látnunk kellene. Önmaga, érzelemtől vezérelt értékelésénél jobbnak gondolom a játékát, mert jó labdákat adott, veszélyes szabadrúgása és olyan szöglete is volt, ami igen élesre sikeredett. Neki sem a szélről kellene feltétlenül indulnia, középről veszélyesebbnek, jobban irányítani tudónak tűnik, ha támadó felfogásban kell játszanunk.
Nagy Ádám (5): Az ő stílusa sem az ilyen ellenfelek ellen jön ki látványosan, mert nagyon szűrnie nem kellett, a támadások levezénylése meg nem az ő feladata volt. Fontosságát viszont az mutatta meg, hogy a lecserélése után egyre inkább megállt az addig sem túl olajozott gépezetünk.
Schäfer András (4): Akart, ment, tette a dolgát, de talán most játszott a leggyengébben, amióta a kezdőcsapat tagja. Ettől még persze a magyar foci egyik fontos reménysége, de a saját jövője szempontjából is fontos lenne, ha ilyen meccseken mindig kiemelkedően tudna teljesíteni.
Sallai Roland (6): Kiharcolt egy 11-est, gyorsan elvégzett egy szögletet, jó helyzetfelismeréssel, amiből Schön gólpasszt adott Botkának. Megtette, amit a haza 45 perc alatt megkövetelhetett tőle. Sallói Dániel (4) váltotta a szünetben, akinek volt lehetősége a gólszerzésre, de érződött rajta, hogy még nincsen nagyon összeszokva a társakkal.
Szalai Ádám (6): Nagyon fontos volt, hogy belője a 11-est és az is, hogy a második találatunknál lekössön két védőt. Mivel ez a két gól döntötte el a meccset, 6-ost kap, de az utolsó 73 percben ennél az osztályzatnál halványabb volt.
Schön Szabolcs (4): Adott egy gólpasszt, fürge próbált lenni végig, de talán rá volt nagyon igaz az, amit Rossi mondott, hogy sokan öncélúan is játszottak kétgólos vezetésünk után, ami majdnem megbosszulta magát.
