A Vasas-drukkerek kegyetlen szidalmáról, Póth Diána szerelméről és az öngólok okozta lelki sebek igaz történetéről is mesélt.
A 26-szoros válogatott, egykori ferencvárosi kedvenc Gyepes Gábor az „Első és utolsó”-rovatunkban narancssárga Kis Polskiról, malajziai légszomjról, a Vasas-drukkerek kegyetlen szidalmáról, Póth Diána szerelméről, budakalászi keserédes visszavonulásáról és az öngólok okozta lelki sebek igaz történetéről is mesélt.
Melyik az első focimeccs, amelyik eszedbe jut a fiatalkorodból?
Amikor először labdaszedő voltam az Üllői úton, egy villanyfényes meccsen, elképesztő hangulatban. Eszembe jut még a tévéből, amikor a Megyeri úton a Fradi 5-0-ra legyőzte az Újpestet, és az 1990-es világbajnokság, amelyet kilencévesen néztem.
Milyen volt az első autód?
A családom első autója egy narancssárga Kis Polski volt, míg a sajátom – persze jóval később – egy Audi A3-as.
Emlékszel-e az első gólodra, illetve arra, amelyiket a második felnőtt évedben szereztél a Fradiban, az utolsó fordulóban?
Az első gólomat Győrben szereztem a 93. percben – 3-0-ra nyertünk -, és a forduló góljának is megválasztották, éppen az édesapám születésnapján. A középpályán kaptam egy labdát, és egy cselsorozat végén, ballal, 17-18 méterről kilőttem a bal alsót.
A 2001-ben szerzett utolsó gólom is a hosszabbításban esett, vezettünk 1-0-ra, és ha jól emlékszem, a Debrecennek nyernie kellett volna ellenünk, hogy a Dunaújváros bajnok legyen. Nagyon jól sikerült meccs volt, nagyon élveztem a játékot, a gólom pedig hab volt a tortán. Szaladtam utána a kispad felé, ahol a lecserélt játékosok és a többiek is, úgy jó húszan szaladtak húsz irányba. Aztán szépen lassan a szurkolók is megszállták a pályát – eléggé emlékezetes meccs volt.
Melyik étterembe mentél először Angliában, miután leigazolt 2005-ben a Wolverhampton?
A Harvester Pubba. Megszerettük, sokszor jártunk utána is oda. A kedvenc ételem a barbecue-s borda volt, amelyet meg kell először főzni, hogy igazán csontról leesősen omlós legyen.
Mi volt az első meghökkentő élményed Malajziából, ahová 2013-ban igazoltál a Viditől?
A páratartalom. Este 11-kor leszállt a repülőm, vártak a kijáratnál, és amikor kiléptem az ajtón, agyon nyomott az időjárás. Alig kaptam levegőt, a nyomástól mintha elkezdtem volna összemenni, és olyan hangom lett, mint Darth Vadernek. Az első lépés után majdnem összeestem. Idő kellett hozzá, de később meg tudtam szokni.
Mi volt az első neked szánt bekiabálás, amit meghallottál Vasas-mezben, 2012-ben?
Az volt a lényege nagyjából, hogy fradista vagyok. (Hogy hangzott pontosan?) Gyepes, b+ a mocskos k**** anyukádat, te mocskos fradista. Kevesen voltunk, úgyhogy tisztán hallottam.
Mikor volt az első találkozásod a feleségeddel, Póth Diánával?
A gimnáziumban osztálytársak voltunk, szóval egy évnyitón találkozhattunk először. (Mikor vallottál neki először szerelmet?) Gimnázium után egy évvel volt egy osztálytalálkozónk, leült velem szembe, rám nézett, és akkor végem lett, leszállt elém a rózsaszín köd. Ezután sokáig már nem kellett várni, hogy megmondjam neki, mit jelent számomra. Hogy pontosan mit mondtam, nem tudom, de azt igen, hogy egyik napról a másikra egymásba habarodtunk.
Mi az első gondolatod, ha azt hallod, öngól?
Ez egy kicsit megpecsételte a rólam kialakított képet, aminek leginkább Vajda Gyuri az okozója, mert ő lovagolta meg nagyon ezt a témát, írt erről úgy, hogy megmaradjon az emberekben. Olyan gólt is a nyakamba varrt, ami nem volt öngól. Sokáig bántott a dolog, hiszen a pályafutásom alatt, több száz mérkőzés alatt rúgtam két-három öngólt, ami egy védőtől nem egy kirívóan negatív teljesítmény. Viszont volt olyan magyar futballista, aki jóval több öngólt rúgott, mint én, de vele nem foglalkoztak. Csak velem, mivel én a Fradiban és a válogatottban játszottam. Amikor később Angliába igazoltam, és szóba került ez a téma, mindenki kérdően nézett rám, hogy és akkor mi van, ha öngólt rúgtál? Jamie Carragher rúgott 9-10 öngólt a pályafutása során, mégsem bántotta senki emiatt. Együtt tudok vele élni, sőt tudok mosolyogni is saját magamon. Ha az embereket ez boldoggá teszi, akkor legyen. De azért minden szurkolónak tudom mondani, akinek egy kicsit is álma volt, hogy futballista legyen – és persze nem lett, mert sok minden hiányzott, hogy az legyen -; talán még ő is cserélt volna velem, hogy legalább egy öngólt rúgjon egy ilyen mérkőzésen.
Utolsó telefonhívásod?
A telefonom szervizben van, és emiatt akartam panaszkodni, de nem értem el az illetékest.
Mi volt az utolsó ügy, amit intézned kellett az éttermedben?
Én frissítem a web- és a Facebook-oldalunkat, ahová mindig kiírjuk a napi menüt, én pedig szokás szerint ma reggel feltöltöttem az adatokat.
Az utolsó nagypályás budakalászi meccsed után hogyan érezted magadat?
Nagyon feldúlt voltam utána. Szerettem megyei szinten futballozni, de úgy jöttem el a csapattól, ahogyan nem szerettem volna, az egyik pillanatról a másikra besokalltam. Jelen pillanatban nem hiányzik a mindennapos foci és a meccsek, elvagyok nélkülük, de meg is lepődtem magamon, a feleségem azt mondta, a pályáról fogok a tepsibe menni. Az öregfiúkban még játszom, annyi elég, pedig sok helyre hívtak még játszani, de a motivációm elszállt. (Min sokalltál be?). Amikor Budakalászra igazoltam, úgy éreztem, van egy kifejezetten jó csapat, mindenki járt edzésre, megvolt ez a futballfílingje az embernek, a jó öltözői hangulat, a pályán a viccelődések, a meccseken pedig volt esélyünk nyerni. Aztán nyáron többen elmentek, volt, aki abbahagyta – Bajzát Peti is befejezte, aztán ő lett az edző -, és nem történt erősítés. Minőségben sokat gyengült a csapat, és szenvedés volt minden meccs, sokszor alárendelt szerepet játszottunk. Több olyan játékosunk is volt, akiről úgy éreztem, még ezen a megyei szinten sem érdemli meg, hogy játsszon, de nem volt más helyettük. Ebből lett elegem, hobbiszinten nem volt kedvem ahhoz, hogy olyanokkal futballozzak, akikkel nem tudom élvezni a játékot.
Mi volt az utolsó gondolatod, amikor a felségeddel kiestetek a Farm VIP-ből?
Megkönnyebbültem, mert nagyon hosszú és nehéz volt, 30 napon keresztül éheztünk, és nagyon sokat, napi 15-16 órát dolgoztunk tűző napon, amit a tévé nem is igazán adott vissza. Szinte egy koncentrációs táborban érezte magát az ember. Elégedettség is volt bennünk, noha nem volt könnyű dolgunk párként a játékban. Nem megnyerni akartuk, hanem csak megtapasztalni az életnek ezt az oldalát.
Mi volt az utolsó program, ahová vitted a gyerekeidet?
Minden nap járnak sportolni, a fiamat vittem először foci-, majd a lányomat teniszedzésre.
Melyik lenne az utolsó ellenfél az Európa Ligában, melyet a Fradinak kívánnál?
A budapesti döntőre bárkit. Mondjuk a Manchester Unitedet.
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
