A magyar bajnokság fogadó a játékospiacon.
Az Európa-bajnokság 24 csapata közül a játékospiacon tipikusan vevőként megjelenő öt nagy liga mellett csak Törökországban és Magyarországon volt negatív a játékostranszfer egyenlege, azaz csak ebben a két országban költöttek többet vásárlásokra a csapatok, mint amennyi pénz az eladásokból befolyt.
A G7 elemzésében olvasható, hogy az UEFA kimutatása szerint jelenleg egy NB I-es magyar csapat átlagosan 8,3 millió eurót költ bérekre, ami közel duplája a csehországi, szerbiai vagy romániai élvonalbeli szintnek, de magasabb a hazainál ugyancsak előrébb sorolt lengyel és horvát első osztályú ligára jellemzőnél is.
A régiós országok közül ebben a mutatóban is csak Ausztria előz minket (13,1 millió euró) ám nyugati szomszédainknál a labdarúgók a magas keresetük és a progresszív jövedelemadó miatt kifejezetten magas kulccsal adóznak, ráadásul munkáltatói terhek is vannak. Így, ha a nettó béreket hasonlítjuk össze, akkor közel egy szinten lehetnek a fizetések a magyar és az osztrák bajnokságban. Jelenleg ez átlagosan havi nettó 4,2-4,6 millió forint közötti összeget jelenthet.
Valószínűleg ez is szerepet játszik abban, hogy a magyar bajnokság nem küldő, hanem inkább fogadó a játékospiacon. Miközben a hasonló méretű országoknál az a jellemző, hogy a helyben kinevelt tehetséges focisták magasabban rangsorolt ligákba szerződnek, ezzel is jelentős bevételhez juttatva a helyi klubokat.
Jelenleg az NB I-es labdarúgók átlagos fizetése papíron a harmincszorosa a 2010-es szintnek. Az elmúlt szűk másfél évtizedben sikerült elérni, hogy a régióban lényegében sehol nem keresnek jobban a focisták, mint nálunk. Ez egyértelműen vonzó a külföldi futballisták számára, és nem fogunk meglepődni, ha a közeljövőben is több idegenlégiós igazol a magyar élvonal csapataihoz.
Eb: kiderült, mennyi pénzt keresett a magyar válogatott, Ádám Martin tényleg sztár lett
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
