Fernando vs. Vignjevics

A DVTK a bentmaradásért, az Újpest a bronzéremért küzd majd vasárnap 17 órától. A két szakvezető így várja a mérkőzést:

 

Fernando Fernández (DVTK): – Egy rendkívül hosszú idényt zárunk le vasárnap. Szinte teljesen újjá kellett építeni a csapatot, új játékstílust honosítottunk meg, új játékosokat építettünk be akár menet közben is. Emiatt nehezen indultunk, de az első kör után belelendült a csapat. Rendkívül büszke vagyok a fejlődésre. Miénk az egyik legfiatalabb átlagéletkorú csapat, a sorsdöntő mérkőzéseken mégis megmutatták, milyen erős személyiségek. Most meg kell tennünk az utolsó lépést, győznünk kell, hogy ne kelljen a többi eredményre figyelni, ez hatalmas különbség az előző évhez képest. És a csapat is sokkal jobb állapotban, felkészültebben várja a mérkőzést. Az Újpest egy jól szervezett gárda, amelyik már öt éve ugyanazzal a kiváló edzővel dolgozik, ezért mindenképpen nehéz meccs vár ránk. Az utolsó mérkőzés következik, testileg és lelkileg is fáradt mindenki, éppen ezért döntő lesz, ki tudja kiadni magából az utolsó tartalékokat. Ilyenkor sok esetben többet ér a lelkesedés, a belső motiváció, mint a legjobb taktika. Hosszú időn keresztül szerepeltem a spanyol és a magyar élvonalban, saját példámból tudom, mennyire más tömött lelátók előtt pályára lépni. Telt ház vár ránk, úgy érzem, ezzel már a kezdés előtt 1-0-ra vezetünk. Amikor majd eljön a holtpont, elég lesz hallani a szurkolók hangos buzdítását, és könnyebben nyernek új energiát a játékosok. Ilyen körülmények között minden játékos többet és gyorsabban fut, nagyobb küzdőszellemmel veti bele magát a párharcokba. És ezzel mindenki jól jár, mert szurkolók nélkül nincs profi labdarúgás.

 

Nebojsa Vignjevics (Újpest): – Egész jó idényt zárhatunk, megvan az esély, hogy harmadikként fejezzük be a bajnokságot. A 2018/2019-es hazai pontvadászatban az egész szezon alatt ott voltunk az európai futballporondért való küzdelemben. Az előző években nem így alakultak a dolgok, voltak problémáink menet közben, de most végig sikerült a kezdetektől fogva a legjobb négy mezőnyét erősítenünk, ami jónak mondható. Annak ellenére, hogy az előző öt mérkőzésen nem mi hagyhattuk el győztesen a pályát, az utolsó, PAFC elleni összecsapást leszámítva – ami nagyon rossz volt -, egész jól ment a játék. A fiúk tisztában vannak vele, hogy még mindig van esélyünk megszerezni a harmadik helyet, Európában akarnak bizonyítania nemzetközi környezetben, így kellően motiváltan, a győzelemért érkeztünk Diósgyőrbe. A DVTK-nak lehet, hogy nem is feltétlenül kell nyernie ahhoz, hogy bent maradjon az élvonalban. Ugyanakkor mindig kemény ellenfélnek számítanak a diósgyőriek, különösképpen, mikor hazai környezetben lépnek pályára. Valószínűleg a szurkolók biztatását élvezve csaphatnak majd össze velünk. Mindig jó itt játszani, mert kiválóak a feltételek és nagyszerű az atmoszféra, tudjuk, hogy mire számíthatunk a vendéglátóink otthonában. Úgy gondolom, hogy nagy lesz a hazai csapaton a nyomás, nekünk végig koncentrálnunk kell, és majd meglátjuk, mi lesz. Azért érkezünk, hogy a legjobb játékunkat mutatva pontokat szerezzünk. Nekünk is három pont kell, de ők is így vannak vele, így minden adott, hogy egy rendkívül érdekes találkozót lássanak a szurkolók.