Dzsudzsákból Lanzafame-t csinált Rossi a finnek ellen

 

 

Ugyanazzal a taktikai hadrenddel küldte pályára a magyar válogatottat a finnek ellen Marco Rossi, mint amit megszokhattunk tőle, amikor a Honvéd vezetőedzője volt. Három belső védő, öt középpályás (ebből ketten, a tengelyben kissé hátrébb helyezkedve alapfelállásnál a másik háromhoz képest), majd két támadó, de úgy, hogy az egyikük legelöl van, míg a másik a csúcsék és a három támadó középpályás között.

 

Előbbi ugye Eppel Márton volt Kispesten, utóbbi meg Davide Lanzafame. 

 

Az, hogy Szalai Ádám volt a csúcsék egyáltalán nem okozott meglepetést, az viszont kissé váratlan húzás volt, hogy Dzsudzsák Balázs nem valamelyik széléről, hanem „Lanzafame helyéről” indult. 

 

Innen viszont rendszeresen elmozdult valamelyik oldalra, így középen nagy terület nyílt a lendületből érkező középpályásainknak. Ennek leginkább a második gólunknál voltak eredményes jelei, hiszen Nagy Ádám üres területre vezette be a labdát, majd lőtt futtából, a tizenhatoson kívülről a kapuba.

 

Az első gólunk előtt Kalmár mutatott be remek keresztbe mozgást, Korhut passza után hanyagul tálalt Szalai elé, aki laza természetességgel helyezett a kapuba.

 

Amúgy voltak a finneknek helyzetecskéik – főleg az első félidőben -, de igazából nem kellett attól remegni nagyjából fél percet sem, hogy pontot szereznek ellenünk vagy megnyerik a meccset.

 

Akárcsak a minap az észtek ellen, most is teljesen megérdemelt és laza győzelmet aratott a magyar válogatott.

 

A magyar válogatott a C osztály 2. csoportjának második helyén zárt, azaz biztosan bennmaradt. Egyúttal így maradt esélye arra, hogy a Nemzetek Ligájából – sikertelen Eb-selejtező esetén – érdekelt legyen az Európa-bajnoki részvételért folyó küzdelemben, de ehhez az kell, hogy az osztály négy csoportgyőztese közül valamelyik válogatott az Európa-bajnoki selejtezősorozatból kiharcolja a részvételt.