Szappanosnak négy éve csapata sem volt, Marco Rossi meglepte őt.
A görögök ellen a hosszabbításban csereként lépett pályára Szappanos Péter, aki így 32 évesen debütálhatott a magyar válogatottban. A Honvéd kapusa általában a harmadik számú kapusa a nemzeti csapatnak, most viszont Marco Rossi remek gesztusaként végre bemutatkozhatott.
A lefújás után a honvedfc.hu-nak nyilatkozott, ebből idézünk.
" A tartalékkapusoknak ez a sorsa, hogy hirtelen kell beszállni, lehet akár sérülés, kiállítás. Most a mester a végén szólt, hogy beállok, életemben nem vetkőztem még ilyen gyorsan. Mérhetetlenül boldog vagyok, hogy sikerült bemutatkoznom a válogatottban. Rendkívül büszke voltam abban a pillanatban. Próbáltam kicsit nyugtatni magamat, a mellettem álló Kalmár Zsoltnak legalább négyszer elmondtam, hogy bármi van, lőjön. Bejött. Ez egy ilyen nap volt, így kellett történnie, és ami szintén öröm, hogy Dzsudzsák Balázs számára is méltó volt ez a búcsú" – mondta, hozzátéve: meglepetésként érte, amikor Marco Rossi jelzett, hogy be kell állnia.
A története abból a szempontból is különleges, hogy későn érő típus, így nagyon hosszú út vezetett idáig – pláne úgy, hogy 2018 nyarán, amikor szerződést bontott az akkor az NB II-ből majdnem kieső Zalaegerszeggel, klub nélkül volt, négy év alatt viszont álomszerű fordulatot vett a pályafutása.
"Nem akartam elérzékenyülni, de még többet jelent ez, mint az, amikor majdnem 28 évesen lejátszhattam az első NB I-es mérkőzésemet. Ahonnan én felépítettem magam és eljutottam ide, hogy a Puskás Arénában beállhattam a válogatott a kapujába… Ez egy csodálatos visszacsatolás, megkaptam a fizetségemet az elmúlt évek rengeteg munkájáért. Bevallom, hogy igazából itt se kéne állnom a Felcsúton elszenvedett combsérülésem miatt. Erőltettem a visszatérést, mert volt egy kitűzött célom, ennek köszönhetően a testem is jól reagált a kezelésekre, és szerencsére egészségesen tértem vissza. Továbbá kellett Marco Rossi bizalma is, hiszen úgy hívott be a keretbe, hogy a lecserélésem után három meccset is kihagytam. Most viszont sikerült debütálnom, talán még fel se fogtam, mekkora dolog ez, hogy a béka feneke alól indulva elértem ezt. Mások 30 körül már a karrierjük vége felé járnak, az enyém pedig akkor kezdődött csak igazán. Nem akarok itt megállni, nem fogom feltenni a kezem, hogy akkor most ennyi, szeretném tovább írni a lehetetlent. Ha nem hittem volna benne, akkor most nem állnék itt. Milliárdos üzletemberek, sikeres sportolók mind ugyanezzel a mentalitással dolgoznak. Nem tagadom, időként feladtam én is, de valahol mélyen akkor is hittem azt, hogy egyszer sikerülhet. Sokat segített, hogy az NB III-ból nem akartam rögtön NB I-es kapus lenni, hanem akkor az NB II volt a cél, sőt akkoriban csak egy NB II-es edzéslehetőséget szerettem volna kérni, hogy megmutassam, méltó vagyok egy másodosztályú klubban való szereplésre, és azt gondolom, ennek a lépcsőzetességnek köszönöm, hogy sikerült ide elérnem."
Szappanos köszönetet mondott a kispestieknek is.
"A Honvéd nélkül most nem lennék itt, óriási hálával tartozom a klubnak is. A mostani már az ötödik szezonom az NB I-ben, hellyel-közzel a korábbiakkal is elégedett lehettem, tudtam kiemelkedőt nyújtani hosszú távon, de mégis, a klubváltásom is hozzásegített ahhoz, hogy kerettag lehettem, hogy a Mezőkövesdből egy nagyobb egyesülethez, a Honvédhoz igazoltam. A születésnapi beszédemben is elhangzott az, hogy már több mint egy éve, hogy folyamatosan kerettag vagyok, most kaptam ötödször meghívót és remélem, a következő születésnapjaimat is a válogatottnál ünnepelhetem és nemzeti színekben fújhatom el a gyertyát."
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
