Sándor Tamás a Campus Fesztivált is kihagyja a labdarúgás miatt.
A Mátészalkai MTK az előző idényben még a megye I-ben indult, ám a sikeresen megvívott osztályozónak köszönhetően az új szezonban már az NB III-ban szerepelhet. Néhány hete dőlt el az, hogy a harmadosztályban Sándor Tamás fogja irányítani a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei alakulatot. A Loki ikonja az NB1.hu-nak adott interjúban a felkészülés nehézségei mellett arról is beszélt, hogy mennyire követi figyelemmel a DVSC eredményeit.
– Az előző hónapban lett 50 éves. Nagy bulit csaptak?
– A születésnapom előtt két nappal volt a harmincadik házassági évfordulónk, így ezt a két eseményt Görögországban ünnepeltük meg a feleségemmel és két barátunkkal. Sokan ilyenkor egyébként összegzik, hogy eddig miket értek el az életük során, ám én nem ebbe a táborba tartozom. Nekem sokkal fontosabb a jelen és a jövő, mint a múlt, bár akkor előjönnek a régi sztorik, ha a korábbi csapattársakkal találkozunk.
– A neve összeforrt a DVSC-vel, hiszen többek között négyszer bajnok, egyszer pedig kupagyőztes lett a debreceni gárdával. Manapság mennyire figyeli a Loki teljesítményét?
– Olykor kimegyek a Nagyerdei Stadionba, emellett a TV-ben is nézem a meccseket, ha időm engedi. Szerintem Szrdjan Blagojevics remek munkát végez a klubnál, tetszik az a játékstílus, amely jellemzi a csapatot. Blagojeviccsel jó eredményeket ért el a Loki, bízom benne, hogy az új szezonban az erősítéseknek köszönhetően ismét előrelép az együttes.
– A visszavonulása után sem szakadt el a futballtól, hiszen edzőnek állt. Tudatosan készült erre a pályára?
– Igen, már labdarúgóként próbáltam edzői szemmel figyelni az eseményeket. A játékomban igyekeztem olyan új dolgokat beépíteni, amelyekből az aktuális csapatom is profitálhatott. Szerencsére sok remek trénerrel dolgozhattam együtt, ha mégis ki kellene emelnem valakit, akkor Ebedli Ferencet és Garamvölgyi Lajost választanám. Ebedli Ferencnél az tetszett, hogy az akkori időkhöz képest sokkal modernebb edzéseket tartott nekünk. Garamvölgyi Lajossal kapcsolatban pedig a pszichológiáját lehet dicsérni, mindig tudta, hogy az adott szituációban milyen módon kell szólnia hozzánk.
– Az új idényben az NB III-ba feljutott Mátészalkai MTK kispadjára ülhet le. Ha jól tudom, új együttese kitartóan ostromolta önt.
– Ez így van, a vezetőség már az előző szezon hajrájában is felvette a kapcsolatot velem, ekkor a gárda az ötödik helyen állt. Akkor azt mondtam, hogy egy olyan edzőre lenne szükség, aki jobban ismeri a csapatot és a körülményeket. Már az első beszélgetések során azt éreztem, hogy az elöljárók ragaszkodnak hozzám, ez pedig szimpatikus volt. Amennyiben a megye I-ben marad a Mátészalka, valószínűleg akkor is elvállaltam volna a feladatot, de természetesen örülök, hogy a fiúk kiharcolták a feljutást.
– Egy újoncnál mindig arról szoktak beszélni, hogy a bennmaradás az elsődleges cél.
– Nálunk sincs ez másképp, az NB III-as tagság meghosszabbítása fontos lenne a mátészalkai futballnak, huzamosabb ideig akarunk a harmadosztály résztvevői lenni. Ha jól tudom, a városnak ezt megelőzően nagyjából harminc évvel ezelőtt volt harmadosztályú csapata, így a helyiek nagyon örültek a feljutásnak. A leglelkesebb drukkereink még az edzéseinkre is ellátogatnak. Biztos vagyok abban, hogy a mérkőzéseinkre sok ember jön majd ki. Az utánpótlásban akadnak tehetségek, ám őket nehéz megtartani, ugyanis a közelben van Kisvárda és Nyíregyháza is.
– A felkészüléssel mennyire elégedett?
– Eddig ez az időszak nem alakult ideálisan, mivel a feljutást követően a játékosok csupán másfél hetet pihenhettek. Emellett a nyaralások és az esküvők is befolyásolják a munkánkat. Olykor kicsit kaotikusnak érzem a felkészülésünket, de a srácok hozzáállását csak dicsérhetem. Az elején tartunk az építkezésnek, szeretnénk egy új szisztémát meghonosítani. Az NB III-ba jutást kiharcoló csapat magját megtartottuk, továbbá néhány játékost már leigazoltunk. Nem teljes még a keretünk, de reményeim szerint napokon belül lezárulnak az átigazolások. Az erősítéseknél nyugalomra van szükség, felesleges költekezésbe nem érdemes belemennünk. Nyilván fontosak az egyéniségek, de az sokkal lényegesebb, hogy valóban egy összetartó csapatot alkossunk.
Az eddigi játékosmozgás a Mátészalkánál
Érkezők: Lőrincz Zsolt (Mándok), Spisák Bence (Nyíregyháza II), Kristófi Sándor (Kisvárda II), Starosta Dávid (Kozármisleny), Matyi Zoltán (Mándok), Törő Alex (Vasas)
Távozók: Sárosi Máté, Lyáh Artúr, Magyari Máté, Huszti Péter.
– Arra mekkora esélyt lát, hogy valamikor visszatérhet a DVSC-hez?
– Nyilván örülnék ennek, de ha nem keresnek meg, akkor nincs miről beszélni. Megértem azt, hogy nincs lehetőség erre, ugyanis sokan vannak ebben a szakmában. Edzőként is próbálom járni a saját utam, és a jelek szerint olyan szintre nem juthatok el, amit korábban megálmodtam, ennek ellenére motivált vagyok, és vannak céljaim.
– A beszélgetés végén ejtsünk pár szót a zenéről, ugyanis köztudott, hogy a Wyrfarkas nevű együttes basszusgitárosaként is ismerhetik önt.
– A srácok hamarosan a Campus Fesztiválon fognak fellépni, de nekem ez az élmény idén kimarad, mivel a labdarúgás a legfontosabb, ezért nem akarok egy edzést sem kihagyni. Azt szoktam mondani, hogy nem a magyar futballnak van rám szüksége, hanem nekem van szükségem a magyar futballra, és itt nem anyagi dolgokra gondolok, hanem a játék szeretetére és az adrenalinra. A Wyrfarkassal évente négy-öt koncertünk szokott lenni, főleg jótékonysági eseményeken zenélünk. Arra büszkék vagyunk, hogy ismertebb zenekarok előtt is már felléphettünk nagyobb csarnokokban. A gitározást autodidakta módon tanultam, amikor volt egy kis szabadidőm, akkor mondjuk nem horgászni mentem, hanem a húrokat pengettem. Először azt se tudtam, hogy kell megfogni a hangszert, ám azóta eléggé belejöttem a dologba.
Névjegy: Sándor Tamás
Született: 1974. június 20.
Klubjai játékosként: DVSC, Torino FC, Gençlerbirliği SK, Beitar Jeruzsálem
Klubjai edzőként: DVSC (pályaedző), Sényő (vezetőedző), DEAC (vezetőedző), Mátészalka (vezetőedző)
Sikerei játékosként: 4-szeres magyar bajnok, 1-szeres Magyar Kupa-győztes, 3-szoros szuperkupa-győztes, 1996-ban az év magyar labdarúgója, 2-szer nyerte meg a Zilahi-díjat.
A magyar válogatottban 11 alkalommal szerepelt.
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
