A számítások szerint közel 14 millió forint lehet az átlagkereset a Ferencvárosnál.
Több mint 35 milliárd forint bért fizettek ki 1370 alkalmazottjuknak tavaly a most záruló idényt az élvonalban töltő hazai focicsapatok mögött álló cégek. Ezeknél a vállalatoknál az átlagos fizetések háromszor-négyszer magasabbak az országos medián keresetnél.
A labdarúgócsapatokat működtető cégek hagyományosan a bérekre költik a legtöbbet. A nemzetközi gyakorlat szerint a büdzsé 70-90 százalékát is elviszik az ilyen személyi jellegű ráfordítások – írja a G7. A 2024-2025-ös szezont az NB I-ben töltő csapatoknál az előző üzleti évben ez az arány kissé alacsonyabb, mindössze 60 százalék volt. Mivel azonban az élvonalban szereplő együttesek összesített költségvetése 2024-ben már a 63 milliárd forintot is meghaladta, ez a 60 százalék is hatalmas összeget, közel 38 milliárd forintot jelentett.
Mennyi az átlag? Nem meglepő, hogy a Ferencváros áll az élen
Átlagosan 5 millió forint a magyar NB I-es focicsapatok játékosainak havi nettó bére. De az átlagot szinte egyedül az húzza fel, hogy a Ferencvárosnál 13,89 millió forint a játékosok átlagbére, ami több, mint kétszer akkora, mint a listán (és a bajnokságban is) második Puskás Akadémia 5,91 milliója. Ezen a két csapaton kívül még a bajnokságban hatodik helyen végző Diósgyőr került az átlag fölé, ott 5,45 milliót visznek haza átlagban a játékosok.
Az eredményéhez képest lefelé lóg ki a Paks, amely úgy lett harmadik a bajnokságban, hogy a fizetési listán 2,94 millióval csak a tizedik. Az NB I-ből kieső Fehérvárnál majdnem pontosan az átlagot érték el, 4,96 millió forinttal. A lista végén a legkisebb fizetést kínáló Nyíregyháza 1,3 milliós átlaga, illetve a második legalacsonyabb béreket adó Kecskemét 2,33 milliója van.
Hogyan számították ki?
A május végéig leadott céges beszámolók szerint az NB I-es csapatok mögött álló cégek összesen 35 milliárd forint bért fizettek ki az 1370 alkalmazottjuknak. A G7 abból kiindulva tudott számolni, hogy a labdarúgók adózási szabályai kedvezőbbek, az ő bérükből csak 15 százalékot vonnak le, míg a klubok összes többi alkalmazottja normál szabályok szerint adózik. Így aztán a kifizetett bérek és a bérek utáni járulékok, valamint adók alapján már lehetett egy becslést adni, hogy a teljes bérköltségből mennyi jut a focistákra
