Nagyszerű könyvvel gazdagodott a magyar futball irodalma.
Milánó, Párizs és Róma ünnepelt futballistája volt Nyers István. A „Hontalan” becenév ragadt rá, és ez ellen soha nem tiltakozott. Volt esély arra is, hogy ő futballozzon Czibor Zoltán helyén az Aranycsapatban. Az Interhez a Grande Torino magyar szakmai igazgatója, Egri-Erbstein Ernő ajánlotta be.
Franciaországból
Nyers István életéről Csillag Péter, a Nemzeti Sport főmunkatársa írt könyvet. Ő a sportnapilap többszörösen díjazott országjáró sorozatának, a Hátsó füvesnek a lelke.
Nyers Freyming-Merlebach-ban, Franciaországban született 1924. május 25-én. 2005. március 9-én hunyt el Szabadkán. A magyar válogatottban csak kétszer lépett pályára, de így is labdarúgásunk egyik legkiemelkedőbb, ám majdnem elfeledett alakja. Családjával később Budapestre költöztek, 14 évesen a III. Kerületi TVE igazolt játékosa lett. Első tétmeccsét azonban csak 17 évesen, a Szabadkai Vasutas AK focistájaként játszotta.
Az Interben
Legnagyobb sikereit az Inter játékosaként érte el. A kék-feketéknél 182 mérkőzésen 133 gólt szerzett. Nyers előtte a párizsi bajnokság egyik csapatában, a Stade Français gárdájában játszott. Itt figyelt fel rá a Grande Torino szakmai igazgatója, Egri-Erbstein Ernő, aki az Inter elnökének figyelmébe ajánlotta azzal az indokkal, hogy Nyers végre izgalmassá teheti az olasz bajnokságot, amelyet akkor már ötödik éve a torinóiak uraltak.
Párizs előtt Magyarországon az élvonalban, a Kispestben futballozott, de Puskás Ferenccel és Bozsik Józseffel felálló csapatban csak háromszor játszott. Innen Újpestre vezetett az útja, ahol kétszer lett bajnok a lila-fehérekkel. Innen került a francia fővárosba, rövid cseh kitérőt követően. Az Interrel kétszer lett bajnok, egyszer gólkirály, és öt bajnokságon át csapata házi gólkirálya volt.
Nyers imádta a sportkocsikat, kedvence a Cadillac volt. 1953-ban ellopták az autóját. Újat akart venni, ehhez előleget kért az Inter elnökétől, de a hitelt nem törlesztette. A klubvezető száműzni akarta emiatt, de a játékostársak, a szakmai stáb és a szurkolók kiálltak mellette. Ekkor a Crvena zvezdával edzett, jelezve, hogy ha kell, távozik.
Végül győzött a túlerő, Nyers visszatérhetett. Először a városi rivális AC Milan ellen lépett újra pályára kék-feketében. Az elnök tüntetőleg nem jelent meg a lelátón, az irodájában várta a fejleményeket. Az Inter 3–0-ra nyert, és nem nehéz kitalálni, hogy Nyers mesterhármasával.
Abban az időben került Milánóba, amikor a világháború utáni veszteségeket követően Olaszország kezdett talpra állni. Beindult a foci, a mozik és az éjszakai élet. Utóbbi is magával ragadta Nyers Istvánt, aki imádta élvezni az életet. Egy nap 40 szál cigarettát szívott el, 10 kávét ivott meg mellé. Később emiatt súlyos árat fizetett, de mindent nem mesélhetünk el.
Nyers életét nemcsak a pályán, hanem a magánéletben is konfliktusok és fordulatok jellemezték. Testvére, Ferenc is futballozott, Kolumbiába igazolt István pénzéből. Vissza viszont nem adta neki, és ezen csúnyán összevesztek.
Válogatottak
A zseniális futballista a magyar válogatottban csak kétszer lépett pályára. Gallowich Tibor irányítása alatt mutatkozott be a nemzeti csapatban Románia ellen, a 18 esztendős Puskás Ferenc oldalán. A mérkőzést 7–2-re Magyarország nyerte, Nyers egy gólt szerzett. A következő válogatott meccsre szintén behívták, Ausztria ellen is lőtt gólt.
1954-ben komoly téma volt, hogy visszatérjen a válogatottba. Ha ez bekövetkezett volna, Czibor Zoltán helyén játszhatott volna az Aranycsapatban. Sokan úgy vélték, ki is szorította volna a kezdőből. Hívták az olaszok is, hogy játsszon az ő nemzeti csapatukban. Nyers erre azt mondta, benne lenne, de végül nem lett semmi a dologból. Talán átverte őket, mint ahogy a védőkkel tette a pályán.
A magyar újságok ugyanúgy nem írtak a sikereiről, mint Puskáséról, Kubala Lászlóról vagy Kocsis Sándorról. Pedig ma már elképzelhetetlen lenne úgy a sportsajtó, hogy ne számoljon be a külföldön futballozó magyarok teljesítményéről.
Irodalom
A Nyers István – A világcsavargó Inter-gólkirály című könyvet mindenkinek ajánljuk, aki szereti a kalandos életű zseniket, vagyis a kezelhetetleneket. A mű a Rézbong Kiadó gondozásában jelent meg.
Mert a labdarúgás és az irodalom elválaszthatatlanok egymástól. Mindegy, hogy kis hírről, nagyobb cikkről, tudósításról, interjúról, helyszíni riportról, oknyomozásról vagy elemzésről van szó.
Mert a legtöbb ember, amikor kezd tisztában lenni a tudatával, először focizni és olvasni tanul meg…
Így volt mindig, és ha szerencsések vagyunk, így is marad örökké!
