Fókuszban a sportszerűség és a játékvezetők védelme – új szabály a vármegyei bajnokságokban.
A 2025/26-os bajnoki szezonban új szabály kerül bevezetésre az ország valamennyi vármegyei labdarúgó-bajnokságában: elindul a nemzetközi mintát követő „Csak a csapatkapitány” protokoll, amely új korszakot nyithat a sportszerű kommunikációban.
A szabály célja kettős: egyrészt a játékvezetők védelme, különösen a fiatal, pályakezdő kollégáké, másrészt a sportszerűség és a tisztelet kultúrájának erősítése a magyar amatőr labdarúgásban.
„Ez a lépés nemcsak egy technikai szabálymódosítás – hanem egy fontos üzenet is: a magyar labdarúgásban a tisztelet, a sportszerűség és a játékvezetői hivatás megbecsülése kiemelt érték.
Bízunk benne, hogy ez a protokoll előrelépést jelent a mérkőzések légkörének javításában és a játékvezetői utánpótlás megtartásában is”
– nyilatkozta Hanacsek Attila, az MLSZ Játékvezetői Bizottságának elnöke.
Mi a „csak a csapatkapitány” szabály lényege?
Az IFAB (Nemzetközi Labdarúgó-szabályalkotó Testület) 2025-ben kiadott iránymutatása lehetővé teszi, hogy vitás helyzetekben kizárólag a csapatkapitány léphessen párbeszédbe a játékvezetővel – kulturált, tiszteletteljes módon. Minden más játékos, aki reklamál vagy kérdőre vonja a játékvezetőt, jogosulatlan kommunikálónak minősül.
Ez a protokoll nem tiltja a kommunikációt, hanem szabályozza azt – ki, mikor és milyen módon kommunikálhat a mérkőzésvezetővel.
Az UEFA a 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokságon alkalmazta először ezt a modellt, és rendkívül kedvező tapasztalatok alapján azóta minden UEFA-sorozatra kiterjesztette.
Most Magyarország is követi a példát: a rendszer az összes vármegyei bajnokságban bevezetésre kerül.
Hogyan működik a gyakorlatban?
Képzeljünk el egy játékszituációt:
A 62. percben az egyik támadó elesik a „tizenhatoson” belül, de a játékvezető nem ítél büntetőt. A játék folytatódik, ám a döntéssel több játékos is elégedetlen. A szabály értelmében csak a csapatkapitány mehet oda a játékvezetőhöz, és megkérdezheti:
„Spori, látta a kontaktust, ez nem volt tizenegyes?”
Ha rajta kívül még három-négy játékos is odaszalad, gesztikulál vagy hangosan reklamál, az már szabályszegésnek minősül, és sárga lap felmutatása mellett az esetet a játékvezető még jelenteni is köteles a mérkőzés után.
A szabály betartatása – sípjel, vizuális jelzés, szankciók
A protokoll amatőr versenyeken való gyakorlati alkalmazásában kulcsszerepet kap az úgynevezett „csak a csapatkapitány zóna” védelme. Amikor vitás szituáció vagy játékmegszakítás adódik, a játékvezető sípszóval és karjainak a feje fölött való keresztbe tett jelzésével jelzi:
innentől kizárólag a csapatkapitány léphet vele párbeszédbe.
Ezzel a mozdulattal automatikusan egy 4 méteres, úgynevezett védett zóna alakul ki a játékvezető körül, amelybe minden más játékos belépése jogosulatlannak minősül. „A zóna célja nem a vélemények elfojtása, hanem a kommunikáció kulturált és átlátható mederbe terelése egyetlen, hivatalos kapcsolattartón keresztül.” – tette hozzá az elnök.
Az IFAB 2025-ös ajánlása szerint:
„Minden incidenst, amely során egy csapatból egynél több játékos lép be jogosulatlanul ebbe a zónába, a játékvezetőnek még a jelentésében is külön rögzítenie kell.”
A versenyszervezők az MLSZ útmutatásai alapján egységes és visszatartó erejű szankciók bevezetésére kaptak javaslatot – például súlyozott figyelmeztetés, visszaesés esetén akár fegyelmi eljárás.
A szabályozás fokozatos bevezetése érdekében a bajnokság első hónapjaiban türelmi időszak lesz érvényben, amelyben az eseteket főként rögzítik és értékelik. E tapasztalatok alapján fog kialakulni a végleges fegyelmi rendszer.
Fontos leszögezni:
„Ez nem tiltás, hanem szemléletváltás. Szeretnénk visszaállítani a párbeszéd és a kölcsönös tisztelet kultúráját a pályán. Ha a kapitány vagy bármely más játékos megsérti ezt az elvet, figyelmeztetésben kell részesülnie”
– hangsúlyozta Hanacsek Attila.
Miért van erre szükség?
A magyar amatőr játékvezetést régóta sújtja a verbális és fizikai atrocitások problémája. Bár a tisztelet és a sportszerűség a labdarúgás alapértékei, a gyakorlatban a játékvezetők és a mérkőzés hivatalos személyei sokszor szembesülnek verbális vagy fizikai agresszióval, amikor döntést hoznak. Szélsőséges esetekben a játékosok a játékvezetőre rontanak, körbeveszik őt, vagy tömegjelenetet idéznek elő – ez nemcsak a játékvezető iránti tisztelet hiányát tükrözi, hanem ártalmas a labdarúgás arculatára nézve, félelmet kelthet és kiábrándító lehet mind a játékosok, mind a nézők számára.
Az MLSZ statisztikái szerint a kezdő játékvezetők 40–60%-a már az első 3-4 évben felhagy a tevékenységgel – ez riasztó adat, amely hosszú távon veszélyezteti az utánpótlást és a bajnokságok lebonyolítását is.
Ez az intézkedés valós védelmet adhat a fiatal, pályakezdő játékvezetőknek, miközben a meccsek hangulatát és sportélményét is javítja.
Mit várnak az intézkedéstől?
- Kevesebb reklamációt és nyomásgyakorlást a mérkőzéseken
- A játék élvezhetőségének javulását
- A játékvezetők, különösen a fiatalok védelmének erősödését
- A „fair play” eszméjének gyakorlati megerősítését
- Felelősebb, közvetítő szerepet betöltő csapatkapitányokat
A kezdeményezés országos szintű, és minden MLSZ Területi Igazgatóság támogatását élvezi. A játékvezetői instruktorok már megkapták az útmutatást az egységes alkalmazás érdekében, az MLSZ pedig minden szinten hangsúlyozza:
A cél közös – teremtsünk együtt egy sportszerűbb, tisztább, biztonságosabb magyar futballkultúrát!
