Hanacsek Attila a hibákról is beszélt.
A Magyar Labdarúgó Szövetség 2019 augusztusában kezdte el az úgynevezett VAR-projektet, hogy aztán két évvel később, a 2021/22-es szezon kezdetével élesben is alkalmazza a videóbíró-rendszert az NB I-ben és a Magyar Kupa-küzdelmek hajrájában. Az MLSZ Játékvezetői Bizottságának első embere, a korábbi FIFA-bíró, Hanacsek Attila szurkolói oldalról megközelítve is értékelte az eddigi tapasztalatokat. Az is kiderült, hogy mennyivel lett hosszabb egy meccs a VAR miatt, illetve hogy hány ezer videóbíró-vizsgálaton van túl az NB I.
A számok nyelvén
A 2021/22-es szezonban összesen 3986 ellenőrzést végzett a VAR, 130 meccsen (66%) nem volt szükség a játékvezetői vagy asszisztensi döntés VAR-korrekciójára. A rögzített ellenőrzések átlagos ellenőrzési ideje 28,2 másodeprc volt, összesen 30 esetben történt 3 perc feletti ellenőrzés: ősszel 17 db, míg tavasszal csak 13. A vizsgálati átlagidőket tekintve az NB I-es meccseken egy gólt 46, egy büntetőszituációt 29,3; egy piros lapot 25,5 másodpercig vizsgált a VAR, míg a játékos azonosítása 14,9 másodpercet vett igénybe. Hat darab elmaradt VAR-beavatkozást regisztráltak, amelyek mindegyike kézzel elkövetett szabálytalanság volt. 201 meccs tapasztalata alapján a 2020/21-es bajnoki évhez képest a VAR 68,3 százalékkal csökkentette a súlyos bírói hibák számát, és ha csak a VAR által vizsgálható eseményeket nézzük, ez a szám az MLSZ szerint 83,3 százalék. A VAR-vizsgálatok miatt 1,6 perccel nőtt meg a játékidő az OTP Bank Liga előző kiírásában.
Emberi tényezők, pótolhatatlan veszteség
Hanacsek Attila elmondta, hogy a VAR bevezetésével a magyar játékvezetés története egyik legnagyobb ajándékát kapta, viszont legnagyobb veszteségét is a projekt során szenvedte el a játékvezető-legenda, Puhl Sándor elvesztésével. Hanacsek elárulta, hogy a VAR-kocsiban minden egyes elhangzott szót rögzítenek, amit aztán kielemeznek, értékelnek. Akik nem felelnek meg az elvárásoknak, azok számára meccsek maradnak ki, ami egszisztenciálisan is szankcionálja a sokat hibázókat. A korábbi játékvezető a hibákat sem hallgatta el, amelyek közül kiemelte a 2022 tavaszi Honvéd-FTC meccset, ahol hiába látták egy esetben, hogy nem járt volna szöglet az FTC javára, a szabályok nem engedték véleményezni a szituációt. Nem kérdés, hogy a szögletet követően a ferencvárosi Zachariassen győztes gólt fejelt a 91. percben, tovább nehezítve az akkor is kiesés elől menekülő kispesti klub helyzetét. Frissebb esemény idén, a 19. fordulóban lejátszott Vasas-Újpest bajnoki, amelyen a VAR 3 perc 35 másodpercig vizsgált egy leshelyzetet, amire jól bejáratott protokoll szerint 2 perc 45 másodpercig lenne lehetőség. A lesvonalat amúgy a rendszer húzza be; bármikor kiderül, és egyértelmű döntés hozható, a játékot újra kell indítani.
2:48-tól a tévesen megítélt szöglet, majd Zachariassen gólja
Marad-e a VAR?
A foci hagyományai miatt mindig lesznek érvek és ellenérvek a VAR létezését illetően, de a videóbíró ellentáborának is el kell fogadnia, hogy a döntéshozók tapasztalatai alapján a rendszer bevált, így az maradni fog a jövőben – szögezte le Hanacsek Attila. A magyar játékvezetők főnöke elmondta, hogy a VAR-rendszert lehetőség van egyes mérkőzéseken is alkalmazni, amit 2022-ben összesen 56 szervezet 199 versenysorozatában meg is tettek, viszont a VAR-t a teljes bajnoki szezonban alkalmazó országok, mint amilyen Magyarország is az NB I-gyel, kevesebben, mindössze 35-en vannak.
Történelmi áttekintés
2019 augusztusában született meg a döntés, hogy az OTP Bank Ligában bevezetik a VAR-t, ami után Telkiben találkoztak először a felek, hogy nyár elején már alá is írják a megállapodást a technológiai szolgáltatóval. 2020 őszén indult el itthon 46 kiválasztott játékvezető VAR-képzése, 2021 júliusában ők mind a 46-an megszerezték a FIFA licencét, ahogy az OTP Bank Liga akkori 12-es mezőnyének stadiontesztje is eredményes volt. Magyarországon összesen 570 fő vett részt a projektben, és tett azért, hogy a videóbíró-rendszer elinduljon hazánkban. Jelenleg három, egyenként 150 millió forint értékű VAR-gépkocsi van itthon, beépített, mobilizálható felszereléssel; későbbi cél, hogy a technika ne a helyszínen, hanem egy központi helyen segítse a labdarúgó-játékvezetőket és asszisztenseiket.
Hogy működik a VAR?
Mindig megkérdezzük meccsen, hogy ezt vagy azt a szituációt miért nem vizsgálta a VAR? Mindig a játékvezetőnek kell meghozni az elsődleges döntést, megnyugtató információ azonban, hogy a videóbíró automatikusan ellenőriz minden lehetséges és valós gólt, büntetőszituációt, illetve közvetlen piros lapos döntést vagy hibás azonosítást. A VAR normál sebességgel és lassításban is tudja csekkolni az egyes szituációkat. Utóbbit ‘tényszerű helyzetek’ (például szabálytalanság, játékos pozíciója, a kontaktus helye, labda játékon kívül volt-e), előbbit a szabálytalanság ‘intenzitásának’ kell használni. Amennyiben az ellenőrzés nem jelez egyértelmű hibát vagy ‘figyelmen kívül hagyott súlyos incidenst’, akkor általánosságban a VAR-nak nem kell kommunikálnia a játékvezetővel – ez az úgynevezett ‘csendes ellenőrzés’.
Felülvizsgálat
A pályán történő felülvizsgálat szubjektív megítélés alapján történik: test elleni támadás, leshelyzet (zavarás) megítélése, kezezés (például kéz/kar helyzete, szándékosság), visszatartás, visszahúzás, szimulálás megítélése. Tényszerű vizsgálat esetén elég a VAR vizsgálata, amely megállapítja a szabálytalanság helyét; a labda játékon kívüli helyzetét, beleértve, hogy a gólvonalon áthaladt-e; egy játékos leshelyzetét (beavatkozás); illetve azonosítja a játékost vagy a kapus előrelépését büntetőnél.
Kezezés, lesvonalak behúzása
A szabálytalanságok elbírálására is kitért Hanacsek Attila, mi az egyik legtöbbet vitatott szituációt, a kezezést ragadjuk ki, aminél a föbb szempontok, hogy volt-e szándékosság; a kéz nagyobbá teszi-e a testet; támadónál érintette-e a labda a kezet, közvetlenül a gólszerzés előtt. Hanacsek Attila a kezezés kapcsán felhívta a figyelmet, hogy: „A váll nem a kéz része, azzal lehet gólt szerezni, és ebből kifolyólag a játékos hónalja jelenti a lesvonalat, nincs olyan értelmezés, hogy a ‘mez ujja’.” A labda esetében pedig a labda kapuvonalhoz legközelebb eső pontját kell nézni a les megállapításánál.”
Konklúzió: a hibák száma csökkent, de vitatéma így is maradt a szurkolóknak.
