A Bundesliga II-ben egyre jobb formába lendülő játékosnak kapóra jöhet a válogatott csatárínsége.
Szabó Levente megállta a helyét itthon a Fehérvár, a Kecskemét és a Diósgyőr NB I-es csapatában is, de úgy tűnik, most ért el oda, ahol a legnagyobbat dobhatja. A Bundesliga II-ben olyan csapatok ellen bizonyíthat, mint a Schalke, a Hertha vagy a Hamburg, a jelenlegi dobogósokról nem is beszélve. Ő pedig él is a lehetőséggel, idén már három gólnál jár, kezdő lett az Eintracht Braunschweigben, így a közeljövőben akár Marco Rossi is felfigyelhet a 194 centis erőcsatárra.
Hogy érzed magad Braunschweigben?
Remekül, kiváló hangulatú város. Amikor elmegyünk valahová, például étterembe, érezhető, hogy a futball mennyire jelen van mindenhol. Nem egy nagy település, de éppen emiatt még jobban látszik, hogy mennyire szeretik itt a focit. Minden tökéletes most körülöttem. A párommal költöztünk ide, van egy kiskutyánk, és élvezzük az ittlétet.
Aláírnád-e, hogy ott végezzen a Braunschweig a bajnokságban, ahol most áll, a 15. helyen?
A célunk, hogy a vonal felett maradjunk, de azért minél előrébb szeretnénk végezni a tabellán. Kitűztük, hogy mennyi pontot szeretnénk a téli szünetig megszerezni, ez a mostaninál azért jobb helyezést garantálna. Bár a szezon eleje nem úgy sikerült, ahogyan szerettük volna, de a célunk változatlan, a kiesés gond nélküli elkerülése.
És azt elfogadnád-e, ha a folytatásban négy meccsenként két gólt szereznél, mint az utóbbi időben?
Ez azért elég jól hangzik.
Maximalista vagyok, ahogy a csapat is, és úgy érzem, hogy sokkal többre vagyunk képesek, mint amit a mostani helyezésünk mutat. Voltak olyan vereségeink, amelyekért csak magunkat hibáztathatjuk.
Ha ezt kijavítjuk, és a nyerhető meccseken három pontokat gyűjtünk, akkor szép folytatás várhat ránk a bajnokságban.
Mennyi potenciál lehet a csapatban?
Úgy érzem, a képességek alapján a középmezőny reális cél lehet. Tudjuk, hogy kisebb a csapatunk a Bundesliga II jónéhány másik klubjánál, de nem velük kell versenyezni. A meccseken ugyanakkor bármi megtörténhet, bármikor előfordulhatnak meglepetések, mint ahogy a táblázaton közel vagyunk a Schalkéhoz. Igyekszünk tartani a lépést, nem foglalkozva azzal, hogy milyenek a körülmények vagy az esélyek.
Hogy érzed magad a pályán, és hogy tetszik a kétcsatáros játék?
Valóban kétcsatáros felállásban játszunk, de csak az egyik a „target man”, az utóbbi meccsen én kaptam meg ezt a szerepet. Körülöttem elmozgó csatárok játszanak, és nagyon jó az összhang közöttünk. Az én feladatom a labdatartás, hogy időt adjak a csapatnak, akár akkor, amikor a letámadásból kijövünk.
A tizenhatoson belül pedig mindig ott kell lennie valakinek, elsősorban nekem, akinek be lehet adni a labdát. Jól érzem magam ebben a rendszerben, és most már kezdőként is bizonyíthatok.
Jól is ment a játék, megnyertünk a derbit a Hannover ellen, úgyhogy nagyon bizakodóan várom a következő meccset.
Hogyan viszonyulsz a gólokhoz? Háromnál jársz a szezonban a kupameccset is beleszámítva, van konkrét célod a mennyiséget illetően?
Korábban mindig elmondtam, milyen céljaim vannak, de ezt most megtartom magamnak. Természetesen csatárként minden meccsen arra törekszem, hogy gólt szerezzek. A lényeg, hogy kihozzam magamból a maximumot minden meccsen, és ha ez gólokat jelent, akkor annál jobb.
Számodra két gólpassz ér többet, vagy egy gól?
Csatárként a gól a fontosabb, de ha két gólpasszt adok és azzal nyerünk, akkor az is nagyszerű érzés.
Milyen a hangulat a Braunschweig meccsein? Akár a magyar bajnokságban a korábbi csapataid találkozóihoz képest.
Teljesen más, mint otthon. Sokkal magasabb a nézőszám, és mindig telt ház van a hazai mérkőzéseinken. Körülbelül 20 ezer ember látogatja a meccseinket, és fantasztikus hangulatot teremtenek. A braunschweigi B-közép, a klub szurkolótábora az egyik legjobb a másodosztályban.
El tudnád képzelni, hogy hosszabb távon is a Braunschweigben maradj?
Igen, abszolút. Két évre írtam alá, és az a célom, hogy a kezdőcsapatban stabil helyet harcoljak ki magamnak. Jól érzem magam itt, és nagyon élvezem, hogy ebben a közegben dolgozhatok nap mint nap.
Emlékszel a kezdetekre, amikor a Főnix Goldban együtt játszhattál Szoboszlai Dominikkal, Bolla Bendegúzzal akár?
Sárbogárdon kezdtem, majd 9 évesen kerültem a Főnixbe, és három évet töltöttem ott.
Bolla Bendivel sokat voltunk együtt, de mindegyik kapcsolatra emlékszem, jó kis eredményeket értünk el, jó kis időszak volt.
Rengeteg technikai képzést kaptam, ami a mai napig a hasznomra válik. Az volt a jellemző, hogy mindenki nagyon támadó szelleműen focizott, szerettünk együtt játszani, és amit lehetett, mindent megnyertünk. A többség ambiciózus, technikás játékos volt, és látszott rajtunk, hogy élvezzük a focit.
A válogatottban most kifejezetten csatárínség van, Varga Barnabás mögött nincsen olyan labdarúgó, aki igazán eredményes lenne a klubjában. Eszedbe jut ez, amikor figyeled a kerethirdetést, vagy amikor éppen betalálsz a Bundesliga II-ben?
Igen, természetesen eszembe jutott. Aki jó állapotban és jó formában van, bekerülhet, így én is. Most teljes mértékben magamra koncentrálok, hogy kiélvezzek minden percet, amit kapok a klubomban, és a lehető legjobb tudásom szerint éljek a lehetőséggel. Ha ez majd egyszer válogatott meghívóval jár, akkor nagyon szívesen megyek, hiszen ez az egyik nagy álmom. De most csak magamra és a klubomra koncentrálok, hogy a legtöbbet ki tudjam magamból adni.
A Vidiben szerzett Fradi elleni fejesével gólszépségversenyt is nyert:
Holland, német és bosnyák csapattársad is van, viccesen megkérdezhetném, lejátszottátok-e már gombfociban a Nemzetek Ligája-csoportmeccseket?
Ould-Chikh természetesen nagyon nagy holland fan, de beszélgettem Bicakcsiccsel, a csapatkapitánnyal, aki kérdezte, hogy milyen volt a bosnyák-magyar meccs. Szívtuk egymás vérét, de jó hangulatban szoktunk az ilyen témákról beszélgetni.
Magyarországon melyik klubtól mit kaptál, milyen emlékeket őrzöl?
Mindegyik állomás adott valamit, és mindig éppen az volt a kedvenc helyem, ahol futballoztam. A Vidiben kaptam meg először a lehetőséget a magyar élvonalban Bartosz Grzelak edzőtől. Nagyon sokat köszönhetek annak a csapatnak, Fehérváron egy erős brigád alakult ki. Diósgyőrben, amikor szükségem volt a játékpercekre, megkaptam. De ugyanez történt Kecskeméten is, ahol segítettek nekem, amikor egy sérülésem után újra fel kellett építenem magam.
Mindenhonnan kellemes élményekkel távoztam.
Tartod a kapcsolatot a Dárdai fivérekkel, Palkóval és Mártonnal? Pénteken 18.30-kor Hertha-Braunschweig magyaros rangadó következik.
Palkóval a Vidiben együtt játszottunk, vele néha szoktunk beszélgetni. Várom én is a péntek esti mérkőzést, jó lesz találkozni vele.
Most a göllővő cipődet tetted be a berlini útra?
Igen, remélem, hogy azt. Bízom benne, hogy tényleg sikerül is majd vele gólt rúgnom Berlinben.
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
