Ők most is betartották a fradisták egyik jelmondatát.
Csütörtök este temettük az FTC-t, átkoztuk és szidtuk a játékosait. Egészen a Csukaricski elleni meccsük 83. percéig. A szerb hozzáállás, ami miatt nehéz helyzetbe került az FTC az elemi erővel küzdő ellenfele miatt, végül megmentette a magyar bajnokot!
TEMETÉS
Az október 29-én megrendezett Újpest elleni (3-0) mérkőzése óta nem nyert bajnoki meccset Dejan Sztankovics csapata. A Magyar Kupában is „csak” hosszabbítás után jutott tovább a Puskás Akadémia ellen hazai pályán. Ezután Kecskeméten kapott ki 2-1-re, majd 1-1et játszott Budapesten a Genk ellen. Majd jött a Vidi elleni, 1-0-s hazai vereség, 1-1 Felcsúton, míg elérkeztünk a tegnapi, Csukaricski elleni meccsig.
A kezdés előtt tudott volt, ha a Fiorentina megveri a Genket (megverte, méghozzá 2-1-re), és ha az FTC győz, akkor nagyon közel kerül a magyar bajnok a továbbjutáshoz.
Dráma a 98. percben, a Ferencváros fordított és nyert Szerbiában!
A Csukaricski-FTC-nek Sztankovics csapata volt az esélyese, a visszafogottabb formája ellenére is. Egyrészt azért, mert a Csukaricski még pontot sem szerzett a csoportjában (a korábbi meccsek már lényegtelenek ebből a szempontból), miközben a hazája bajnokságában is hosszú idő után tudott csak újra győzni. Éppen az előző fordulóban.
VÁLTOZTATNI TUDNI KELL
Az FTC, a mérkőzés hajráját leszámítva nem játszott jól. És ami a nagyobb baj volt, hogy eredményesen sem. Viszont a vezetőedzője jól nyúlt bele a mérkőzésbe.
Pályára küldte azt a Botka Endrét, aki az egyenlítő gól előtt forintos labdát adott a remek gólpasszt adó, eddig az FTC-ben alig játszó Katona Bálintnak. De a legfontosabb húzása az volt, hogy a pályán hagyta azt az Alekszandar Pesicset, aki nem játszott jól. Róla tudni kell, ha Varga Barnabás egészséges, aligha kezd…
Kristoffer Zachariassen, az első gól szerzője nagyon fontos titkot árult el a mérkőzéssel kapcsolatban. Sztankovics ugyanis egy cetlit küldött be a pályára a hajrá előtt, amiről a norvég a következőket mondta el a lefújás után.
Egy kicsit változtattunk a formációnkon, hogy veszélyesebbek tudjunk lenni a széleken. A cetlin az erre vonatkozó utasítások szerepeltek. Jól váltottunk, ennek köszönhető, hogy a végéhez közeledve egyre többször tudtunk veszélyt kialakítani a kapu előtt.”
Sztankovics tehát nyerőembereket küldött be. Ráadásul fennhagyta a pályán a gyengén játszó, ám győztes gólt szerző centerét, illetve jól változtatta meg a hajrára csapata taktikai hadrendjét.
HARCOLJATOK! HARCOLJATOK!
Még 1-0-ra ment a szerb csapat, amikor a kamera a kispadon hátradőlve ülő Sztankovicsot mutatta. A riporter azt érezte, hogy Sztankovics hitehagyottnak tűnik.
Nos, Sztankovics nem magába roskadt, hanem úgy küzdött és harcolt, hogy folyamatosan gondolkozott. Mert küzdeni nem csak látványos, teátrális mozdulatokkal lehet és kell ám. Pláne nem egy vezetőedzőtől.
Mint ahogyan Pesics sem adta fel a küzdelmet a legutolsó pillanatig sem.
És, hogy miért?
Azért, mert szerbek!
Ezt mi, magyarok elfelejtettük!
SZENVEDÉLY
A szerbek viszont ezt minden pillanatban tudják magukról. Elég csak visszaemlékezni arra, hogy mit nyilatkozott a meccs előtti napon Nikola Sztankovics, a Csukaricski középpályása.
Dejan Stankovics fontos alak az életemben. Ő vitt fel az első csapatba a Crvena zvezdában. A szerb futball legendája. Tele van szenvedéllyel és győzelmi vággyal. Ugyanezt mondhatom Pesicsről is.”
És akkor álljon itt zárszóként a fradisták egyik jelmondata, amit minden magyarnak (játékosnak, edzőnek, vezetőnek, szurkolónak és újságírónak) végre, valahára meg kellene jegyeznie. És betartania!
„Küzdeni mindig, feladni soha!”
A szerbek ismét példát mutattak…
Nekünk is!
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
