Németország-Magyarország: belógtam az alsó szintre, hogy utána elsírjam magam

Mennyibe kerül egy katari repülőjegy?

Forrás:

Egyik budapesti meccsre sem volt jegyem, így sajnos a Puskás Arénába ezúttal nem jutottam el, azonban Münchenbe már sikerült belépőt szereznem. Hírügyeletre nem én voltam beosztva szerencsére, így igazából semmi sem állhatott annak az útjába, hogy teljesen átadjam magamat a meccsnek.

A napom viszonylag korán indult, mivel én keleti vakcinát kaptam a koronavírus ellen, amit nem fogadtak el a német hatóságok, így mehettem be München belvárosába, hajnali háromnegyed kilencre, koronavírus-tesztre. Nem tudom miért, de a metrón hatalmas vizsgadrukk jött rám, amilyet utoljára az egyetemen éreztem, nem akartam, hogy az utolsó lépésnél bukjak el. A tesztcenterhez érve próbáltam bevetni a meglehetősen szerény némettudásomat, de mindenki beszélt angolul, így tökéletesen megkaptam minden infót, a doktor úr 32 másodperc alatt elvégezte a tesztet és mehettem is a dolgomra. Amíg vártam a negatív eredményt, addig feltérképeztem a sörkertet, ahol délután gyülekeztek a szurkolók, már azon gondolkozva, hogy milyen sört kérjek délután.

Egy rövid csendespihenőt követően 3-fél 4 magasságában értem vissza a Wiener Platz-ra, ahol addigra már szép számban voltak jelen a magyar drukkerek. Sokan fennakadtak a beléptetésnél, mert Münchenben egy mobilapplikációval lehet csak belépni a vendéglátóipari-egységekbe, ám én már vasárnap óta a Bajor fővárosban tartózkodtam, ezért rutinosan kikerültem a többséget és már mentem is sörért. A pultban egy magyar srác is állt, aki készségesen segített minden szurkolónak, hogy hogyan kell kérni, valamint miket érdemes megkóstolni.

Asztalt viszonylag könnyen találtam és utána szép lassan elkezdtek a haverjaim is befutni, jöttek az újabb sörök, meg valami borzasztó német pálinkautánzat, amiből egy életre elég volt egy számomra. A hangulat egyébként kiváló volt, a magyarok szurkolását tátott szájjal nézték a helyszínen lévő németek és folyamatosan kamerázták is a mieinket.

Az indulás 5-re lett meghirdetve, azonban fél hatkor még mindenki javában sörözött, így az kicsit megkésett. Egyébként megtudtam, hogy az összeöntött barna és világos sör együttese remek kombinációt alkot. Nagyjából fél 6 fele érkeztek meg a sörkerthez azok a buszok, amik szállítottak volna minket a stadionhoz. Azért csak volna, mert az a fergeteges ötletem támadt, hogy amíg várunk egy olyan járműre, amire felférünk, igyunk meg még egy sört. Literest. Ennek az akciónak köszönhetően lemaradtunk a buszokról, így maradt a metró.

A metrótól kb. 20 percet kellett sétálni a beléptetésig, ahol a segítők nagyon készségesek voltak, még FFP2-es maszkokat is osztogattak, mert azt kötelező volt viselni a stadionban.

Sok arénában megfordultam már az életem során, azonban szerintem most vizsgáltak át a legjobban a belépésnél, emiatt viszonylag lassan is haladt a sor. A kapuk után egy újabb 5 perces sétára volt szükség ahhoz, hogy eljussak a lelátókig, ahol az egész nap legkellemetlenebb meglepetése várt.

NEM VOLT SÖR.

Vagyis volt, alkoholmentes és citromos alkoholmentes. Nem tudom, hogy a helyiek, vagy az UEFA hozta ezt a szabályozást, de ezzel biztos, hogy nem lopták be a magyar szurkolók szívébe magukat.

A jegyem a legfelső szintre szólt, ahonnan remekül lehetett látni mindent, azonban valami mégsem volt az igazi. Visszalépcsőztem a legalsóbb szintre, ahol a tábor foglalt helyet, majd besurrantam a kapun. A székek előtt újra ellenőrizték a belépőket, ráadásul nagyon szigorúan, így csak a korlátig jutottam. A félidőben sikerült szereznem egy képernyőfotót egy lentre szóló jegyről, így akkor már szabad volt az utam az ultrák közé.

 

Eb2020: a magyarok válogatottjától ments meg, Uram, minket - NB1.hu

 

 

A megnyitó ünnepség nem volt nagy durranás, legalábbis engem kicsit sem érdekelt, azonban a magyar himnusz talán még sohasem szólt ilyen szépen, mint szerda este az Allianz Arénában, férfiasan bevallom, hogy sírtam is. Ahogyan ezeket a sorokat a virtuális papírra lepötyögöm, most is könnyek szöknek a szemembe. A találkozó egyként fantasztikus volt, a magyar válogatott egyszerűen annyira jó volt, hogy semelyik nyelvben nincs olyan jelző, ami megfelelően leírná azt a hőstettet, amit végrehajtottak. A mérkőzésről nem is értekeznék hosszabban, hiszen azt már Benji összefoglalta egy zseniális írásban.

A találkozó után senkit nem láttam sírni, mindenki mosolygott. Olyan csapatunk van, ami nem csak megnehezíti a világ legjobbjainak a dolgát, hanem méltó partnere is, valamint az a tény, hogy a német válogatott, hazai pályán, döntetlennél, a hosszabbításban húzza az időt, hogy megőrizze az egyetlen pontot, az nagyon sokat elmond.

A félidőben már javában tervezgettem a következő túrát, ami sajnos most elmarad. Azonban bőven kárpótolt érte az összes élmény, amit a vonulásokon, a kocsmákban és a müncheni meccsen átéltem.

A következő napokban nagyon fontos feladatom lesz, ki kell derítenem, hogy mennyibe kerül egy repjegy Katarba. Mert vb-n is a helyszínen fogom buzdítani a magyar válogatottat.

Legfrissebb híreink