Első és utolsó Lázok Jánossal.
Sajnálja, hogy már agyonműtve került Újpestre, a labdarúgás utáni élete viszont már akkor biztosítva volt, amikor 33 évesen, tíz operáció után szögre akasztotta a stoplist. Egy a vártnál rövidebb pályafutás és egy sikeres életút elsői és utolsói a korábbi válogatott labdarúgóval, Lázok Jánossal.
Adja magát a kérdés: mi volt az utolsó dolog, amit 2022-ben csináltál?
Ami az aktív dolgokat illeti, legutoljára edzeni voltam egy edzőtermeben. Amióta abbahagytam a labdarúgást, minden héten 3-4-szer megyek konditerembe, mert nem szeretném, ha elhíznék.
És az első, amit 2023-ban?
Elsőként talán az irodámba mentem fel. Sok munka vár rám 2023ban, ezért átnéztem a dolgaim.
Több sérüléssel is bajlódtál karriered során, végül főként emiatt fejezted be a profi labdarúgást. Melyik volt az utolsó, amikor eldöntötted, hogy nincs tovább?
Igen, sajnos pontosan tíz műtétem volt, és ebben a bokaficamok, kisebb húzódások nincsenek is benne. Pont az ünnepek alatt beszéltük a korábbi focista barátaimmal, akiknek hasonlóan sok sérülése volt, hogy én a tíz műtétem miatt alsó hangon 3 évet hagytam ki a rehabilitációval együtt. Amikor Újpesten volt két térdműtétem is, utána döntöttem el, hogy abbahagyom.
Melyik volt az első pillanat, amikor visszavonulásod után hiányozni kezdett a futball?
A hétvégék. Még egy év után is nehéz volt megszokni, hogy olyankor nem meccsre készülök.
Emlékszel az első gólodra igazolt labdarúgóként?
Persze, emlékszem. A Békéscsaba játékosaként lőttem az első gólom, néhány szép csel után a Honvédnak találtam be.
És az első megmozdulásodra válogatott mezben?
Nem sokat játszottam első meccsemen, de több jó cselem is akadt a németek elleni barátságos meccsen (2010 – a szerk,). Kis híján gólt is tudtam szerezni, volt egy jó lövésem, de sajnos Neuer kivédte.
Mi az utolsó mozzanat, amire igazán büszke vagy a pályafutásodból?
Inkább mérkőzésekre emlékszem jó szívvel, mint sem egy-egy konkrét megmozdulásra. Az utolsó csapatommal, az Újpesttel pedig sok olyan meccset játszottunk, amire büszke tudok lenni, például a Fradi elleni 3-3-as bajnoki az Üllői úton, 2016-ban. Jó csapatunk volt, és sajnálom, hogy már egy agyonműtött Lázok Jani került Újpestre.
Visszavonulásodkor arról is beszéltél, hogy már aktív éveid során is igyekeztél megalapozni a labdarúgás utáni életed, karriered után ingatlanokkal kezdtél foglalkozni. Lehet tudni, hogy mikor léptél rá erre az útra, azaz mikor vásároltad meg az első ingatlanodat ezzel a céllal?
Szegény családból származom, így korán megtanultam a pénzzel bánni. Már az első keresetemből – ami 5000 forint volt – félreraktam, és nem költöttem el. Így már fiatalon elkezdtem gyűjtögetni, később pedig az volt a legbiztosabb, ha ingatlanba rakom a pénzem. Az első ilyen ingatlanomat az első vasasos szerződésemből vásároltam, 21 évesen.
Melyik volt az utolsó meccs, amit a TV-ben láttál?
Nagyon sok meccset megnézek a mai napig, szinte erre mennek el a hétvégéim. Az NB I és az NB II mellett a külföldi focit is aktívan követem. Nagy Barcelona-szurkoló vagyok, így Messi vb-győzelmének is úgy örültem, mintha én nyertem volna meg.
És amin személyesen kint voltál?
Az MTK és a Vasas mérkőzéseire hetente kijárok, ha tehetem. Ha jól emlékszem, a legutolsó az MTK-Gyirmót volt.
Ki volt az első világklasszis, aki ellen játszottál?
Amikor a németek ellen bemutatkozhattam a válogatottban, a vb-re készülő csapatukban ott volt a fiatal Mesut Özil, akinek már akkor fényes jövőt jósoltak.
Nemrég sikerrel vetted az "UEFA B+A” minősítésű edzőképzést. Mikor gondoltál arra először, hogy edzői képesítést szerezz?
Ezt már a játékospályafutásom alatt eldöntöttem. Csepelen megkaptam a lehetőséget, és nagyon élvezem. Kezdésnek tökéletes helyen vagyok, de remélem nemsokára feljebb is léphetek. Sok fiatal labdarúgónak akarok segíteni edzőként, mert úgy gondolom, semmivel nem rosszabbak, mint a szomszédos országok játékosai.
2011-ben a német másodosztályú Duisburg igazolt le téged. Mi volt az első nehézség, amellyel a légiósélet során találkoztál?
Nem volt nehéz semmi az elején, sőt, könnyebbnek éreztem, mint otthon játszani. Meglepett, hogy nincsenek annyira jól képzett játékosok a Bundesliga 2-ben, mint hittem, az edzéseken jobbnak éreztem magam, mint a csapatársaim. Ugyanakkor az feltűnt, hogy mindenki az életéért edz, illetve játszik és úgy éreztem, ezt a hozzáállást át kell venniük a magyar játékosoknak is.
Ami talán fájt és nehéz volt, az az ,hogy leváltották az edzőt, aki leigazolt engem (Milan Sasic – a szerk.), és onnantól egy bójának néztek az edzéseken. Nem értettem, miért nem kapok több lehetőséget, de a profi foci ilyen, nemrég Szalai Ádi barátom került hasonló helyzetbe. Sajnos azt én is alátámaszthatom, hogy egy magyarnak a külföldi foci világában nehezebb. Talán most változni fog a helyzet, ha továbbra is így szerepel a válogatott, és több Sallai Rolandhoz, Szoboszlai Dominikhoz, vagy Schäfer Andráshoz hasonló játékosunk helyezkedik el topcsapatokban.
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
