Szemtől szemben: Kisvárda Master Good–Diósgyőri VTK
Nem csak az időjárás vonatkozásában lehet viharfelhőkről beszélni a kelet-magyarországi piros-fehérek rangadója előtt. A pályaválasztó Kisvárda esetében az eddig gyűjtött 11 pont, míg a DVTK háza táján az elmúlt hét bajnokin szerzett 4 egység ad okot fejvakarásra. A 15. forduló vasárnapi játéknapjának nyitómeccsét csak az Újpest ötös vereségsorozata menti meg attól, hogy azt mondhassuk, a két legrosszabb formában lévő magyar csapat játssza.
Tényleg a Kisvárda a leggyengébb csapat az NB I-ben?
A Kisvárda továbbra is az egyetlen olyan csapat az OTP Bank Ligában, amely meccsenként egy gólra elegendő összminőségű gólhelyzetet sem tud kialakítani. 0,98-os xG-jük a leggyatrább a bajnokságban, a második leggyengébb Mezőkövesd is két tizedet ver rájuk (1,19). A mennyiségi hiányt átlagon felüli pontossággal, más esetekben némi szerencsével lehetne ellensúlyozni, ám a Várda mindkettőnek híján van. A legkevesebb várható gól így egyben a legkevesebb lőtt gólt is jelenti: meccsenként alig egyet, azaz tizenöt bajnokin tizennégyet.
A közvetlen kiesőjelöltek közül ráadásul az xG-különbsége is a Kisvárdának a legbaljósabb. Meccsenként 1,59 gólnyi helyzetet engednek a riválisoknak, aminél van rosszabb, ám az xG és az xGA közötti differenciánál (-0,61) nincs rosszabb mutató a mezőnyben. Az alapvető haladó statisztikák tehát azt mutatják, az eddigiek alapján a Kisvárda nem csak birtokolja, de meg is érdemli az utolsó helyet.
A padon Mátyus Jánost váltó Feczkó Tamásnak valamelyest sikerült felráznia a csapatot: bár vereséggel mutatkozott be, irányításával a Várda legyőzte az MTK-t, majd gól nélküli döntetlent játszott a Lokival.
A téli „pihenő” alatt azonban így is sok munka vár a trénerre, aki a hétvégén több alapembert is nélkülözni kényszerül. Jaszmin Mesanovics és Milos Szpaszics hiánya nem újdonság, nemrég azonban Bohdan Melnyiket is műteni kellett.
A helyzet Diósgyőrben sem sokkal szívderítőbb, de…
A pillanatnyi hangulat sokkal Miskolcon sem rózsásabb, igaz, a két sztorinak egészen más íve van. A szezon elején bizonyára nem egy és nem két DVTK-szurkoló írta volna alá, hogy csapata féltávhoz közelítve a nyolcadik. A fantasztikus kezdés – pontosabban az azt követő folytatás – viszont más megvilágítást ad a jelenlegi helyezésnek.
Kuznyecov Szergej együttese ugyanis október 2-a óta csak a Mezőkövesdet tudta legyőzni egy bajnokságban, holott előtte az idény meglepetéscsapataként emlegették. Ha viszont a DVTK esetében is a kialakított és „elszenvedett” gólhelyzetek minőségét vizsgáljuk, a csapat még mindig inkább felső házas. Igaz, nem sokkal, xG-különbségük (1,63-1,60) éppen csak pozitív, ami azt mutatja, hogy a gárda többet produkál annál, minthogy a bennmaradást jelentő vonalat kelljen nézegetnie.
Az elmúlt fordulók eredményei ugyanakkor messze vannak a kielégítőtől. Az idei Zalaegerszegtől 3-0-ra kikapni mindenképpen blama, de a Vidi elleni 0-4 is kifejezetten csúnyán mutat. Igaz ez akkor is, ha Kuznyecov – az eredmény fényében bátornak tűnő – nyilatkozata, miszerint azon a meccsen az ő csapata játszotta a kezdeményező futballt, egyébként nem járt messze a valóságtól.
Ideálisabb ellenfelet márpedig aligha kérhetne a ligából a magára találáshoz a Diósgyőr. A miskolciak pozíciós játékának ugyanis kedvezhet a Kisvárda mindeddig vérszegény letámadása. A DVTK hátulról indított passzjátékának ugyanis bőséges táptalajt adhat az alacsony intenzitással és nem is túl jó hatásfokkal presszingelő Várda.
Szükségből a Kisvárdának, játékminőségből viszont a Diósgyőrnek van több a győzelemhez. Hogy vasárnap melyik lesz döntő, arról most vélhetően a két edzőnek is inkább reménye, mint tudomása van. Ahogyan viszont a DVTK ellenfele gyenge játékára, úgy a Kisvárda a rivális rossz formájára alapozhat hasonló joggal.
