Szoboszlai ismét a hátán vitte a csapatot, de az övén kívül is akadtak extra teljesítmények.
Noha kudarccal, és azon belül is a legfájóbbal zárult a világbajnoki selejtező a magyar válogatott számára, ez mit sem von le azoknak a játékosoknak az érdemeiből, akik ismét extra hozzáadott értéket képviseltek.
Ebben az összeállításban három olyan játékos fontosságát mutatjuk meg néhány főbb statisztikára támaszkodva, akik minden bizonnyal a 2028-as Európa-bajnokságra vezető úton is sarokpontjai lesznek a csapatnak.
Szoboszlai Dominik

Olyan állandósággal viszi a vállán a csapatot még akkor is, amikor az jól játszik, hogy lassan tényleg elfogynak rá a jelzők. Csak reméljük, hogy vigyázó orvosi csapat van körülötte, mert az a terhelés, amit a Liverpoolban és a válogatottban megállás nélkül kap, nem embernek való.
Mi sem természetesebb, mint hogy a selejtezősorozat összes játékpercét a pályán töltötte.
Adott négy gólpasszt, egyetlen, lisszaboni gólja pedig olyan pontot ért, ami csak az azóta történtek fényében nem tűnik rendkívül értékesnek.
Nemcsak minden szögletünk, közvetlen és közvetett szabadrúgásunk végrehajtója, az akcióból történő építkezésünk lelke is. Úgy hozott össze 86%-os passzpontosságot, hogy toronymagasan ő vállalja be a legtöbb kockázatos átadást. Kulcspasszok terén 3,3-et átlagolt.
Meccsenkénti 76,8 labdaérintése is mutatja, nem nagyon van magyar támadás ami ne folyna át rajta. A munkát ugyanakkor a labda ellen is beleteszi: meccsenként két szerelése vagy megelőző szerelése, négy labdaszerzése és két felszabadítása volt. Párharcait a földön 57%-ban, míg a levegőben 44%-ban nyerte.
Varga Barnabás

Öt mérkőzésen öt gól – szó csak azért érheti a ház elejét, mert egy buta sárgával magát vágta el a lehetőségtől, hogy ez ennél is több legyen. Akkor, az örmények ellen Lukács remekül pótolta, a többi mérkőzésen viszont nagy gondban lettünk volna nélküle. Győztes gól Örményországban, dupla itthon a portugálok ellen, és oda-vissza bevette az ír kaput is.
Fejpárbajait a Sofascore adatai szerint 60%-ban, ami egyrészt jó arány, másrészt szemre bőven még többnek tűnik. Utóbbi oka, hogy rengeteget keressük a levegőben, ebből nem egyszer fontos helyzetben fejel jó helyre, és hogy az eleve vesztes labdákra is felugrik.
A kapu előtt már nem csak fejjel veszélyes: meccsenkénti 2,6 lövéséből 1,2 kaput talált, ami közelíti az 50%-os arányt. Bár vasárnap a balosa a boxon kívülről sült el nagyon, ezen kívül nem volt távoli kísérlete. Tizenhárom próbálkozásából csak nyolc nem lett gól.
Bár kevesebbet beszélünk róla, de nem csak a klasszikus ék erényeit hozza. A földön történő építkezésből is kiveszi a részét, hol a passzjátékba lép be, hol területet mozog be vagy szabadít fel mozgásaival. Utóbbihoz kellő érzéke okán a letámadásban is hasznos fogaskerékké teszi.
Schäfer András

Az ő szerepköre kevésbé alkalmas a hollywoodi tündöklésre, viszont „csendben” az egyik legfontosabb láncszeme a csapat gerincének. A kudarc egyik legfőbb oka talán, hogy a hatból csak négy mérkőzésen, átlagosan 70 perc erejéig tudott a csapat segítségére lenni. Távollétében egy dublini iksz és egy portugálok elleni, hazai vereség volt a termés.
Meccsenkénti 49 labdaérintése Szoboszlaiéhoz viszonyítva jól kidomborítja a szerepkörük közötti különbséget, Schäfer játéka azonban így is kulcsfontosságú. A középpálya közepén, a védelem előtt játszva akárhová tolódik, tömörül, vagy mozog a csapat, ha akarna sem tudna kimaradni a labdakihozatalokból.
Innentől a feladata adott: pontos passzátékkal részt venni a magyar válogatott által egyre többet alkalmazott, kis területes, gyors passzkombinációkkal teli játékban. Az Union Berlin középpályása ezt ezúttal is hozta: a megannyi egyérintős megoldás mellett is 88%-kal passzolt. Saját térfelén 93%-kal, és az ellenfél térfelén való törvényszerű visszaesése is csekély, ott sem megy 84% alá.
Amikor azt halljuk, vagy épp mi magunk mondjuk, hogy a válogatott csúszott, mászott a sikerért, akkor ennek Schäfer lehetne a címerállata. Meccsenként csak egyszer verték meg cselből, átlagosan két szerelése, 0,8 megelőző szerelése, 3,5 labdaszerzése volt. Földi párharcait 54%-ban, a légieket 63%-ban nyerte.












