Szemtől szemben: Újpest–FTC
A második derbi következik a 2024/25-ös szezonban, amelyre ezúttal Újpesten kerül sor. Mind a hazai együttes, mind a Fradi új edzővel kezdte a szezont, így az augusztusi „odavágó” előtt még kevés dologban lehettünk biztosak munkájukat illetően.
Szűk öt hónap után azonban már Bartosz Grzelak és Pascal Jansen esetében is jóval több információnk van azt illetően, hogy mihez kezdtek csapataikkal. Most ennek áttekintése következik.
A kis híján meglepetéssel záruló, de végeredményében igazságos augusztusi derbi
Bartosz Grzelak két vereséggel kezdte, majd egy 4-1-es sikerrel folytatta az Újpest vezetőedzőjeként. A 4. fordulóban aztán kis híján olyat tett, amivel azonnal nagy népszerűségi tőkét kovácsolt volna magának a lilák táborában.
Csapata ugyanis a véghajráig őrizte a 0-0-s döntetlent a Groupama Arénában rendezett derbin, amelyet végül Kehinde hosszabbításban szerzett góljával bukott el.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy bár alig tudott nyerni, a Ferencváros jelentős fölényben futballozott. Tizenhét lövéséből hét kapura ment, összesen 2,32 xG-t termelt, szemben az Újpest összesen két próbálkozásával.
A labda 65%-ban volt a zöld-fehéreknél, ám a felsoroltak közül ez a legkevésbé fontos, hiszen ez nagy részben egy vállalt és kalkulált dolog volt az Újpest részéről.
Ezeket a mutatókat ugyanakkor a IV. kerületben egy árva lélek nem kérte volna számon Bartosz Grzelakon, ha negyedik meccsén és élete első derbijén megszakítja a hosszú évek óta tartó vereségsorozatot.
Újpesten kis túlzással a nulláról épült fel egy masszív középcsapat
Ezt a részsikert azonban komolyan felértékeli, hogy Bartosz Grzelak volt az az edző, akinek a legkomolyabb munkát kellett elvégeznie csapatépítés terén.
Az Újpest keretének csaknem kétharmadát cserélte le a nyáron, ami még akkor is brutális mértékű vérátömlesztésnek számít, ha négyen is vele együtt érkeztek Fehérvárról. Erről az építkezésről a folyamat közben értekeztünk az addig elvégzett és a még elvégzendő munka tekintetében.
A svéd-lengyel tréner azóta viszont teljes értékű középcsapatot faragott az Újpestből, amely az elmúlt években nem ünnepelhetett többet a záróforduló előtt bebiztosított bennmaradásoknál. Igaz, ebben a nyári transzferablakban látott erőbedobás terén kedvezőbb helyzetben volt elődeinél.
A lilák a forduló előtt a 6. helyen álltak a tabellán, és mérvadónak tekinthető mutatóik is körülbelül erre predesztinálják őket. Vagyis az Újpest jelenlegi helyezése összhangban van játéka minőségével.
Várható lőtt (17,53) és kapott (19,5) gólokban egyaránt az ötödik legjobbak. Az ellenfeleik helyzeteinek átlagminősége (0,113 xG/lövés) a negyedik legalacsonyabb a ligában. A védelem és Piscitelli kapus teljesítményét tovább magasztalja, hogy ebből a 19,5 várható gólból csak 12 született meg ténylegesen.
Ez a tetemes felülteljesítés – legalább átlagos egyéb mutatók mellett – akár önmagában is helyezéseket jelenthetne, ha a lilák meccsek közötti „góleloszlása” valamivel szerencsésebb lenne. Ám a helyzet az, hogy ehhez számos olyan mérkőzés járult hozzá, ahol ez a felülteljesítés a megszerzett pontok számát nem befolyásolta. Lásd a fentebbi példát, a Fradi elleni 1,32 megúszott gól komoly teljesítmény, ám végül nem ért semmit.
Van mutató, amiben vissza, de összképet tekintve előrelépett az FTC Sztankovics után
Az azóta eltelt időben viszont Pascal Jansen munkája sem tette kisebb teljesítménnyé az augusztusi majdnempontszerzést. Noha a Fradinak van egyfajta kétarcúsága az ősz folyamán, ott ahol a holland edző munkája méretik, nem érheti szó a ház elejét.
A magyar bajnokságot meccshátrányban vezeti, vagyis abszolválja a kötelezőt. Az Európa-ligában két vereség után pedig már három sikernél tart, amelyek közül kettő alkalmával is négyet rúgott csapata. 9 pontjukkal pedig az előzetes kalkulációk szerint továbbjutásuk közel biztosra vehető.
A kétarcúságnak éppen ez adja az egyik alapját. Jansen Fradijával kapcsolatban ugyanis ősszel az fogalmazódott meg, hogy amíg a játszani akaró csapatok ellen eredményes, addig a bekkelőkkel szemben olykor megáll a tudománya.
A különböző meccsszámok miatt e tekintetben a kialakított helyzetek átlagminőségét érdemes összehasonlítási alapnak használni. A Ferencváros e téren 0,122 xG/lövést tud felmutatni, ami csupán a negyedik legmagasabb. A DVTK (0,149), a Paks (0,148) és a Puskás (0,135) is megelőzi.
Abban nincs semmi sokkoló, hogy a Fradi ebben nem első, erre több szezonban volt példa az elmúlt években, mint ahányban nem. Az FTC erőfölénye ugyanis éppen abból ered, hogy jobb játékosai vannak, mint a többi csapatnak, akiknek kisebb helyzetek is elegendők a gólszerzéshez.
Az ugyanakkor tény, hogy Dejan Sztankovics tavalyi – egy meccs híján – teljes szezonos mutatójához képest itt másfél tizedes a visszalépés. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben aligha akad fradista, aki ráborítaná emiatt az asztalt Pascal Jansenre. Annál is inkább, mivel elnézve taktikai sokrétűségét, összességében előrelépésnek tűnik a szerbhez képest.
Amitől elszoktunk a derbi kapcsán
A 2024/25-ös idényben nyújtott teljesítményt tekintve tehát egyik edzőnek sincs oka szégyenkezni. Minden versenysorozatot tekintve a két klub jelenleg ott tart, amit szurkolóik nagy része alighanem aláírt volna a szezon előtt.
Olyan pedig elég régen volt már, hogy ez egy derbi előtt a Ferencváros és az Újpest tréneréről egyaránt elmondható legyen.
