| NB1 Tabella | M | GY | D | V | GK | P | |
| 1. | Ferencvárosi TC | 32 | 19 | 10 | 3 | 33 | 67 |
| 2. | Puskás Akadémia FC | 32 | 19 | 6 | 7 | 19 | 63 |
| 3. | Paksi FC | 32 | 17 | 7 | 8 | 19 | 58 |
| 4. | ETO FC Győr | 32 | 14 | 11 | 7 | 13 | 53 |
| 5. | MTK Budapest | 32 | 12 | 8 | 12 | 7 | 44 |
| 6. | DVTK | 32 | 11 | 10 | 11 | -9 | 43 |
| 7. | Újpest FC | 32 | 9 | 14 | 9 | -5 | 41 |
| 8. | ZTE FC | 32 | 8 | 13 | 11 | -4 | 37 |
| 9. | Nyíregyháza Spartacus FC | 34 | 8 | 10 | 16 | -22 | 34 |
| 10. | Fehérvár FC | 31 | 8 | 6 | 17 | -15 | 30 |
| 11. | DVSC | 32 | 6 | 8 | 18 | -14 | 26 |
| 12. | Kecskeméti TE | 29 | 4 | 10 | 15 | -21 | 22 |
| 13. | Kisvárda Master Good | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
| 14. | Kolorcity Kazincbarcika SC | 1 | 0 | 0 | 1 | -1 | 0 |
Alapítva
1920
Klubszínek
kék, fehér
Legnagyobb sikerek
- 1x-es magyar bajnok
- 1x-es Magyar Kupa-döntős
- 1x-es Szuperkupa-döntős
Meghatározó korok meghatározó játékosai
Tóth József, Soós István, Péter Zoltán, Kocsárdi Gergely, Waltner Róbert
Klubtörténelem
A Zalaegerszegi TE 1920-ban alakult meg. A csapat színe először fekete–fehér, majd zöld-fehér volt, a kék-fehér színösszeállítást a 70-es évek végétől használják. A hosszú évek során folyamatosan fejlődött a klub, és előbb az NB II-t, majd az NB I/B-t is maga mögött hagyva, 1972-ben 20.000 néző előtt, egy 4-0-s hazai sikerrel bemutatkozott az NB I-ben. Az évek alatt a hazai labdarúgás olyan meghatározó alakjai futballoztak a zalai csapatban, mint Soós István, Péter Zoltán vagy Czigány Csaba.
Az egerszegiek legnagyobb sikere az első osztályú magyar bajnoki cím megnyerése, amelyet 2002-ben értek el Bozsik Péter későbbi szövetségi kapitány irányításával. A legendás csapatban szerepelt – sok más kiválóság mellett – Kocsárdi Gergely, aki a legtöbb mérkőzésen lépett pályára Zete-játékosként, illetve Waltner Róbert is, aki a klub NB I-es történetének gólkirálya. Az együttes a 2002/03-as évadban a Bajnokok Ligájában is megmérettetett, ahol egy mérkőzésen az angol gigász Manchester Unitedet is megtréfálták Koplárovics Béla legendássá vált góljával (1-0).
Bár 2010-ben még Magyar Kupa-döntőt játszhatott a csapat a Debrecen ellen, a 2011-12-es szezonban ideiglenesen búcsúzni kényszerült az OTP Bank Ligától. 2014-ben a Pharos’95 Kft. vette át a klub irányítását és kezdte támogatni a több mint 100 éves múlttal rendelkező együttest. Ezt követően nagy hangsúlyt fektettek a klubnál a megfelelő infrastruktúra kiépítésére, hogy a legjobb körülményeket biztosítsák a mára ismét első osztályú együttes számára.
A kiesést követően hét évvel, a 2018/19-es szezon végén bajnoki címet ünnepelhettek a másodosztályban és ennek köszönhetően az egyesület a 2019/2020-as évadtól ismét a magyar labdarúgás élvonalában szerepel. A klub szakmai vezetésének filozófiája a látványos támadófutball és a jövő tehetségeinek támogatása, ám nem csupán kitörési lehetőséget kínálnak játékosaik számára, hisz az elmúlt években többen itt értek pályafutásuk csúcspontjára, és magyar válogatott meghívók is érkeztek a ZTE Arénába.
Szurkolók, szurkolói csoportok
Az 1993-ban alakult Armada és a 2008-ban alakult Ultras Zalaegerszeg a hazai meccsek mellett az idegenbeli túrákra is elkísérik a csapatot. Kiemelt fontosságú meccsnek számítanak a Haladás elleni nyugati rangadók, amelyek az utóbbi időben elmaradtak az osztálykülönbség miatt.
Forrás: ztefc.hu
Noha a pályafutása elején nevelőklubjánál, a Kaposvárnál, majd a Videotonnál és az Újpestnél is megfordult, Zalaegerszegen lett ismert játékos. 2000 és 2002 között, majd 2004-ben, végül 2006 és 2009 között 172 meccsen összesen 92 gólt szerzett, amivel Tóth József mögött a második a klub örökranglistáján, de az élvonalban övé a legtöbb gól a történelemben egerszegi színekben. A 2001-02-es szezonban bajnok lett a csapattal, innen vitte el őt a Boca Juniors. A 2007-08-as idényt gólkirályként zárta. Később két ízben is visszatért: 2015 és 2016 között az U19-es, 2021 és 2022 között a felnőttcsapat vezetőedzője volt. A szurkolók a mai napig imádják őt.
Ahogy a ZTE klubhonlapja is kiemeli: ő az, aki megalapozta a zalaegerszegi labdarúgás erejét és sikerességét. Noha élvonalbeli játékosként nem a klubnál teljesedett ki (1951-ben, érettségi után a Zalai Építőknél, majd az akkor NB II-es Vörös Meteornál játszott, később pedig a Pécsi Dózsánál, a Honvédnál és a Komlói Bányásznál szerepelt, hol védőként, hol középpályásként, hol a támadósorban), vezetőedzőként három ciklusban (1968-78, 1981-82, 1996) is igazgatta a ZTE-t, vele debütált a klub az élvonalban. 1975-ben, a Wales elleni Eb-selejtezőn szövetségi kapitányként a magyar válogatottat is irányította. A Zalaegerszeg sportéletében betöltött kiemelkedő szerepéért 2003-ban Pro Urbe Zalaegerszeg-díjat kapott, 2009-ben az MLSZ legmagasabb, arany fokozatú emlékérmét vehette át az UEFA, illetve a FIFA vezetőitől. Az ő nevét viseli a zalaegerszegi labdarúgó akadémia.
Rekorder, hiszen ő lépett pályára a legtöbbször ZTE-mezben: 458 élvonalbeli meccs van a lábaiban. Már a nevelőegyesülete is a zalaegerszegi klub volt, 1987-ben igazolták le először, 1994-ben kapott profi szerződést. Az NB II-ben részese volt a feljutást kiharcoló gárdának, majd az NB I-es csapat kulcsembere lett. 2000-től csapatkapitányként szerepelt, a 2001–2002-es szezonban magyar bajnoki címet ünnepelhetett. 2007 nyarán távozott a szlovén Nafta Lendvához, ám fél évvel később visszatért. 2013-ban jelentette be a visszavonulását. Később a ZTE szakmai stábjának fontos láncszeme lett, klubigazgatóként is dolgozott, és jelenleg is a klub kötelékében áll.
