Vasas-Mezőkövesd: kit érdekel az orosz kormány? - Helyszíni riport

A legjobb magyar edző díja miatt adtam fel a harcot! Bizony!

Forrás: Simon Zoltán/nb1.hu

„Lemondott az orosz kormány!”

Fakadt ki Zoli barátomból a csakfoci.hu-tól, miközben arról meséltem Bencének (Nemzeti Sport) és Réznek (Vasas FC sajtó) Zoli feje fölött tolva a monológot, hogy a Sanyika (Torghelle – a szerk.) igazi példakép, mert még edzőmeccsen is mérhetetlen alázattal siet vissza a kapujukhoz a rövid ötösre, hogy ha tudja, kifejelje, vagy kirúgja a Kövesd szöglete után a labdát.

„A 24.hu nem is elérhető” - mondta tovább Zoli, mire mondtam neki, hogy az Index viszont igen, mert a hekker haverjaimtól úgy tudom, még mindig nekik van a legtöbb pénzük, ezért a szerverük is bivalyból van. 

Ezzel egyébként le is tudtam a történetet, mert véleményem szerint a politikánál csak fontosabb dolog létezett, létezik és fog létezni a világon. Ennek a végtelen halmaznak meg a legfontosabb eleme az, amikor két magyar focicsapat egymás ellen játszik – teljesen mindegy, milyen tét mellett.

Éppen ezért mentem ki ifjonti lelkesedéssel 21 évnyi nb1-hu-nál való dolgozás után is a mai, Vasas-Mezőkövesd edzőmeccsre, amit 3-1-re nyertek meg a matyóföldiek. Bőven volt miért lelkesen iparkodni az Illovszky Rudolf Stadionba.

Egyrészt azért, mert bemutatkozott a Vasas kispadján Bene Ferenc, aki ellen talán a legjobban utáltam játszani serdülőként és ifistaként is, ráadásul több új, téli igazolás mellett debütált a piros-kékeknél Vernes Richárd is, akit évek óta az egyik legvagányabb és legkorrektebb magyar focistának tartok. A fateromnak speciel abszolút ő a kedvence, amióta bemutatkozott a Honvédban.

Igazságot- és szabadságot egyik legkomolyabb ellenfelemnek, Bene Ferikének! - NB1.hu

Akik ismerik személyesen, behatóan ismerik az emberi- és a szakmai tulajdonságait, azok pontosan tudják, Bene Ferenc az egyik legjobb ember és szakember a magyar labdarúgásban. Szerintem én elég jól ismerem, mert éveken át az egyik legnagyobb, legkomolyabb ellenfelem volt.

De az is ugyanilyen fontos szempont volt, hogy először láthattam matyóföldi szerelésben feszíteni Guzmics Richárdot, aki Vécsei Bálint (FTC) és Hidi Patrik (Honvéd) mellett a téli átigazolási szezon legfontosabb szerzeménye egy adott magyar csapatnak – szerény véleményem szerint.

A meccs egyébként úgy kezdődött, hogy Vernes Ricsi egyből bebizonyította, hogy miért lehet a Vasas egyik legfontosabb karaktere. Egyből gólt szerzett, nem messziről, Terbe jobb oldali beadása után, de én már láttam a támadás kibontakozásánál, hogy egyből tudja majd, hogy hová kell érkeznie. Faterom szerint egyébként majd nagyon jó edző is lesz belőle...

Teltek és múltak a percek, és azt tapasztalhattuk, hogy a játék bizony nem volt rossz, meg az Illovszky gyepszőnyege sem. Szerintem először volt totál beizzítva a talajfűtés, aminek köszönhetően nem volt fagyott a talaj, de nem is vált dagonyává. A két edző szakszerűen irányította a csapatát, és már a kezdés előtt felfgyeltem arra, hogy mielőtt útjára indult volna a labda, olyan vezényintelmeket toltak bele az éterbe, hogy „Beszéljetek!”, „Maradjatok együtt!”, „Szóljatok egymásnak!”, „Ne szakadjatok szét!”.

Lefújás után mindketten el is mondták, hogy a csapategység minden szinten kiemelkedően fontos a számukra.

„Az megvan, hogy kétszer hatvan perces lesz a meccs?” - kérdezte Zoli még az orosz – szerintem kamuválság – kirobbanása előtt, majd szinte azonnal szünetet rendelt el a játékvezető, de meglepetten láttuk, hogy csak 30 perc telt el.

Aztán láttuk, hogy ivószünetről lehet szó, mert a kispadokhoz érkező játékosoknak meleg teát szolgáltak fel, majd 1 perc múlva folytatódott is a meccs.

Szerencsére, továbbra is mindkét kapu előtt voltak helyzetek, majd igaza lett Zolinak, aki egyébként még Vernes gólja előtt szakszerűen megjegyezte, hogy „altat a Kövesd”. Kellene is szólnom a főszerkesztőjüknek, az egyik legrégebbi barátomnak a szakmából, hogy legalább a duplájára emeljék fel a fizetését...

Aztán tizenegyeshez jutott a Mezőkövesd a 46. percben, Cseri állt a labda mögé. Fogadni akartam a többiekkel, hogy a jobb alsóba rúgja. Azt nem tudom, hogy Jova Levente hallotta-e 79 méterről a szavaimat, de ő a jobb alsó felé vetődött, naná, hogy Cseri a bal alsóba gurított...

Zivzivadze 12 perccel később már a Kövsedet juttatta előnyhöz, Jova ebben az esetben is tehetetlen volt, jobb oldali beadás után 5 méterről passzolt a kapuba a légiós.

A nagy szünetet megváltásként éljük majd át - gondoltuk, mert olyan terveink voltak, hogy kávét vagy meleg teát iszunk, de büfé csak a túloldalon volt.

Mindkét csapat sort cserélt, de a 4 újságíró, akikhez pár perccel később a Digi Sport stábja is csatlakozott, illetve a pár tucat szurkoló (ők csak szemben lehettek) nem volt leváltható, úgy döntöttünk mindannyian, hogy kitartunk a végsőkig.

Már 102 percre tartott a meccs és szerintem pont ennyi ideig tartott volna a nyirkos hideg miatt egyetlen mondat begépelése is már ekkor, amikor Dragóner Filip kettőre növelte a kövesdiek előnyét: a jobb oldali ötösnél össze-vissza patogó labdát juttatta a kapuba.

Ez volt az a pont, amikor Bencével feladtuk a harcot és visszamentünk a fedett részre – persze az ajtó ezúttal is nyitva marad. Azzal nyugtattam magam, mert azért zavart, hogy nem voltam igazi harcos, hogy a Kuttor Attilának hozott díj állapotmegőrzése miatt cselekedtem így.

A végeredmény már nem változott, így mehettem végre a játékosok és az edzők közé, amit még egyébként a magyar-magyar meccseknél is jobban szeretek.

Elsőként Kuttor Attilával találkoztam, akinek átadtam a 22. Magyar Aranylabda-díj Legjobb Magyar Edző kategóriájában elért első helyezéséért járó oklevelet.
 
Kuttor mosolyogva mondott köszönetet az nb1.hu-nak és a rá voksoló szakíróknak, mire mondtam neki, köszönetet csak magának, a csapatának és a Kövesd vezetőinek mondhat csak, mert a szakírók csak észrevették azt, amit észre kellett venniük.

Lesz majd vele holnap interjú is, annyit elárulok már, hogy azt is elmondta többek között, hogy egy csatárra mindenképpen szüksége lenne még.

Holnap dőlhet el a kövesdi támadó sorsa, akit már 2 csapat hív - NB1.hu

Kérdéses, mikor jelez vissza a kiszemeltjük külföldi klubja.

Bene Ferenc, a Vasas szakvezetője viszont arról is beszélt, hogy ő már a jelenlegi kerettel is nekivágna a tavasznak, de persze nem keseredne el, ha még lennének érkezők. További részletek – nem meglepő módon – később.

Guzmics Ricsi annyit mondott – persze többet, de majd ez is később érkezik -, hogy nagyon jó helyre igazolt mindenféle szempontból, de arról is mesélt, hogy nem csak a mostani, rövid magyar, hanem a korábbi, kíni felkészülése sem volt mindennapi.

Vernes Ricsi elmondta, hogy a hiedelmekkel, és a Vasas honlapjának a tudósításával ellentétben, nem ő szabálytalankodott a Kövesd tizenegyese előtt, sőt, azt is hozzátette, hogy szerinte senki sem. Arról is mesélt pontosan, miért választotta a Vasast, miközben a Paks és az MTK is hívta. Vele is közlünk majd egy részletes interjút.

Az érthető volt, hogy a kövesdieknél jobb volt a hangulat lefújás után, Mert hiába nem volt tétmeccs, örök igazság, hogy jobb nyerni, mint veszíteni.

Éppen emiatt voltak egy picit szomorúak az angyalföldiek. 

Nekik Tóth Mihálynak, a Kövesd örökfijú pályaedzőjének a szavait tudom csak üzenni: „Jó lesz a Vasas is!”

Tehát a Kövesd is...

Vasas–Mezőkövesd 1–3 (Vernes 4., ill. Cseri 46 – 11-esből, Zivzivadze 58., Dragóner 102.)
VASAS: 1. sor:
Jova L. – Terbe, Tóth B., Gál, Lakatos, Hinora, Kovács M., Szatmári, Vernes, Balajti, Birtalan. 2. sor: Rados (Szmola, 91.) – Rétyi, Újvárosi, Szilágyi, Hajdú, Hidi M., Daróczi (Köböl, 103), Kleisz, Szedlár, Tóth L., Torghelle (Farkas, 103.). Vezetőedző: Bene Ferenc
MEZŐKÖVESD: 1. sor: Szappanos – Farkas D., Neszterov, Guzmics, Vadnai, Cseri, Berecz Zs., Karnyicki, Besirovic, Zivzivadze, Nagy D. 2. sor: Fedinisinec, Silye, Katanec, Kalocsai, Varjas L., Vajda, Takács, Pillár, Pekár, Meszhi, Dragóner. Vezetőedző: Kuttor Attila

Legfrissebb híreink