Szeged-Vasas: a szenvedély szintje – képek, videók

Erről a meccsről is sokáig beszélhetnek még.

Forrás:

Újabb fordulót rendeznek ma a másodosztályban, kedvcsinálónak nem árt feleleveníteni, hogy mi és hogyan történt hangulatilag a szerdai, Szeged-Vasas mérkőzésen, melyet az angyalföldiek nyertek meg 3-1-re.

A magyar labdarúgás egyik legfontosabb mérkőzés-párosa lett a 30 évvel ezelőtti osztályozó, amit az NB I-ben maradásért (Vasas) vagy az NB I-be való felkerülésért (Szeged) vívott egymás ellen a két csapat. A Szeged neve akkor Szeged SC volt, most Szeged-Csanád Grosics Akadémia, de mindenki csak mint Szeged-Vasas beszélt mindig is és beszél most is a két gárda találkozásáról.

Az említett osztályozó első mérkőzésén 1-1 lett a Fáy utcában, a visszavágót a Vasas nyerte meg 1-0-ra úgy, hogy a 90. percben Szabadi László 11-est értékesített, de akkora már kialudtak a reflektorok a hazaiak térfelén, így mindenki biztos volt benne, hogy lefújják a mérkőzést és a Szeged kerül ki győztesen a párviadalból. Ám nem így lett, így a szegediek a pályára tódultak, botrányos jelenetek között ért véget a mérkőzés.

A vendégek és a mérkőzésről tudósító újságírók, a bírói hármassal az élen, csak órákkal a lefújás után tudták elhagyni hathatós rendőrségi segítséggel a létesítményt és a várost is.

A visszavágót még a Felső Tisza-parti Stadionban rendezték meg, a szerdai mérkőzést viszont már a nemrég átadott, egyébként remekül sikerült Szent Gellért Fórumban.

Mint beharangozó cikkeinkben jeleztük, szegedi és angyalföldi oldalról is hatalmas volt a készülődés mindkét fél részéről, és a kijelentésbe a csapatokat és a szurkolókat is beleértjük.

Az nb1.hu mintegy két órával a kezdés előtt ért a helyszínre, hatalmas rendfenntartói készülődést tapasztaltunk, de a létesítménytől távolabb is voltak ám zsaruk, igaz, már nem annyira látványosan, de igen könnyen érzékelhetően. A két szurkolótábor tagjai is mozogtak a városban, ám nem tudtak találkozni egymással.

A Szent Gellért Fórum az Izabella híd egyik tövében fekszik, tömegközlekedésileg nem a legkönnyebben megközelíthető, ám a szegedi futballbarátokat ez cseppet sem érdekli. Ők annak örülnek, hogy ismét méltó körülmények között érezhetik magukat a mérkőzéseken. 

A hídról még érdemes tudni, hogy „1910-ben a közúti forgalom növekedésével szükségessé vált a Budapest-szegedi út és a vasútvonal keresztezésében 10,3 m nyílású felüljáró építése, melyet tartóbetétes vasbeton szerkezetként, a MÁV épített. Ez a híd volt az elődje az 1935-ben épült Izabella hídnak, melyet a Budapest-szegedi út korszerűsítése miatt átépítettek, s a közelében vezető villamos vágányt is felüljáróval keresztezték. Sem az 1910-ben, sem az 1935-ben épített híd ma már nincs meg, helyettük 1976-ban nyolcnyílású, 162 m hosszú vasbeton híd épült.”

A meccsen egyébként végig olyan volt a hangulat, mint azokon a mérkőzéseken szokott lenni, melyeknek van szakmai tétje (a két csapatot 1 pont választotta el egymástól a tabellán a kezdés előtt, akkor még a Szeged volt előrébb) és van történelmi- és szurkolói hagyománya is. Mindkét tábor a kezdetektől fogva buzdította az övéit, és amikor a felek úgy érezték, jó alaposan odamondogattak egymásnak. 

A találkozót amúgy teljesen megérdemelten nyerték meg az angyalföldiek 3-1-re, mégpedig azért, mert a játékosaik jobban akarták a sikert és többet is tettek érte. Az angyalföldiek sikerét egyébként a hazaiak is elismerték, annak ellenére, hogy megszakadt az új stadionban a hibátlan mérlegük, de mint jelezték, nézőcsúcs is született a meccsen.

Képzeljük el, mi lett volna, ha nem szerda este 19 órakor, hanem mondjuk hétvégén rendezik a mérkőzést, mert akkor nemcsak a szegediek, hanem az angyalföldiek is többen lettek volna a találkozón.

Joao Janeiro, a hazaiak szakvezetője így értékelte a meccset: 

 

„Ismét megfizettük annak az árát, hogy nem használtuk ki a helyzeteinket. Egy olyan kvalitású csapat ellen, mint a Vasas, ezt büntetlenül nem lehet megtenni. Gratulálok az ellenfélnek, amely az egyik legfiatalabb csapattal rendelkezik. Rengeteget utaztunk az elmúlt napokban, ez egy csapatnak sem tenne jót. Az, hogy hat gólt kaptunk két mérkőzésen, azt jelzi, hogy valamit változtatnunk kell. Különösen sajnáljuk, hogy a közönséget nem sikerült kiszolgálnunk, mert ma is fantasztikus volt a szurkolótábor.”

 

Szanyó Károly, a piros-kékek szakvezetője a következőket nyilatkozta a lefújás után:

 

„Amit a mérkőzés előtt elterveztünk, azt sikerült megvalósítanunk a pályán. Alaposan felkészültünk a Szegedből. Úgy érzem, hogy lehetett volna nagyobb arányú is a győzelmünk, hiszen több gólhelyzetet is kidolgoztunk. A játékosok a szívüket-lelküket kitették a pályára, ráadásul a góljaink szépségdíjasok voltak. Sajnálom, hogy egy butaság miatt nem sikerült nullára lehoznunk a meccset, de így is örülök a győzelemnek, és várjuk a következő, vasárnapi, Szolnok elleni hazai bajnokit.”

 

A lefújás után a piros-kék ultrák hatalmas ünneplésbe kezdtek, miközben egy-két szegedi fanatikus megfigyelést tartott a szektoraik kijáratánál. Viszont, akárcsak a kezdés előtt, a lefújás után is méltó volt a rendőri jelenlét is a rangadóhoz.

A Szeged-Vasas ismét bebizonyította minden téren, hogy méltó helye van a magyar labdarúgásban. 

Szenvedély szintjén meg pláne!

Legfrissebb híreink