A kiesők sorsa
A 2022/2023-as NB I-es idény május 28-án lezárult, ami után bizonyossá vált a Vasas FC és a Budapest Honvéd kiesése. A 2023/2024-es idényt immár az NB II-ben folytatja mindkét csapat, aminek súlyos következményei lehetnek számukra.
Kiesés esetén talán a legnyilvánvalóbb következmény az érintett klubok pénzügyi helyzetének rossz irányú változása. Mivel a labdarúgás feljutási-kiesési rendszeren alapul, a különböző szintek különböző minőségű futballt, pénzügyi jutalmakat és vonatkozó szabályok szigorúságát jelentik.
Ez a magyar labdarúgásra is igaz. A profi, nemzeti bajnokságok szintjén a kiesésnek komoly pénzügyi vonzatai vannak, amik miatt a jól fizetett játékosokat a következő idényben nem feltétlenül tudják megtartani a klubok. Itt jön képbe az a hiedelem, hogy NB II-ben nem játszhatnak külföldi játékosok. De ez tévhit.
A valóságban nem tiltja az NB II a légiósok szerepeltetését. A tiltás szó a bajnokság pénzügyi kifizetéseiből ered. Amennyiben egy klub külföldi játékosokat játszat az NB II-es csapatában, abban az esetben nem kapja meg az NB II-es szereplésért járó pénz. Bár az elmondottakat jelentősen egyszerűsítettem, a lényeg, hogy olyan klubok, amelyeknek nincsenek gazdag, mély zsebbel rendelkező szponzoraik, nem engedhetik meg maguknak a jelentős pénzek elveszítését. Természetesen vannak kivételek, de ezek a jelen cikket nem érintik, főként mert fiatal játékosokról van szó.
Tehát, mit tehet egy klub a játékosaival, amikor kiesik? A Vasas FC és a Budapest Honvéd kiváló, valamennyire egymással ellentétes esettanulmányt nyújt, mivel a 2022/2023-as idényben (tudomásom szerint), amíg a Vasasnál nem szerepelt külföldi játékos, addig a Honvédnál többen is voltak.
Jelen elemzés csak elméleti.
A szerződésben nyújtott lehetőségek
Az MLSZ munkaszerződési mintájának 16-os pontja szerint kiesés esetén a munkáltató (a klub) a szerződés egyéni feltételeiben meghatározott százalékig, ami legfeljebb 50 százalék, csökkentheti a munkavállaló (a játékos) fizetését. Akár már ezzel is jelentősen mérsékelheti pénzügyi terheit a klub, aminek viszont lehetnek kellemetlen következményei.
A francia Brandon Domingues az EKL-szereplő Debrecenhez igazolt Kispestről (fotó: DVSC)
A 37-es pont a) alpontja kiköti, hogy amennyiben a klub egyoldalúan 30 százalék mértéket meghaladóan csökkenti a játékos fizetését, a játékos azonnali hatállyal felmondhatja a szerződését.
Amennyiben a klubnak komolyabban csökkentenie kell a költségvetését, és meg kell válnia a magasan fizetett játékosaitól, abban az esetben a munkaszerződés lehetőséget nyújt a szerződés megszüntetésére, rendes felmondással. A 36-os pont c) alpontja alapján kiesés esetén a klub a bajnokság utolsó hivatalos mérkőzésétől számított 30 napon belül jogosult felmondani a szerződést.
Fontos, hogy a fent leírtakhoz akkor van joga a klubnak, ha abból az osztályból esik ki, amelyben a szerződéskötés időpontjában szerepelt. Tehát, ha azóta feljutott és újra kiesett, akkor nem alkalmazható ez a módszer.
Mint harmadik opció, a feleknek mindig lehetőségük van közös megegyezéssel dönteni a szerződés sorsáról, ami érintheti a szerződés pénzügyi feltételeit vagy annak felmondását. A 16-os és 37-es pontok pusztán az egyoldalú lehetőségek feltételeit határozzák meg.
Végezetül, a klubok mindig élhetnek a játékosok eladásával is.
A fent leírtak az említett klubokra egyaránt érvényesek. A különbség abból ered, hogy a Budapest Honvéd külföldi játékosai a FIFA illetékessége alá esnek.
A FIFA befolyása
Mivel a külföldi játékosok a FIFA hatáskörébe tartoznak, így rájuk közvetlenül vonatkoznak a nemzetközi szövetség szabályai, így a klubjukkal való kapcsolatukat a FIFA és a svájci Sportdöntőbíróság (Court of Arbitration for Sport vagy CAS) szabályzatainak és joggyakorlatának fényében kell elemezni.
Attól, hogy az MLSZ munkaszerződési mintája kötelező, nem azt jelenti, hogy meg is állja a helyét a nemzetközi színtéren. Én magam is többször érvénytelenítettem az említett szerződés különböző pontjait.
A FIFA és a CAS joggyakorlata szerint a feleknek egyenlő felmondási jogokkal kell rendelkezniük, azaz az egyik felet előnyben részesítő kikötések érvénytelenek. A FIFA és a CAS is egyetért abban, hogy kiesés esetében a klubnak és a játékosnak is egyaránt kedvező lehet a szerződés automatikus megszüntetése. De abban az esetben, ha ezt a lehetőséget csak az egyik fél alkalmazhatja, akkor a felmondás kikötése érvénytelen.
A 2019 decembere óta csak magyar labdarúgókban gondolkodó Vasasnál nem volt légióskérdés (fotó: Vasas FC)
A fent említett 16, 36, és 37-es pontok által nyújtott lehetőségek tehát megkérdőjelezhetők. Nagy valószínűséggel a 16-os és 37-es pontok épphogy megállnák a helyüket, de a 36-os már nem. A különbség a feltételek bekövetkezésével járó opciók gyakorlatában, más szóval az opciók érvényesítési jogában rejlik. Mindkét szerződésbontási opciónak ugyanaz a feltétele, azaz: a klub kiesik a bajnokságból. Amíg a 16-os és 37-es pontok alkalmazása esetében a játékos is felmondhatja a szerződést, addig a 36-os pont kizárólag a klubnak kedvez. Ez nem azt jelenti, hogy a 16-os és 37-es pontok teljesen érvényesek; mi van, ha nem éri el a 30 százalékos csökkentést a játékos fizetése? Akkor teljesen egyoldalú az opció.
A 36-os pont viszont – mint említettem – egyértelműen a klubot hozza helyzetbe, ráadásul 30 nap gondolkodási időt ad neki. Félretéve az opció egyoldalúságát, a FIFA és a CAS joggyakorlata szerint még ha érvényes is lenne a pont, akkor is csak két-három nap gondolkodási idő járna.
Ezért a külföldi játékosok esetében a kluboknak körültekintően kell eljárniuk. Egy rosszul felbontott szerződés komoly kártérítéssel járhat, ami (leegyszerűsítve) a FIFA-nál a szerződés alatt fennálló, a játékos teljes fizetését jelentheti. A javasolt bontási eljárás így a közös megegyezés marad a külföldi játékossal, ha nem sikerülne őt el- vagy kölcsönadni.
Borítókép: Szirtesi László/ Getty Images
