Nagyon vegyes érzéseim vannak a meccsel kapcsolatban.
- Játékunk nem volt. Egyetlenegy felépített gyors egyérintős labdajáratás volt, ami szemre is tetszetős. Másnak nemigen örülhettünk játékban.
- Bár elvileg mi nyertük a párharcmutatót, mégis az ellenfél támadott folyamatosan, és alakított ki számos helyzetet. Szerencsénkre rosszul koncentráltak, vagy Ricardo védett ihletett formában.
- Nincs szűrőnk. Nincs, aki a középpályán visszaszerezze a labdát. Lacoux-t pedig frusztrálta, hogy csak rohangál, szerintem ezért csúszott be a piros. Hozzáteszem a Győr nagyon szépen széthúzta a pályát, jól váltogatta az oldalakat, így nem nagyon tudtunk tömörülni.
- Már a múlt héten is probléma volt hogy a védőktől hogyan kerüljön fel a labda, ez most még inkább látszott. A középpályások nem helyezkedtek eleget, nem kérték el a labdákat, így csak hátul szerencsétlenkedtünk. Túl nagy volt a távolság a védők és a középpályások, illetve a támadók között. A Győr 10-12 méteren védekezett és remekül letámadott. Ezt csak ritkán tudtuk átjátszani. Főleg a tengely volt halovány: Ljujic, Brodic és Lacoux. A megoldás az lett volna, ha a védekezésben a támadóink visszazárnak a félpályáig, és a védőink pedig a megszerzett labdákkal kiugratják őket a széleken. De ez nem sokszor volt meg.
- Alig tudtuk megjátszani a támadókat. Krisztofernek 9/5 a passzmutatója egy félidő alatt. Matkóé még rosszabb, 13/7 a 90 perc alatt. A két legveszélyesebb játékosunknak alig volt labdaérintése. De Bordicnak is 8/6 a 60 perc alatt. Ezek drámaian alacsony számok.
- Nem szeretek egy-egy emberre kihegyezni meccseket, de Gergényi ezúttal tényleg nagyon indiszponált volt. Szerencsénk volt, hogy a hibái ellenére nem kaptunk gólt.
- Bár a Győr játszott a hét közben kupameccset, mégis ők voltak a frissebbek és a dinamikusabbak. Ezt majd azért elemezze ki a stáb, hogy miért volt ez a fáradtság.
- Szerintem rossz taktikával álltunk fel. A Győr nagyon gyorsan vált át védekezésből támadásba, ráadásul nem is csak egy emberen múlik a játékuk. Ebben messze előttünk járnak. Ez ellen a csapat ellen nem működött a letámadás, viszont a kontrákhoz meglennének a gyors csatáraink.
Nézzük a pozitívumokat.
- Egy olyan meccset hoztunk x-re, amin nem sok mindent építettünk. Helyzetünk alig volt. Kapuralövések száma 16-8 oda. Kaput eltaláló kísérletek 8-4 oda. Régen az ilyen meccseket biztos buktuk volna.
- Hatalmasat küzdött a csapat, sokszor foggal-körömmel. Ezzel pótoltuk, hogy most nem ment a játék.
- Krznar jól nyúlt bele a cserékkel, ezúttal Beridze lett a meccs embere. A gólja szenzációs volt. Onnan úgy betekerni, az valami! De jó volt Gleofilo is, és Goncalvesnek is volt jó megindulása.
- Hiába voltunk 50-60 percet emberhátrányban, mégis majdnem meglett a győzelem. Mondjuk, az csoda lett volna ezzel a játékkal.
- Továbbra is úgy érzem, hogy van sebesség a csapatban, főleg a támadásokban. Beridze, Horváth, Matko és Gleofilo átlag feletti ezen a téren.
- Azok az adogatások, amiket kis területen meg tudunk csinálni, nagyon extrák, ezekből kéne több.
- Ezen a meccsen mi nyertük a párharcokat 56/44% arányban. Igaz, ez némileg csalóka, hisz az ellenfél sokkal többet támadott, és általában egyenlő erők esetén a védekező csapat nyeri a több párharcot.
- Ami szenzációs, hogy nagyon sokáig meg tudtuk őrizni a kapunkat a góltól. Igaz, sokszor szerencsénk volt, a visszavont tizivel, vagy a lesgóllal. De nézzük onnan, hogy SZABÁLYOSAN 98 perc alatt nem tudtak gólt lőni, csak az utolsó pillanatban.
Összességében inkább a Győrnek állt a zászló, ezért a döntetlennel elégedettek lehetünk. Remélem, a stáb mielőbb megfejti, hogy most miért voltunk ennyivel lassabbak, és remélem, hogy rájöttek, hogy taktikailag valószínűleg mást kellett volna játszani. Biztos hogy kell majd néhány személycsere is, illetve nekem nagyon hiányzik egy jó center és egy romboló belső középpályás.
Hajrá, Lilák!!
Borítókép: Réti Zsolt
