FIFA: pereket eredményezett a futballpiac megváltoztatása

Átmeneti rendelkezések

A FIFA Futballügynöki Szabályzata (FFSZ) komolyan megingatta az eddigi futballpiaci állapotokat. Több országban pert indítottak az FFSZ miatt a FIFA és/vagy az országos szövetségi ellen. A Profi Futballügynökök Szövetsége páldául a svájci Sportdöntőbíróság, a CAS előtt. Ez főleg a korlátlan ügynöki jutalék eltörlése miatt lehet.

Fontos érdemi változások

1. Csökken az ügynöki jutalék

Az ügynöki jutalék (vagy az FFSZ szerint szolgáltatási díj) díjmaximum alá került, aminek a százaléka attól függ, hogy kit képvisel az ügynök és miből ered a jutalék kifizetése. Amennyiben a képviselt fél magánszemély (edző vagy játékos) vagy az átvevő szervezet (pl. klub), akkor a jutalék a magánszemély díjazásának 200.000 dollárig (vagy azzal egyenértékű) maximum 5%, 200.000 dollár felett pedig 3%-ra csökken. Például ha 300.000 dollár a fix fizetés, akkor az első 200.000 után 10.000 jár, a következő 100.000 után pedig 3.000. 

Amennyiben a képviselt fél az átadó szervezet, abban az estben a díjmaximum az átigazolási kompenzáció 10%-a. Bár ez első pillantásra vonzónak tűnhet, a nemzetközi átigazolások kétharmadáért nem fizetnek átigazolási díjat. Ez a szám valószínűleg magasabb nemzeti szinten.

Hogy ezt perspektívába helyezzük: eddig a leggyakrabban előforduló ügynöki jutalék 10% volt, de sűrűn előfordult magasabb is, akár 15-20%.

2. Nem jutnak a pénzükhöz azonnal az ügynökök

Két komoly korlátozás került az FFSZ-be, ami miatt nem állapodhatnak meg ’csak úgy’ az ügyfeleikkel az ügynökök a jutalék kifizetésének idejéről és annak pontos összegéről. Az első korlátozás az ügynöki díj mennyiségének kifizetését érinti. A jutalékot arányosan kell az ügyfélnek kifizetnie az általa ténylegesen átvett díjazásából. Más szóval, ha valamiért nem kap fizetést az ügyfél vagy szerződésbontásra kerül sor bármilyen ok miatt, az ügynöknek nem jár jutalék azután a pénz után, amit nem kapott meg az ügyfele.

A második korlát a jutalék kifizetésének időrendjét érinti. Függetlenül a releváns szerződés aláírásának napjától és az ügyfél díjának kézhezvétele, a jutalékot háromhavonta kell kifizetnie az ügyfélnek, de mindenképpen csak az átigazolási idő lejárta után.

3. Korlátozzák a képviselt felek számát

Az alap szabály, hogy egy átigazolásban az ügynök csak egy felet képviselhet. Ennek a kivétele, hogy ugyanabban az átigazolásban képviselhető az átvevő klub és a játékos. Ezt nevezik kettős képviseletnek.

4. Lehet kiskorúakat is képviselni

Még mielőtt belekezdenénk a részletekbe, szögezzük le, hogy az MLSZ tiltja 18 év alatti játékosok képviseletét és a velük kapcsolatos (át)igazolásért jutalékot fizetni. De, feltételezve, hogy külföldről van szó, érdemes ismerni a szabályokat.

Bár a FIFA korábbi szabályai sem tiltották a 18 év alattiak képviseletét, csak a velük kapcsolatos jutalék kifizetését, most már mindkettő engedélyezett a megszabott feltételek mellett. A kiskorúak képviseletéhez először is el kell végezni a kiskorúakra vonatkozó folyamatos szakmai továbbképző tanfolyamot a FIFA Agent Platformon. Csak a szakmai továbbképzés sikeres elvégzése után kereshet meg kiskorút egy ügynök képviselet céljával.

A következő lépés, még a megkeresése előtt, a kiskorú törvényes képviselőjének írásos hozzájárulásának a megszerzése.

Egy ügynök és egy fiatalkorú játékos csak akkor írhat alá képviseleti szerződést, ha a kiskorú 6 hónapra van attól az életkortól, ami feljogosítja az adott országban, ahol foglalkoztatni fogják, hogy hivatásos (profi) szerződést írjon alá. Magyarországon 14 éves kortól kaphat profi szerződést egy játékos, tehát az ügynökkel már 13 és fél évesen aláírhat.

Végezetül, az FFSZ akkor engedélyezi a jutalék kifizetését, ha az érintett játékos az első vagy az azt követő hivatásos szerződését írja alá. Más szóval, amatőrök után jutalék nem fizethető.

Az MLSZ még nem tette közzé az új nemzeti ügynöki szabályt, ezért nem tudni, hogy változni fog-e a jelenlegi kiskorú szabály. A sporttörvény nem tiltja a 18 év alatti profi sportolók képviseletét, csak az amatőrökét, illetve az amatőrökkel kapcsolatos jutalék kifizetését. Tehát, még az is lehetséges, ha csak nem akar szigorúbb szabályt az MLSZ, hogy profi kiskorú játékosok esetében engedélyezi a képviseletet, mivel az FFSZ szinte egyezik a magyar sporttörvénnyel.

5. Dönthet a FIFA is a vitákról

A FIFA célja a FFSZ-el az volt, hogy az ügynököket az ellenőrzése, ezáltal pedig a joghatósága alá vonja. Viszont a FIFA ugyanúgy nem akarja túlzottan növelni a munkamennyiségét. Ezért, mint ahogyan azt már a munkaszerződések és átigazolások területén alkalmazza, a FIFA joghatósága a nemzetközi dimenziótól függ. Ez azt jelenti, hogy a FIFA csak akkor dönt egy ügynök és az ügyfele közötti vitáról, ha:

1. a szerződés tárgya nemzetközi átigazoláshoz kötődő konkrét tranzakcióval kapcsolatos szolgáltatás; vagy

2. a szerződés olyan szolgáltatásokra terjed ki, amelyek egynél több konkrét tranzakciókhoz kötődnek, és ezek közül az egyiknek a tárgya nemzetközi átigazolás.

Amit érdemes megjegyezni, hogy ha nemzetközi átigazolásról van szó és a szerződésben konkrét tranzakcióról van szó (ami azt jelenti, hogy az összes érintett felet meghatározták és azonosították, például: Aïssa Laïdouni a Ferencvárosból az Union Berlinbe), akkor a FIFA-nak van joghatósága.

Hogy ez miért fontos? Azért, mert a FIFA-nak van a legtöbb tapasztalata ilyen esetekben, és így kiszámíthatóbb döntés várható. Amennyiben erre nincs lehetőség, én a CAS joghatóságát ajánlom kikötni szerződésekben.

Konklúzió

Véleményem szerint az FFSZ pozitív irányba viszi a futballügynöki piacot, de a FIFA opportunista módjára hozta létre. Ahogyan említettem, több országban is megtámadták a díjmaximumot és várhatóan ezen felül is lesznek perek amik változásokat jelentenek majd az FFSZ szabályaiban. Hiszen, az FFSZ mostani formája is az évek során gyűjtött tapasztalatokra és bírosági döntésekre alapozódik.