Szemtől szemben: Vasas FC-Budapest Honvéd FC
A Vasasnak a teljes összeomlást, a Honvédnak „csak” egy jókora mentális tökönrúgást jelentene a másiktól elszenvedett vereség a véghajrá előtt. A felek vasárnap Angyalföldön vívnak élet-halál meccset.
Tavaly novemberben – amikor szintén a két csapat mérkőzését harangoztuk be – azt a kérdést tettük föl, hogy vajon tényleg a Vasas és a Honvéd-e az NB I két legrosszabb csapata. Ha most, a 26. forduló előtt a tabellára tekintünk, a válasz egyértelműnek tűnik – ha a kiesési harc még nem is lefutott.
A Vasas és a Honvéd ugyanúgy utolsó és utolsó előtti, mint volt a 15. forduló előtt. A csapatok már akkor túlvoltak egy-egy edzőváltáson, a Kispesten rendezett találkozót pedig egy Lukics-duplával a hazaiak nyerték.
Hogy melyik csapat mennyire húzott jót az őszi trénercseréjével, azt ki-ki a pályán látottak és a tabella alapján eldöntheti. A Vasas vezetősége megtette: a másodosztályú Budafok elleni 3-0-s kupabúcsú volt Kondás Elemér utolsó megmérettetése Angyalföldön.
A Vasas helyzete 19 pont birtokában szinte kilátástalan, a Honvéd 25 egységével még reménykedhet, hiszen „csak” 3 pont a lemaradása a bent maradást érő helyektől a forduló előtt. A mérkőzés a tét miatt mindenképpen izgalmas lesz, a statisztikák viszont nem jósolnak túl nagy moziélményt a leendő nézőknek.
A liga első és harmadik legkevesebb gólját szerző csapat találkozik: az angyalföldiek 20, a kispestiek 27 gólt lőttek. Köztük a Mezőkövesd szerénykedik 26-tal, de – és éppen az érzékelteti legjobban a Honvéd hiányosságait – a matyóföldiek 10-zel kevesebb, 30 találatot kaptak, így 7 ponttal előzik a piros-feketéket.
Ha lövésből lesz a gól, akkor lövés nélkül nem lesz gól – fordítjuk meg briliáns logikai érzékkel a szakállas mondást. Az ábra legalábbis ezt mutatja, hiszen a gólszerzés terén sereghajtó csapatok változatlan felállásban osztoznak az utolsó „helyezéseken” a lövések terén is.
A szezon során mindkét együttest két-két edző irányította eddig, vasárnap a Vasast már egy harmadik fogja. A szezon eleji tendenciák azonban érdemben nem változtak, egyik helyen sem történt érdemi előrelépés például a helyzetkialakítás terén. Ennek oka az is, hogy a két együttes rendelkezik a legkevesebb beadási kísérlettel.
Ha két csapat nagyjából egyformán jó, vagy jelen esetben nem jó, az nagy eséllyel tolhatja előtérbe az egyéni teljesítményeket, ebben felemás a kép. A Vasasnál több játékos került ki a keretből a közelmúltban, mint ahány tartósan jó egyéni teljesítmény akadt, s bár a Honvéd mellét sem vetheti szét a büszkeség e téren, nekik legalább van egy Nenad Lukicsuk.
A szerb csatár 23 bajnokin 11 gólt és 5 asszisztot hozott össze, az összjátékban betöltött szerepe pedig egyértelműen nélkülözhetetlenné teszi. Visszamozgásai komoly fejtörést okozhatnak majd a Vasas védelmének, amely jelenleg talán maga sem tudja, hogy formációváltás közben, vagy után van.
A két csapat reményei közti különbséget egyébként az is jól mintázza, hogy a Vasas hasonló kulcsembere, Holender Filip ugyanennyi NB I-es mérkőzésen 6 találatot és 5 gólpasszt jegyez.
A kupadöntőtől való elesés valószínűleg az utolsó előtti elpattanó húr volt a Vasas így is viseletes gitárján. Az egyetlen közvetlennek nevezhető rivális elleni esetleges hazai pontvesztés már a remények totális szertefoszlását jelentené. Viszont hiába áll valamivel jobban a kispestiek szénája, ha egy mentálisan ennyire padlón lévő Vasas otthonában nem szereznek 3 pontot, az lehangoló képet vetít előre a Fehérvár, az Újpest és a Zalaegerszeg elleni versenyfutásra.
Száz szónak is egy a vége: némi fény még mind az angyalföldi, mint a kispesti alagút végén pislákol, azonban utóbbi esetében van rá nagyobb esély, hogy nem tartozik hozzá egy szembejövő vonat is. Vasárnap, az angyalföldi vasútállomástól néhány villamosmegállóra kiderül.
