Nagyító alatt: Kenan Kodro
Csapata egyelőre az alsóházban, ő maga viszont a góllövőlista élmezőnyében jeleskedik. A MOL Fehérvár FC csatárának azonban nem csak a gólszerzés a feladata.
Kenan Kodro másfél éve, 2021 nyarán érkezett Magyarországra az Athletic Bilbao csapatától. A bosnyák és spanyol állampolgársággal is rendelkező támadó akkor egy önmagát kereső Fehérvárhoz szerződött, amely akkor 2014 után először végzett a másodiknál rosszabb helyen. Tavaly, ha nem is zökkenőmentesen, de végül kiharcolta a nemzetközi kupaszereplést a már a dobogóról is leszoruló Vidi, idén viszont megint csak nem könnyíti meg saját dolgát: 18 forduló után a nyolcadik helyen szerénykedik.
A keret erejéhez képest gyenge teljesítménynek sok ismert, és talán még több nem ismert oka van, de egy biztos: Kodro nincs közöttük. A bosnyák válogatott csatár a bajnokság során eddig 8-szor talált a hálóba, amivel a MOL Fehérvár FC góljainak (22) több mint egyharmadát szerezte.
Ráadásul ő az egyetlen fehérvári játékos, aki eddig az idény összes bajnokiján szóhoz jutott, játékpercekben pedig csak a kapus, Kovács Dániel (1530 perc) és Fiola Attila (1471) előzi meg őt (1354). Mindez a magával és csapatával szemben is gyakran kritikus Huszti Szabolcs irányítása alatt szintén nem kis érdem.
A góllövőlistán – a kispesti Nenad Lukiccsal holtversenyben – 18 forduló után az 5. helyen álló Kodro 33 lövésből termelt 8 találatot. Az előtte állók közül a paksi Varga Barnabás (34%), a ferencvárosi Adama Traoré (26,4%) és Ryan Mmaee (25,7%) hatékonyabb az ő 24,2%-os mérlegénél, a zalaegerszegi Ikoba 17,5%-os mutatóját veri.
Ha a jelenleg az egész ligából kimagasló Ferencváros játékosait kivesszük az összehasonlításból, még onnantól is megérne egy külön misét, hogy a három csatár közül ki milyen kiszolgálást kap – a ZTE 3-mal, míg a Paks 8-cal jobb a Vidinél a lőtt gólok terén.
Kodrónak viszont a szerepköre is más, hiszen míg Ikoba az erőcsatár iskolapéldája, Varga Barnabás pedig abszolút előretolt csatárt játszik, addig a bosnyák támadóra a támadások felépítésében is komoly szerep hárul. No nem mintha Varga és Ikoba abból kivonná magát, de Kodro esetében a passzjáték ebben lényegesen hangsúlyosabb.
Kodrót nem csak lehet, de érdemes is olykor kimozgatni a középcsatár szerepéből, játékintelligenciája és technikai tudása ugyanis lehetővé teszi, hogy gyors, pontos átadásokkal segítse csapata offenzíváit.
Ez persze kevéssé meglepő egy csatártól, aki abban a futballkultúrában szocializálódott, ahol a szövetségi kapitány egy Eb nyitómeccsére (Vicente del Bosque, 2012) feltalálja a 4-3-3-0-s felállást (papíron 4-3-3-ban a középpályás Fabregas volt a középcsatár), majd kisebb finomhangolásokkal meg is nyeri a tornát.
Hova tovább, bár a Real Madridban Benzema is sok gólt lőtt, igazából a támadásépítésben végzett munkája emelte őt a világklasszisok közül az aranylabdások közé, mostanában a spanyol bajnokság sem feltétlenül a középcsatárok bajnoksága, és a válogatottjuknak sincs igazán meghatározó kilencese. Egy szó mint száz: persze Kodro nincs az előbb említett világsztárok szintjén, stílusa és erényei olykor árulkodnak a spanyolos tanításról.
A futballfilozofálás mellett viszont beszéljenek a számok is: Kodro rengetegszer passzol nyomás alatt, 21 kísérletéből ráadásul 18 sikeres volt, ami több mint 85%-os hatékonyság. Maradva a vetélytársaknál, Ikoba (5) és Varga (14) együttvéve is kevesebb ilyen próbálkozást tett a bosnyáknál, amely önmagában nem feltétlenül előny, vagy hátrány, a szerepköreik közötti különbséget viszont jól mutatja.
Ez a mutató nagyon fontos a felállt ellenfél elleni támadásban és a kontrajátékban egyaránt: aki ugyanis ilyen jól tűri a nyomást, az nem fog megilletődni a rá kilépő, vagy eleve a nyakán lógó védők jelenlététől.
Ha a Vidi betegségét nem is fejtettük meg, arról talán sikerült adnunk egy képet, hogy a többször fejmosásokról és „tisztogatásról” is beszélő Huszti Szabolcs miért ragaszkodik ilyen következetességgel csapata egyik, ha nem a legjobb játékosához. Kodro nemcsak technikás és érett labdarúgó, de sokoldalú is, amely a topligákban egyre gyakoribb és elvárt attribútum, kisebb bajnokságokban viszont még mindig a különbséget jelentheti kiesés és középmezőny, illetve közép- és élmezőny között. Tavasszal kiderül, hogy a Vidi pontosan melyik két válaszút előtt is áll most.
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
