Mennyire fontosak a barátok?
Nebojsa Vignjevicset február 2-án nevezte ki a Honvéd vezetőedzőnek, Horváth Ferencet váltotta a kispadon.
A nyáron azonban megköszönték a munkáját, Tam Courts váltotta a kispadon (a szakmai stábban és a klubvezetésben további, jelentős változások is történtek, erre a linkre kattintva minden visszakereshető), aki eddig egy ZTE ellen otthon elszenvedett 1-0-s és egy Fehérváron átélt 4-0-s vereséget tud felmutatni, két forduló után a Honvéd az egyetlen csapat, amelyik még nem szerzett pontot.
Éppen emiatt gondolhatta azt Vignjevics, hogy visszaszól a Honvédnak, ráadásul nem is akármilyet.
Idézzük a tréner szavait, aki a sportklub.rs-nek a következőket is nyilatkozta, amit a csakfoci.hu szúrt ki:
„Négy és fél hónapot töltöttem Honvédnál, a csapat biztosította a bennmaradást, majd a meghirdetett felkészülés előtt váratlanul elváltunk egymástól. Számomra és néhány klubtag számára meglepő módon megváltozott a vezetői struktúra, új emberek érkeztek és a szakmai stábban is jelentős változások történtek. Minden szinten újdonságok voltak. Az eredmény? Nem igazán látom, hogy jó lenne. Két meccs, két vereség a bajnokságban, a gólkülönbség pedig 0-5. Nem örülök ennek, barátaim is vannak a klubban, akikkel a mai napig beszélek.”
Vignjevics tehát azt mondta, hogy az ő szerepvállalása biztosította a Honvédnak a bennmaradást, amire egyébként nem büszkének kellene lennie, mert az eredeti célkitűzés a nemzetközi porondra való kijutás volt, az viszont tény, hogy hátrányból indult.
„Nebojsa egy határozott, karakteres edző, aki jól ismeri az NBI-et és aki a kemény munkában hisz. Ennek szellemében irányította eddigi csapatait is, amelyek eredményes és fegyelmezett futballt játszottak. A Honvédnál is ezt várjuk tőle.” – mondta Kun Gábor a Budapest Honvéd FC ügyvezetője Vignjevics kinevezésekor a klubhonlapon megjelent közleményben.
Érdemes felidézni a szerb „köszöntőjét” is:
„Nagyon izgatott vagyok, úgy érzem magam, mint egy kisgyerek. Tudom, hogy hová érkezem, a Honvéd egy jelentős klub, komoly múlttal, és örülök, hogy itt lehetek. Tisztában vagyok vele, hogy mit várnak tőlem, szeretném megköszönni a bizalmat a klubvezetés részéről, azért fogunk dolgozni, hogy sikeres tavaszunk legyen, ez a közös célunk. Ebben hiszek, a közös munkában, mert természetesen fontosak az egyéni ambíciók, de a csapatért kell mindent megtenni. Most csak az számít, hogy stabilizáljuk a csapatot és lépésről lépésre menjünk előre.“
És akkor most nézzük meg, hogy milyen pozíciót foglalt el a Honvéd a kinevezésekor a tabellán, illetve azt is, hogy abból a kiindulópontból hová jutott el a csapatával.
A Kispest 18 forduló után a 8. helyen állt 20 ponttal (ekkor nevezték ki), viszont a bajnokság befejezésekor a 9. helyen végzett, azaz 1 helyett visszaesett.
Márpedig annál fontosabb mutató egy csapattal kapcsolatban, amit a tabella mutat, nem volt, most sincs és nem is lesz soha a labdarúgásban.
Vignjevicsnek tehát az az állítása, hogy lépésről lépésere haladjanak előre, egész egyszerűen nem következett be (sőt…), mint ahogy az is igaz, hogy az új vezetőedzővel/stábbal sem (egyelőre?).
Viszont a most megjelent nyilatkozatának volt egy olyan része is, amivel bizony kellemetlen helyzetbe hozott olyanokat, akik még mindig a Honvédnál vannak:
„Nem örülök ennek, barátaim is vannak a klubban, akikkel a mai napig beszélek.”
Azzal semmi gond nincs, hogy megmaradtak a klubnál dolgozó barátai, akikkel beszél, de az nem mindegy, hogy miről.
Egész egyszerűen az üzleti világban (a labdarúgás is az már évtizedek óta) senki nem szereti, ha kibeszélnek belsős dolgokat, pláne olyanoknak, akiknek adott helyen már megköszönték az együttműködést.
Vignjevics, ha már ilyet nyilatkozik (ez a része hiba volt, ahhoz viszont, hogy a szakmai véleményét elmondja, joga van, bár nem illik visszaszólni oda, ahol etették az embert, mert akkor ezt máskor, más csapattal is megteheti) hozzátehette volna, hogy a Honvéd dolgairól nem beszélnek a barátaival (bár nehezen hihető lenne), hogy ne hozza őket kellemetlen helyzetbe.
Vignjevics a kinevezésekor a következőket is mondta:
„Ebben hiszek, a közös munkában, mert természetesen fontosak az egyéni ambíciók, de a csapatért kell mindent megtenni.”
Most viszont az egyéni ambícióit előtérbe helyezte a csapaténál és Kispesten dolgozó barátaiénál…
És ez bizony a(z esetleges magyarországi) jövőjével kapcsolatban hatalmas hiba lehet(ett)…
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
