Nem ilyen áron akart megszabadulni a kilóktól.
A koronavírus-járvány a Kisvárdát is sújtotta, emlékezhetünk, volt olyan, hogy Supka Attila, a gárda vezetőedzője sem lehetett a csapatával a pozitív tesztje miatt. Supka megúszta különösebb tünetek nélkül, ám segítője, Híres Gábor már nem, aki egyébként már kórházba is került.
Szerencsére kikerült onnan a szakszerű, minőségi ápolásnak köszönhetően, hétfőn meg már együtt lehetett a felkészülést elkezdő csapattal.
Híres a megpróbáltatásairól a klub honlapjának nyilatkozott:
„November huszonnegyedikén lett pozitív a tesztem, ami után természetesen karanténba vonultam, de ekkor még nem voltak különösebb tüneteim – idézte fel a történteket Híres Gábor. – Gyógyszeres kezelést kaptam, olykor felszökött a lázam, de a közérzetem nem volt rossz. Közben arra figyelmeztettek, hogy a hetedik-kilencedik napon lehetnek felsőlégúti panaszaim, és így is történt, elkezdtem köhögni, minek következtében megröntgeneztek, és már haza sem engedtek a kórházból, mert kétoldali tüdőgyulladást diagnosztizáltak. Felmerült az embóliagyanú is, de szerencsére azt megúsztam. Tizenkét napot töltöttem a kisvárdai kórházban, és meggyőződésem, hogy az ország egyik egészségügyi intézményében sem lett volna részem jobb ellátásban. Akadémiai orvosunknak, Komlós-Rimár Kittinek és kórházi kezelőorvosomnak, Izsák Erikának külön is hálával és köszönettel tartozom, meg persze az ápolóknak. Folyamatosan érdeklődtek az állapotom felől, ha bármire szükségem volt azonnal megkaptam. Sem intenzív osztályra, sem lélegeztetőgépre nem kerültem, olykor oxigénmaszkot kaptam a légzés könnyítésére. Hogy megijedtem-e? Mivel nagyon rosszul nem éreztem magam, ezért bíztam abban, hogy elmúlnak a tüneteim, és meggyógyulok.”
Szerencsére ez megtörtént, a hétfői edzésen újra üdvözölhettük Híres Gábort. Mosolygósan, ahogy tőle megszoktuk, és mintha egy kicsit karcsúbban is.
„Igen, fogytam nyolc kilót, amit terveztem is, de nyilván nem ilyen áron. A kórházban is az járt a fejemben, hogy mennyire hiányzik a csapat és a munka, a kollégákkal folyamatosan tartottam a kapcsolatot, Supka Attilával napjában többször is beszéltem és a kisvárdai játékosok is sokan és többször is érdeklődtek a hogylétem felől. Aggódtak értem a családtagjaim, a régi játszótársak közül Kiss Laci, Farkas Tibi, Komjáti Bandi, az MTK egykori baráti körének tagjai mind-mind hívtak, és a legjobbakat kívántak. Korábbi honvédos játékosaim közül Batik Bence is bátorított, Gazdag Dani pedig a mezét küldte el ajándékba, rajta a felirattal: „Gyógyulást!” Ezek mind-mind hozzájárultak ahhoz a pillanathoz, amikor eljutottunk odáig, hogy az orvosok végre megnyugtattak, túl vagyok a víruson, már nem számítok fertőzőnek, de azért a hónap közepéig még szednem kell a gyógyszereket. Dolgozhatok is, igaz, kicsit még fáradékonyabbnak érzem magam, de ahogy a játékosok gyűjtik az erőt ebben az időszakban, én is utol fogom érni magam.”
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
