Ha ő nincs, már Vasas sem lenne!
Amit már 1 évvel ezelőtt elsőként és egyedüliként is pedzegettünk, az ma hivatalos is bekövetkezett. Jámbor János eladta többségi tulajdonrészét a Vasasból.
Nem beszéltem vele, de nem lehetett könnyű meghoznia ezt a döntést. És, hogy miért? Azért, mert elképesztően nagy Vasas-szurkoló. Biztos vagyok benne, hogy sokkal könnyebben és gyorsabban is döntött akkor, amikor megvette imádott csapatát.
Nem egyszer, hanem kétszer.
És nemcsak megvette, hanem mindkétszer meg is mentette. Méghozzá a teljes megsemmisüléstől.
A Vasas vele nem lett bajnok, nem lett kupagyőztes. De ha ő nincs, akkor ma már nem létezne a hatszoros bajnok- és négyszeres kupagyőztes.
Saját pénzét tette/ölte bele az egyik legfontosabb szerelmébe úgy, hogy gyakorlatilag senki nem segítette. Voltak, akik haragudtak rá, hogy miért nem igazolta le a legjobb játékosokat. A válasz egyszerű, azért, mert nem volt végtelen mennyiségű pénze.
Tegnap olvastam egy 2010-es keltezésű elemzést, a kimutatás szerint akkor 140/150 ezer Vasas-szurkolót tartottak nyilván. Ha csak mindenki havonta egy ezressel segítette volna Jámbort és így a csapatot, akkor havi 14-15 millió forinttal több pénzből gazdálkodhatott volna…
Jámbor János egy ideje a Vasas női röplabda-csapatának is a tulajdonosa, a gárdával a BL-csoportkörbe jutott, ami abban a sportágban ugyanakkora szenzáció, mintha egy klubcsapatunk jutna a legjobbak sorozatába labdarúgásban.
Jámbor János az a tulajdonos (volt), aki kerülte a rivaldafényt, soha nem kívánt szerepelni, ami szintén azt bizonyítja, hogy nem önfényezés, hanem segítőszándék vezérelte.
A Vasas elképesztően tőkeerős és szintén elképesztően Vasas-elkötelezett üzletembereké lett. Nagy György többségi tulajdonos jelenleg az ország 36. leggazdagabb embere, a kisebbségi tulajdonos Nagy Miklós meg totál megszállott a munkájában, a munkatársai tisztelik, imádják, a remekül működő Vasas Kubala Akadémiát a semmiből építette fel, tehát már bizonyított sportszakmailag is.
Új tulajdonosok a Vasasnál
Jámbor János elköszönt, de azt, amit tett a Vasasért, soha, sehol, senkinek nem szabad elfelejtenie az angyalföldiek közül.
Az a minimum, hogy egy piros-kék keretes, aranyfelületű márványtáblán emlékeznek meg az Illovszky Rudolf Stadionban a csapat kétszeri megmentőjéről.
Mert megérdemli!
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)