Az év végéhez közeledvén az NB1.hu minden hónap legolvasottabb anyagát feleleveníti. 2023. február 24-én az NB I-es fizetésekről és azok hátteréről írtunk.
El lehet gondolkozni, vajon a címben található kérdéssel – A 3,8 milliós fizetések nyomában – kevés adó, sok pénz, jobb NB I? – mi a helyzet azóta…
ÍME, A FEBRUÁRI HÓNAP LEGOLVASOTTABB ANYAGA:
Már második éve Európa top 20 bajnokságában szerepel a magyar NB I, legalábbis a labdarúgók átlagfizetései alapján. Míg tavaly az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) listája alapján végzett számítások szerint még csak 2,8 millió forint volt egy nálunk futballozó első osztályú játékos átlagkeresete, ez idén 3,8 millió forintra nőtt. Ami pozitívum: ez hozzájárulhat az NB I erősödéséhez, illetve a klubcsapatok jobb európai kupaszerepléséhez. Írásunkból az is kiderül, miért éri meg duplán egy norvég labdarúgónak az NB I-be igazolnia.
„Ez nem azt jelenti, hogy a legtöbb NB I-es futballista ennyit keres, de még csak azt sem, hogy az átlagfutballista ennyit keres, hiszen nagyon nagy a szórás.
A futballisták nagy többségének a keresete 3,8 millió forintnál kevesebb, viszont van egy kisebbség, amely tagjainak a fizetése bőven fölötte van, akik így nagyon felhúzzák az átlagot
– nyilatkozta az NB1.hu érdeklődésére Szabados Gábor sportközgazdász. Szerinte elsősorban a Ferencváros, másodsorban pedig a MOL Fehérvár FC és a Puskás Akadémia néhány játékosa az, akinek 3,8 millió, de akár 10 millió forint feletti lehet a fizetése, de a többség az említett összeg alatt keres.
Fradi-Kecskemét: a pályán döntetlen, a kasszánál hazai KO
Az előző fordulóban a Ferencváros otthon meglepetésre 1-1-et játszott az idén szárnyaló, jelenleg is második helyezett Kecskeméttel, és a meccs ugyan döntetlen lett, a fizetési rangsorban azonban óriási a különbség a két klub játékosai között. Szabados szerint a Fradiban a kezdőjátékosok közül nincsen olyan, aki 3,8 millió forint alatt keresne havonta, sőt vannak, akik jócskán a kiszámolt átlag feletti pénzösszeget vihetik haza. A Kecskemétben pedig – nagyon nagy valószínűséggel – egyáltalán nincsen olyan játékos, akinek a számlájára havonta 3,8 millió forint érkezne.
Hogy az mfor.hu által kiszámított 3,8 milliós átlag mennyiben fedi a valóságot, nem tudjuk, hiszen ez egy UEFA-adat alapján kimatekozott átlag. De – Szabados Gábor szerint – valószínűleg közel lehet a valóságos adatokhoz.
A magyar focistáknak 100 euróból csak 15-öt kell leadózni
Fontos kérdés lehetne, hogy a listán szereplő országok fizetési listája nettó vagy bruttó összegekre vonatkozik, a magyar adatoknál azonban ennek alig van jelentősége. Az állam által támogatott EKHO-s adózás miatt az NB I-es labdarúgók ugyanis szinte a bruttó fizetésük teljes egészét kézhez kapják, szemben a külföldön futballozókkal. Ez pedig óriási helyzeti előnyhöz juttatja a magyar klubtulajdonosokat, hiszen jóval magasabb nettó fizetést tudnak ígérni a futballistáknak.
„Nálunk 100 euróból 15-öt kell csak leadózni, míg külföldön 100 euróból megkap körülbelül 50 eurót a játékos. Ez azt jelenti, hogy ugyanarra a fizetésre Magyarországon jóval kisebb összeget kell fordítani egy klubnak, és így jóval kisebb költségvetésre van szükség. Ez azért is fontos, mert az FTC elnöke, Kubatov Gábor például minden egyes alkalommal elmondja, hogy a magyar bajnok az Európa Ligában még mindig a költségvetési sor végén kullog, ami igaz.
De ha a Ferencváros eléri egy külföldi csapat költségvetésének a 60-70 százalékát – ami teljesen reális -, akkor már ugyanakkora nettó jövedelmet tud adni a játékosnak, mint a papíron nagyobb büdzsével rendelkező külföldi csapat.
Hiszen a fizetések után a Fradinak kevesebb adót kell befizetnie. Ez egy meghatározó tényező abban, hogy egyre jobb légiósokat tud a Ferencváros Magyarországra csábítani” – magyarázza a sportközgazdász.
Az UEFA kereseti rangsorában Magyarország megelőzi például az egyik legdrágább európai országot, Norvégiát, így egy labdarúgó rögtön két indok miatt is Magyarországot választhatja. Az egyik a jóval alacsonyabb adózás, a másik, hogy az árszínvonal is jóval kedvezőbb hazánkban.
„Ha figyelembe vesszük a vásárlóerő-paritást, akkor még inkább kiemelkedik Magyarország. Egyre több játékos érkezik Norvégiából és más északi országból, de ez nemcsak a labdarúgásra, hanem a kézilabdára is jellemző.”
A jobb magyaroknak sem mindig éri meg külföldre szerződniük
A magas nettó jövedelmeknek többféle következményük lehet. Az egyik, hogy erősebb lesz az NB I, mert jobb játékosokat lehet idecsábítani, a másik, hogy a jó magyar játékosok nem igazolnak külföldre, mert itthon könnyedén megkeresik ugyanazt – vagy még több – pénzt, mint amennyit külföldön kapnának.
„Az NB I egyértelműen erősödött szakmailag, ami leginkább a Ferencváros szereplésén látszik, de szubjektív megítélés alapján is lehet érezni, hogy azok a légiósok, akik az utóbbi időben érkeztek, már jóval magasabb minőséget képviselnek, mint a korábbiak.
Egy Botka Endre- vagy egy Dibusz Dénes-kvalitású futballista már nyolc-tíz évvel ezelőtt légiósnak állt volna.
Ők azonban itthon maradtak, mert meg tudják keresni azt a pénzt, amit külföldön kapnának.”
A magyar nemzeti csapat szempontjából – vélekedik Szabados Gábor – hátrány lehet, hogy az NB I válogatottjai nem egy erősebb bajnokságban játszanak. Ez azzal kompenzálható, ha például a Ferencváros rendszeresen a nemzetközi porondon futballozhat, ahol megfelelő terhelést kaphatnak a játékosok a nívósabb csapatok elleni mérkőzéseken. De a válogatott többségét még mindig a légiósok teszik ki, és csak bizonyos pozíciókban, jellemzően védőposzton kerülnek be hazai játékosok.
A kölcsönlégiós, aki – állítólag – havi 24 millió forintot keres
Közben pedig olyan hírekről is hallani, hogy például Sahab Zahedi, a Puskás Akadémia FC kölcsönjátékosa havonta 24 millió forintot keres, amivel igencsak felfelé fogja vinni a jövő évi UEFA-jelentésben a magyar élvonalbeli labdarúgók átlagfizetéséről szóló jelentéseket.
„Ez tipikusan az a helyzet, hogy ha könnyedén kezeled a bevételeket, akkor könnyedén kezeled a kiadásokat is” – véleményezte a sportközgazdász Zahedi felcsúti esetét.
Vannak egyébként szakértők, akik szerint egyáltalán nem pontos az UEFA-rangsorból kiszámított 3,8 milliós átlagkereset. Muszbek Mihály sportközgazdász a saját Facebook-oldalán erről így ír: „Ha elfogadjuk a mérlegek valódiságát, benne a személyi ráfordítás 31 milliárd forintos és a bérköltség 28 milliárd forintos rovatokat, akkor az NB I-ben pályára lépő labdarúgók és edzők, azaz mintegy 180 fő átlagjövedelme nem 3,8 millió forint/hó, hanem ennek legalább a 2,8-szorosa, azaz 10,6 millió forint/hó/fő.”
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
