Szemtől szemben: Mezőkövesd Zsóry FC–Újpest FC
Két alapvetően reaktívan futballozó csapat találkozik majd. Ugyanakkor a Mezőkövesd hazai pályán kénytelen lesz megpróbálni nyerni, míg az Újpestnek három bajnoki vereség után kellene javítania, valakinek tehát muszáj lesz kockázatot vállalnia.
A magyarok számára több mint kielégítő válogatott szünet után az NB I küzdelmei is folytatódnak. A szombati játéknap zárómeccsén a 10 pontjával már éppen kieső Mezőkövesd folytatja a zsinórban három bajnokiját is elveszítő Újpest csapatát. A vendégek az elmúlt szezonjaiknál jóval jobban indították a mostanit, jelenleg nem kell a kiesés rémisztő gondolatával foglalkozniuk. Kuttor Attila csapata ellenben minden bizonnyal idén is azt tetkinti legfőbb céljának, hogy legalább két csapatot megelőzzön.
Ha a kialakított és az ellenfélnek engedett gólhelyzeteket vesszük alapul, ezt egyébként jelenleg is megteszi a Kövesd. Ami a saját lehetőségeiket illeti, meccsenkénti xG-mutatójuk 1,14, míg a riválisok számára átlagosan 1,67 gólnyi lehetőséget engednek. A kettő közötti különbség -0,53, vagyis a gólhelyzetek minősége alapján meccsenként nagyjából fél gólos hátrányban indulnak. Ennél azonban két gyengébb mutató is van az OTP Bank Ligában: a ZTE -0,61-dal, míg a serreghajtó Kisvárda -0,89-dal áll.
Az 1,67-os xGA-nál egyébként három rosszabb (tehát magasabb) is van a ligában, az 1,14-os xG-t viszont csak a sok sebből vérző Kisvárda múlja alul. Rögzítsük a szombati rivális számait is: az Újpest 1,55-os xG mellett 1,46-os xGA-val, vagyis enyhén pozitív mérleggel büszkélkedhet.
A Mezőkövesdnél tehát elöl nagyobb a probléma, mint hátul, ami alapvetően összecseng Kuttor Attila futballjával. Kiesőjelöltként viszont megnő a jelentősége a hazai pályán vívott, fogható mérkőzéseknek, a tabellán hetedik Újpest elleni pedig alighanem ilyen. Vagyis a borsodiaknak meg kell próbálniuk győzelemre játszani, amihez kockázatot kell majd vállalni.
De ki mer majd először ütni?
Az alapvetően kontrákra játszó Kövesd ezt jellemzően a szélső hátvédek bevonásával teszi. A csapat xT-hőtérképét nézve az látszik, hogy a gólveszélyhez vezető akcióik nagy része azokban a zónákban játszódik le, ahol a szélsők a kontrákkal indulnak, illetve a felfutó szélsővédők belépnek a támadásba
Ennek meg is van az ára, hiszen az ellenfelek szintúgy a szélső zónákban sebzik leginkább a Mezőkövesdet. Ez ugyanakkor nem kizárólag a szélsővédőik hűlt helyén indított támadásokat jelzi, hanem a felállt védelem ellenit is. Kuttor ugyanis előszeretettel rak a védősor elé több defenzív szellemű játékost, hogy minél inkább uralni tudja a pálya középső részét.
Ez viszont nem von le abból a veszélyforrásból, hogy a Mezőkövesd éppen azokban a zónákban a leginkább kitett a támadásoknak, ahol az Újpestnek jól megy. Ezt már több hasonló felvezetőben is megírtuk a lilák kapcsán, a DVTK ellen speciel be is jött, a Fradi ellen kevésbé.
Az említett riválisok esetében azonban biztos volt, hogy az Újpest választhatja a reaktív futballt, hiszen mind az FTC felfogása, mint a Diósgyőr pozíciós játéka lehetővé tette ezt. Most más lesz a helyzet, hiszen egy alapvetően hozzájuk hasonlóan kontrákra alapozó csapattal találkoznak, amelynek viszont mindenképp meg kell próbálnia nyernie.
A meccsnek tehát az adhat némi kötélhúzás jelleget, hogy amíg döntetlen az állás, addig melyik fél vállal először nagyobb rizikót, megkockáztatva azt, hogy esetleg hátrányba kerül. Ahogy Tyson mondta az Argóban: „az üt először, aki igazán nagyot üt… és először”. Kérdés, melyik fél mennyi erőt mer majd rakni az ütéseibe addig, amíg nincs hátrányban.
