A címet olvasva felkaphatja a fejét a Kispest szurkoló, hogy: „Na aztán mi a fene lehet az, ami példaértékűen működik mifelénk?” Pedig tényleg van valami, ami mögött nem is kis munka áll és annak évről-évre láthatjuk is az eredményét.
Jó érzés látni, hogy a viszontagságos időszakhoz képest kifejezetten sokan járnak meccsre, és milyen fantasztikus hangulatot teremtenek az ultrák. Illetve külön kellemes a szívemnek, hogy mennyi gyerek és nő foglal helyet a lelátókon. Erre valóban büszkék lehetünk.
Nézzük pontosan milyen pozitív folyamatok vezettek ezekhez az eredményekhez. Kezdjük az ultrákkal. Az valóban az új tulajdonosoknak köszönhető, hogy folyamatosan emberszámba vették/veszik a szurkolókat és ezen belül is az ultrákat is. Nem volt ez mindig így… Hemingway idejében volt is nem kevés összezördülés a tulajdonos és az ultrák között, ami kitiltásokat, szurkolók otthoni zaklatását, a biztonsági személyzet indokolatlan erőfitogtatásait jelentette. Hosszú éveknek kellett eltelnie, míg az utolsó néhány szezon már békésebb viszonyokat teremtett. Tudom, ezt egy kicsit röviden foglaltam össze, hiszen sokkal bonyolultabb volt ennél az a tizenvalahány év, azonban csak ezen időszak szurkolói szociometriája egy külön cikket is megérne. Mostani írásomba ez sajnos nem fér bele.
KOMMUNIKÁCIÓ
Nos, a kezdetektől fogva folyamatos konstruktív kommunikáció zajlott Mendelényiék és az ultrák között, sőt, Daniék egy valóban nemes gesztust tettek a Kanyar vezetői felé. A stadionon kívül, a találóan Lipták Grund névre keresztelt pub üzemeltetését az ultrák vezetői kapták meg. Egyesek szerint ezzel „meg is vették” a hangadókat. Hiszen – gondolták – miként szólna az ő szájukból egy kritikus pillanatban a „Mendelényi takarodj”, ha pont ő írja alá a bérleti szerződésüket… Aztán teltek-múltak múltak az évek, a csapat egyre mélyebbre csúszott, és csak elhangoztak a capók részéről a Mendelényi/Bozó/Kun Gábor triónak szánt csomagolási instrukciók. Függetlenül attól kockáztatnak-e valamit a bérleti szerződéssel kapcsolatosan.
Tehát az, hogy az ultrák támogató és nyugodt légkörben tudták tenni a dolgukat, biztos segített abban, hogy minél nagyobb, összetartóbb és vonzóbb közösséget tudjanak teremteni. És persze a vezérszurkolók is rengeteget tettek ennek érdekében, kimondottan jól irányítják a tábort. Lassan két éve, hogy a saját Fiamat, Zétényt sem tudom magam mellé venni a meccseken, még akkor sem, ha a VIP-be kapok belépőt, hogy tartson velem. Budafokról és Tétényből rendszeresen 4-5 havert toborozva inkább a „kanyarba” mennek, mert – mint mondják – fantasztikus a hangulata.
Ami pedig hétvégén, Siófokon történt, szintén példaértékű. Mintegy 1200 szurkoló kísérte el kedvenceinket a Balaton fővárosába, még akkor is, ha a csapat még az NB2-ben is esik-kel. Sajnos a 90 perc nem azt az eredményt hozta, amit elvárhattunk volna, de a többség még most is támogatja a csapatot és kitart a gárda mellett. Még akkor is ezt állítom, ha némelyek -az egész napos kitartó italozás után- elég ordenáré stílusban estek a meccs végén az illetékesek torkának. Tehát úgy látom, ha fogytán is a türelem, még mindig van belőle egy kevéske. Hogy meddig? Nem tudom… Az biztos, hogy sokat lendítene a dolgon egy hétfői, Hali elleni győzelem…
GYEREKEK ÉS NŐK A BOZSIKBAN
A másik, a nézőszám növelése érdekében végzett tevékenység, az a gyerekek és nők stadionba való integrálása. A klub vezetése szinte egyedülálló döntést hozott azzal kapcsolatban, hogy egész családokat szeretnének kihozni a stadionba. Olyan kedvezményeket biztosítanak a jegyvásárlásban, ami valóban korrekt döntés az ügyvezetés részéről. Bárki felnőtt bármelyik hazai mérkőzésünkre tud nulla forintért jegyet venni a 14 év alatti gyermekének, de ami még ennél is klasszabb, hogy egy felnőtt bérlet vásárlása mellé jár egy nulla forintos gyerekbérlet és még plusz egy 14 éven aluli bérlet, az egész szezonra mindössze 800 Ft-ért. A családi szektorokban van is ennek eredménye, gyerekek százait lehet látni hétről-hétre, akiket gyakran az anyukák is elkísérnek. Így épül a Honvéd család…
Illetve nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy a klub – ha jól tudom Vatai Attila vezetésével – kiváló partneregyesületi együttműködést üzemeltet, aminek köszönhetően gyakran egész csapatokat lehet látni a főváros és az ország különböző pontjairól. Az adott klub melegítőibe öltözött srácok büszkén szoktak feszíteni a Bozsik Aréna nézőterén, magukat szelfizve, s a képet világhírré repítve a közösségi média számtalan irányába. Néha látok még aktív kezdeményezéseket kerületi iskolák felé, ez is megsüvegelendő, hiszen ebből a forrásból is érkezhet ifjú szurkoló.
MARKETING
A gyerekekkel kapcsolatos marketing egyik legszebb pillanata az elmúlt szezon utolsó hazai meccsére, a Mezőkavics elleni sorsdöntő ütközetre esett. Varga Zsóka, nem kis szervezőmunkájának eredményeként az ultrák és a bérletesek gyermekei kísérték ki a csapatokat a zöld gyepre. Szép gesztus volt ez is a klub részéről és maradandó élmény… is lehetett volna belőle… csak azt a fránya meccset feledhetnénk, ahol jött a 81. percben Berugdosic-Besirovic és el is intézte a kiesésünket. Vagyis azt, hogy reális esélye legyen az Iványi-Vak2 duónak, hogy egy hentesasztalon kifilézzenek minket néhány nappal később Felcsúton.
Tehát miközben egyre aggasztóbb az, amit látunk a pályán, a szurkolói oldalon kiváló teljesítményeket tapasztalhatunk az ultrák és a gyerekeket szervezők, a közösséget építők részéről is. A klub vezetése bölcsen látja, hogy belőlük lesznek majd a jövő szurkolói. Viszont rögtön fel is merül a logikus kérdés: „Lesz-e…………”
A mondat tetszőlegesen, mindenki fantáziájára bízva befejezhető.
HAJRÁ, HONVÉD! CSAK A KISPEST!
Borítókép: Budapest Honvéd FC
