A Haladás és a feljutás: vagány álmok nyomában

A tavalyi bajnokság kezdetekor mindenki biztosra vette, hogy a DVSC és a Vasas jut majd fel az NB I-be, végül úgy alakult, hogy a Gyirmót válthatott osztályt felfelé az angyalföldiek helyett. A mostani szezon előtt az előzetes várakozásokban ismét két csapatot emeltek ki az első két hely várományosának, az élvonalból kiesett Diósgyőrt, illetve újra a piros-kékeket.

 

A bajnokságból eddig 8 forduló ment le, az angyalföldiek a 2. helyen vannak 17 eddig szerzett ponttal, míg a Diósgyőr az 5. helyen áll, 15 szerzett egységgel a neve mögött.

 

Az éllovas viszont, némi meglepetésre az a Haladás (18 ponttal), mely gárdában nincsenek sztárok, a költségvetése az NB II-es bajnokságban az alsó harmadban található (nagyjából 450 millió forint), cserébe viszont lokálpatriótákkal van teletűzdelve a szakmai stábja és a játékoskerete is.

 

És ez látszik is az eddigi eredményeken.

 

Nem is csoda, hogy Magyarország legolvasottabb közéleti honlapja, az Index is felfigyelt a vasiak eddigi, elismerésre méltó szárnyalására.

 

Gőbl Gábor klubmenedzser, aki Magyarország egyik legtutibb metál bandájának a Moby Dicknek is az egyik legfontosabb pillére, azt mondta az Indexnek kezdésként, hogy „Olyan értelemben kedvező a helyzetünk, hogy a stadiont nem nekünk kell működtetnünk és fenntartanunk, ezt átvállalta a Nemzeti Sportközpontok, a büdzsénkből, ami a második vonalban a legalsó harmadban van, erre már nem futná.”

 

A sportvezető ezt is hozzátette még: „A továbblépés szempontjából nem a legideálisabb a tulajdonosi kör. Nyitottak vagyunk tehetős befektető érkezésére.”

 

 

Séllei Árpád, a Hali ügyvezetője sem köntörfalazott, amikor a lehetőségekről nyilatkozott:

 

„Az élvonalban nyilván nem négyszázötven millió körüli büdzséből működnénk, de ha sikerülne a feljutás, az MLSZ részére átadott központi marketing és tévés jogdíjakból már önmagában jóval nagyobb összegű forráshoz juthatnánk, mint amennyiből jelenleg gazdálkodunk. Az élvonalban maradáshoz, tehát lényegében meglennének a pénzügyi alapok. És további forrásbővülést jelentene, ha a Haladásnak is lenne ambiciózus többségi tulajdonosa! Az üzleti életben megtanultam, hogy addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! Nem vagyok híve a pénzégetésnek, mert azt tapasztaltam az évek során, hogy a profi futballban számottevően sok pénz elcsorog kézen-közön, nem gondolnám, hogy szükség van ezekre a többmilliárdos büdzsékre még az élvonalban sem! Én csak magunkból indulok ki: kisebb, a klub iránt elkötelezett, lelkes munkatársi hozzáállással és létszámmal, reális pénzügyi ráfordítással is meg tudjuk oldani az NB II-t. Sokakkal összhangban én is úgy vélem, a mai magyar futballban, főleg az NB II-ben elegendő lehet az a sikerhez, hogyha kiemelkedő a csapat erőnléte, és szervezett a gárda. Nálunk ez megvan, valamennyi ellenfelünknél többet futunk, és ott vagyunk a tabella élén.”

 

Séllei egyszer már másfél évtizede is vállalkozott a Haladás megmentésére. 

 

„Akkoriban úgy volt, hogy plázát építenek a Rohonci úti régi stadion helyére, és egy barátommal úgy döntöttünk, hogy ezt a lobbit nem engedjük célba érni. Nem is engedtük, így 2006-ban mi lettünk az első magántulajdonosai a Haladás labdarúgó klub működtetését vállaló gazdasági társaságnak. Szakmailag is sikeressé tettük a klubot, mert tizenegy pont előnnyel megnyertük az NB II-es bajnokságot, de az MLSZ akkori alelnöke, a Siófok tulajdonosa nyomására éppen tizenkét pontot levontak tőlünk, mert két 18 éves játékosunk igazolásából valamilyen pecsét hiányzott. Így nem került vissza akkor a csapat az NB I-be… Ez mélyütés volt… A városunk vezetésénél pedig kopogtatott a Kóbor László, Illés Béla, Halmai Gábor, Kuttor Attila, Csertői Aurél fémjelezte team, amely aztán tulajdonosi pozícióba kerülve átvette a klub irányítását! Egy évre rá már visszakerült a csapat az élvonalba, 2009-ben pedig nagy sikert elérve bronzérmes lett a Haladás! Én egyébként azóta kilenc százalékos tulajdonos vagyok.”

 

 

 

A Haladást működtető gazdasági társaság tulajdonosi szerkezete: 81 százalékban az Illés Akadémiáé, 9 százalékot az ügyvezető, Séllei Árpád cége, a Haladás Marketing Kft. birtokol, a maradék 10 százalék pedig az önkormányzaté.

 

Séllei így folytatta az Indexnek:

 

„Én azért léptem színre, mert az volt az álláspontom, hogy meg kell menteni a Haladást, amely megszakítás nélkül 100 szezont teljesített a magyar futballban! (61-et az élvonalban, 39-et a másodikban.) És mint a példa mutatja, sikerült is! A város közgyűlési döntéssel, három évi klubtámogatást azaz 150 millió Ft-ot, az Illés Akadémia 210 milliós, az én cégem pedig 40 milliós részt vállalt a felhalmozott tartozások kiegyenlítésére, így maradt meg az NB II-es licencünk. Aztán pár hónappal később 2019 novemberben lemondott Tóth Miklós korábbi ügyvezető, és én vettem át a helyét. A 2019 őszi szezonban vesztes szériában lévő csapathoz szerződtettem Mátyus János vezetőedzőt, akivel sikerült kivívni a bennmaradást. A 2020-2021-es bajnokságban Mátyus–Filipe Matos edzői tandemmel mentünk, a végén a tizenegyedik helyet szereztük meg. De a középszernél a Haladásnak sokkal jobbnak kell lennie! A szombathelyi szurkolók és mi magunk sem engedhetjük meg a céltalanságot! Ki kell törni a szürkeségből! Úgy gondoltam, fiatal, helyi kötődésű, sikeréhes felkészült edző kell nekünk, így esett a választásunk Németh Szabolcsra. Mindketten – és a szakmai stáb tagjai is – a kemény munkában hiszünk! Amit kértem Szabolcstól, hogy milyen legyen a Haladás játéka, ő pont azt gondolta. Elhatároztuk, hogy egy-két rutinos rókával megerősített fiatal csapatot építünk fel, és a zömében szombathelyi kötődésű és az Illés Akadémiáról kikerülő srácokra alapozva. És most úgy tűnik, várakozáson felül beváltak az elképzeléseink.”

 

 

 

A remek szerepléshez nyilván remek edzői munka is szükségeltetik, eddig tökéletesnek bizonyul Németh Szabolcs kinevezése, aki igen vagányan nyilatkozott:

 

„Mindig szeretek nyerni, ilyen a természetem, és a feljutást tűztem ki célul. Szerintem van ennek realitása, stabilak vagyunk, erős a játékosállomány, a védelmünk sziklaszilárd, összesen két gólt kaptunk nyolc fordulóban. A menedzsment is támogatja a szándékainkat. A stabil védekezés olyan, mint a ház alapja, arra már lehet építeni a jó támadójátékot is. Nekem a személyes kedvencem a Dorog elleni 2-0 volt, jól is játszottunk, meg előzőleg négy és fél évig Dorogon voltam edző, és nagyon meg akartam mutatni nekik. Sok szépet kaptam annak idején Dorogon, ott lehettem először felnőtt csapat edzője, velem jutott vissza az NB III-ból az NB II-be a Bányász, egyszerűen bizonyítani akartam nekik. Az utolsó két hónaptól eltekintve szerettem ott lenni. Mivel lennék elégedett? Ha megnyernénk a bajnokságot.”

 

A bajnokság eddigi legjobb és minden elismerést megérdemlő csapata vasárnap délután, a Fradi-Újpest időpontjában az NB I-ből kiesett, jelenleg 8. Budafok vendége lesz.

 

Ha azt a mérkőzést is behúzzák a szombathelyiek, akkor Angyalföldön, Diósgyőrben és Nyíregyházán (és egyelőre még Kecskeméten is), bőven elmorzsolhatnak egy kötőszót a vezetők, a játékosok és a szurkolók is.

 

És mindezt persze nem örömükben.