Kansas – Miért ment annyiszor Amerikában? Melyik magyar csapat a szerelme?
Szombaton este gólt és gólpasszt jegyzett a New York Red Bulls ellen hazánk egyik tehetséges futballistája. Sallói Dániel. Erről is beszélgettünk az ifjú tehetséggel.
Miért és mikor kezdtél el focizni?
Piciként a szüleim elvittek egy fociedzésre Siófokon. Körülbelül öt perc után sírva futottam át a pálya túloldalára, hogy én többet nem akarok focizni. Senki nem értette, hogy miért döntöttem így, de nem akartak rám erőltetni olyat, amit nem szívesen csinálok. Második osztályos koromban azonban mégis elkezdtem focizni a suli csapatában. Mindenki focizott, úgyhogy nem akartam kimaradni. Mivel ügyes voltam és kiemelkedtem a többiek közül, a legjobb barátom, aki Újpesten játszott, javasolta, hogy próbáljam ki magam a Megyeri úton. Így indult el a karrierem.
Hogy kerültél Amerikába? Hogy érezted magad ott?
Urbányi István, aki akkor a Sporting KC akadémiáján dolgozott javasolta apukámnak, hogy menjek Amerikába tanulni és focizni egy évre a cserediák programmal. Éppen U18-as válogatott voltam, ezért hallani se akartam róla, de leültünk és átbeszéltük ezt a lehetőséget, hogy mit nyerhetek, és mit veszíthetek. Az érvek az utazás mellet szóltak, így megjött a kedvem, ezért 2014 augusztusában kiköltöztem egy évre Kansasbe. Egy családnál laktam, akiknek a tagjai azóta is nagyon közel állnak hozzám, mondhatni családtag lettem. Nagyon jól éreztem magam, gimibe jártam, éltem az amerikai fiatalok életet, ami tényleg olyasmi, mint amit a filmekben látunk. Mellette jó edzések voltak, érdekes helyekre utaztunk meccsekre. Hirtelen teljesen új életem lett és nagyon megtetszett Amerika.
Mennyiben másabb az ottani akadémiák rendszere és az utánpótlás nevelés, mint itthon?
A körülmények már a legkisebb korosztálytól kezdve nagyszerűek. Jó pályák, öltözők, az Adidas öltöztet mindenkit tetőtől talpig. Ez itt alapnak számít. Az edzések között nem érzékeltem nagy különbséget. A mentalitásban és fizikai megjelenésben viszont igen. Sok színesbőrű fiatal van, akik ebben a korban már erősek, gyorsak és dinamikusak. Sok a latin játékos is, akik meg szuper technikásak. Ez a nemzetközi mix közeg sokat fejlesztett rajtam. Már egészen kicsiként maximális erőbedobással dolgoznak minden edzésen. Emellett pedig mindenki nagyon pozitív, biztatják egymást és egy rossz szót nem lehet hallani. Tele nyomnak önbizalommal, így elhiszed, hogy mindenre képes vagy.
Első profi klubod azonban az Újpest lett, ahol 2015-ben 12 meccsen 1 gólt szereztél. Így 2 év távlatában, hogy értékelnéd azt a szezont?
Egy álom vált valóra, amikor Újpesten be tudtam mutatkozni az első csapatban, nagyon szerettem ott játszani. Természetesen hatalmas váltás volt a felnőtt foci az utánpótláshoz képest. Segített a fejlődésemben, hogy stabilan tudtam játszani az újpesti időszakom elején. Boldogan tekintek vissza arra a szezonra, persze több gólt is lőhettem volna, de elégedett vagyok az első évemmel a magyar első osztályban. Számomra a mai napig fejlődést jelentene az NB I, nem azért igazoltam külföldre, mert egy erősebb bajnokságban akartam játszani, hanem mert a foci mellett szeretném elvégezni az amerikai egyetemet. Ezért fogadtam el a Kansas ajánlatát, ami nagy dilemma volt, mert számomra az Újpest a nagy szerelem.
Hatalmasakat perelnénk a lúdtalpas válogatott helyében – NB1.hu
Az itthon töltött szezon után vissza is kerültél a Kansashez, majd kölcsön adtak előbb a Swope Parkhoz – amerikai harmadosztály – ahol 10 meccsen 4 gólt jegyeztél, majd hazatértél a Gyirmóthoz, ahol 13 találkozón 2 gólt szereztél. Mennyire tartod sikeresnek ezt az időszakod? Hogy érezted magad itthon?
Sajnos tavaly nem tudtam bemutatkozni az első csapatban, csak velük edzettem, ezért a tartalékcsapatban játszottam. Ott nagyon jól ment a játék, de felnőtt focira vágytam és úgy gondoltam, hogy szívesebben játszanék otthon az első osztályban. Utólag sem bántam meg a döntésem, sokat segített a fejlődésemben a gyirmóti időszak. Gyirmóton több gólt is lőhettem volna és pár gólpasszom is lehetett volna, ha szerencsésebb vagyok. Stabilan tudtam játszani, ami a legfontosabb volt hazatérésemkor. Mindig jó hazamenni, aztán idővel minden változik. Ahogy itt minden pozitív, úgy otthon meg sok a negatív megjegyzés a foci körül. Ezért nehezebb Magyarországon a maximumot kihozni magunkból.
Szombaton a New York Red Bulls ellen játszottatok felkészülési mérkőzést, gólt és gólpasszt szereztél csereként beállva. Hogy értékeled a teljesítményedet? Mit vársz az új szezontól és milyen célokat tűzöl/tűztél ki magad elé?
Jól ment a játék és szerencsére sikerült a kapufám után gólpasszt adnom és gólt rúgnom. Tavaly is sikerült gólt rúgnom ezen a felkészülési tornán, mégsem sikerült bemutatkoznom az MLS-ben, úgyhogy nem bízom el magam. Tudom, hogy nagyon keményen kell dolgoznom minden nap, hogy bemutatkozhassak a bajnokságban. Szeretnék idén az első csapatba bekerülni, ha 10 meccsen tudok játszani, akkor elégedett leszek!
A közeljövőben számíthatunk arra, hogy visszatérsz Európába vagy a tengerentúlon képzeled el a jövődet?
Szeretek Amerikában játszani és élni. Először megragadnék Kansasban, majd meghatározó játékosa lennék az MLS-ben. Először ezt a lécet kell megugranom, aztán majd meglátjuk, hogy alakul a folytatás. Még fiatal vagyok.
Mekkora esélyt látsz arra, hogy a válogatottba bekerülhess?
Mindig megtiszteltetés a válogatottban játszani. Reméljük, hogy jó teljesítményt fogok nyújtani és meghívót kapok az U21-es válogatottba. Idővel pedig jó lenne elérni az álmom és a felnőtt válogatottban játszani.
Szabó Róbert
Stílusos mezszámot választott magának Nikolics – fotó – NB1.hu
