Budapest – Zava fiai előtt szép karrier áll, de nem a labdarúgásban.
A Ripost interjúját Zavadszky Mónikával változatlanul közöljük.
"Tegnap volt tizenegy éve hunyt el Zavadszky Gábor, a Ferencváros (és az MTK és a Dunaújváros – a szerk.) közkedvelt labdarúgója. A 31 esztendős támadó akkori állomáshelyén, Cipruson, otthonában egyedül halt meg, többek között a helyi orvos hibája miatt…
Már 11 éve, hogy Gábor nincs velünk. Könnyebb már beszélni a tragédiáról?
Igen, a mai napig rengeteg megkeresést kapunk. Újságírók, tévék érdeklődnek, de mi nem szeretünk szerepelni. Kerüljük a nyilvános megemlékezést, nem érezzük a szükségét.
Mikor érezte úgy, hogy már könnyek nélkül is tud beszélni a férjéről?
A tragédia óta arra törekedtem, hogy a fiúk fájdalmait enyhítsem, és azt érezzék, hogy az édesanyjuk erős, ezért sírni nem igazán láttak, a gyászomat magamban kezeltem. Manapság is akkor kezelem nehezebben az érzelmeimet, amikor az ők fájdalmaival szembesülök.
Gábor jelen van még a mindennapokban?
Megtanultunk élni a sorsunkkal, nem vagyok biztos benne, hogy feldolgoztuk, inkább azt mondanám, hogy elfogadtuk. Napi természetességgel emlékeztünk Rá, nem csak az évfordulókon. Minden erőmmel azon voltam, hogy megteremtsem a fiúk életében a stabilitást, és úgy érzem, hogy ezt sikerült is. Bármikor mondhatom, pl. "hogy most olyan voltál, mint apád"… és nem kell attól tartanom, hogy fájdalmat okozok.
A fiúkat egyedül tartja el?
Rengeteg segítséget kapok a környezetemtől, hálás vagyok, hogy jó emberek vesznek körül. A vállalkozásaim is sikeresek, nem panaszkodhatok. Orvosi segédeszközöket forgalmaz az egyik cégem, a másik pedig a luxus tálalókat (tányérokat, poharakat, asztali kiegészítőket).
A gyerekek továbbra sem akarnak focisták lenni?
Nem, és ennek nagyon örülök. Most még gimnáziumba járnak, aztán a Rolinál a jogi pálya a cél, a Norbi pedig közgazdász szeretne lenni. Okulva Gábor példájából, aki 28 évesen kezdte el a jogi egyetemet, nem szeretnénk, hogy a labdarúgás a tanulás elé kerüljön!
Nem hiányzik nekik a profi sport?
Egyáltalán nem. Jól fociznak, nagyon jó társaságuk van, akikkel összejárnak, de már csak a saját szórakoztatásukra játszanak. Így van ez jól, szerintem. Gáborral ebben teljes egyetértésben voltunk, Ő sem szerette volna, hogy labdarúgók legyenek.
Azért Fradi-meccsre ki szoktak menni?
Amikor meghívnak bennünket a barátaink, akkor mindig kimegyünk."
Zava: nyugodj továbbra is békében!
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)