Az OTP Bank Liga 23. fordulójában az MTK Budapest FC, a Zalaegerszeg otthonában vizitált. A találkozó 1-1-es döntetlennel zárult, de korántsem volt unalmas. Volt minden, mi szem szájnak ingere. Kihagyott zalai ziccerek, kínlódó vendégcsapat az első félidőben, megtört átok az MTK szlovák csatáránál, kiállítás. A lefújás után kiderülhetett, hogy Yohan Croizet nem csak arcra hasonlít Andrew Tate-re. Riport a ZTE – MTK NB I-es mérkőzésről.
Odaút, megérzések
A zalakarosi fürdőben voltunk, Ákos barátomat, szurkolótársamat kértem, hogy nézze meg mennyi oddszot ad az ismert fogadási oldal arra, hogy Róbert Polievka, szlovák csatárunk végre betalál bajnoki meccsen, akiről egyébként már rengeteget írtam korábbi blogjaimban, és az utolsó pillanatban is reménykedtem az idény eddigi folyamán, hogy kiszakad nála a gólzsák. Nos, Robco gólszerzésére kemény 3-as oddszot adtak, ami elég meglepő volt, de erősített bennem egy motoszkáló gondolatot, hogy ez végre az ő meccse lehet.
A másik megérzésem az volt, hogy zalai ellenfelünk ki fog támadni, és megpróbálja gyorsan eldönteni a párharcot, majd „beparkolják a buszt”, azaz beállnak védekezni kilenc emberrel. Gyakorlatilag mindkét megérzésem megállta a helyét, de lássuk a részletes beszámolót.
45 perc kínlódás
Az első félidő egyáltalán nem kezdődött jól számunkra, mindez előrevetítette már, hogy fog alakulni a teljes játékrész a szünetig. Agresszív hazai játék, a ZTE játékosai hagyták egy darabig, hogy járassuk a labdát, majd az első hibánkra könyörtelenül lecsaptak. Hej Viktor adta el a labdát, majd rá nem sokkal Evangelou, nagyon pontos hosszú indítást adott Croizetnek, akinek már csak az volt a feladata, hogy a kapuba találjon. Hej még próbálta menteni a menthetőt, visszasprintelt, de már csak aláfutni tudott a lövésnek. Így Zete már a 3. percben már vezetett.
A 30. percig a mérkőzés többünk számára nézhetetlen volt. Járattuk a labdát, de céltalanul. Egy kósza távoli lövésre futotta csak Molnár Rajmundtól. És hiába a mezőnyfölény, a kétszer annyi passz, a domináns labdabirtoklás, ha egyszerűen nem sikerült feltörni a ZTE védelmét. Talán átlövésekkel kellett volna próbálkozni. Ez az, amit az őszi meccseinken is hiányoltam a Zalaegerszeg ellen.
Ellenfelünk viszont folyamatosan lesben állt, figyelt, várt a megfelelő kontra megindítására. Többször voltak rendkívül veszélyesek a játékosai. Volt, amikor csak a szerencsének köszönhettük, hogy nem lett gól. Croizet a világ összes helyzetét kihagyta, volt hogy még roppant önzetlen is akart lenni, leadta a labdát a fiatal Dénes Csanádnak, aki 100%-os helyzetben, gyakorlatilag üres kapura gurította el balra keresztbe a labdát. Azt hiszem abban megegyezhetünk, hogy a forduló legnagyobb kimaradt ziccere volt. És abban is, hogy mi MTK-fanatikusok nagyon örülhettünk Fortuna kegyelmességének.
Újratervezés
A második félidőre úgy készültem fel magamban, hogy Kisbogesztől speciel már villanást nem vártam. Eleinte pislákolt bennem valami remény féleség, hogy lesz majd valami extra megoldása, de ez gyorsan elszállt. Főleg azután, mikor ránéztem meccs közben a statisztikáira. Akkor 20 eladott labdát számolt a Sofascore Bognárnak. Mikor lejött ez a szám 24 volt. Ez láthatóan nem az ő meccse volt. Egyetlen egy sikeres keresztlabdája se volt (6/0). A passzpontossága hihetetlenül alacsony (57%) volt. Ebből szűrtem le magamnak azt, hogy érdemes lenne már most újratervezni a középpályánkat, akár azzal, amit Iváncsán a kupameccsen és Újpesten, az előző bajnokinkon tapasztalhattunk.
Két sokat futó nyolcassal játszottunk (Kosznovszky, Horváth Artúr), klasszikus irányító nélkül. Ebben az esetben Horváth Artúr lenne az előremozgó „hamis tízes”. Vagy akár rohamtempóban el kellene kezdeni beépíteni modern támadó középpályásnak Bakó Samut a csapatba. Így vagy úgy, Kisbogesz lassan már csak 30 perces játékos lesz. A „prime időszakán” már túl van, ugyanakkor csereként még sokat adhat az MTK-nak. Ahogy Illés Béla is utolsó éveiben csereként beállt és rúgott mindig egy-két gólt.
Cserélni tudni kell
A 60. perc után érződött, hogy kell a vérfrissítés. Még a szünetben bejött Molnár Ádin Jurina helyett, akit indokoltan hozott le vezetőedzőnk. Négy zalai monstrum védő között Jurina se tudta feltalálni magát. Utána a 60. perctől egészen a 80. perccel bezárólag Horváth Dávid mester felhasználta összes cserelehetőségét. Bejött Némó (60. perc), Stieber (72. perc), Artúr (72. perc) és Robco (80. perc). Alacsony intenzitással ugyan, de a 80. percig kontrolláltuk a játékot. El is jött amire várt a csapat. Az utolsó tíz percre elfáradt, szétesett a zalai kékek védelme. A jól megkomponált szerkezet eddig bírta a friss támadósorunkkal szemben.
Arról nem beszélve, hogy a 76. percben még az imént becserélt Esitit azonnal kiállította a játékvezető. Konkrétan labdához sem ért a Zalaegerszeg nigériai válogatott középpályása. Gruber Zsombi bokájára lépett oda nagyon veszélyesen. Így a kiállításnak és csereembereinknek köszönhetően egy szétzilált Zetével szemben sikerült a hosszabbításban berúgni az egyenlítő találatot.
Robco gól! Végre!
A 91. percben utolsó támadásra szánta el magát a csapatunk. Mindent erőt mozgósítottak hozzá a játékosok. Varju adta szélre a passzt Hejnek, aki megjátszotta Molnár Ádint, ő azonnal centerezett is befelé, és Robco érkezett a beadásra. Gól! Róbert Polievka megszerezte első NB I-es gólját! Hihetetlen! Látszott az arcán, hogy nem is egy kő, hanem egy komplett szikla esett le a szívéről. Érett ez már, jó volt a megérzésem. Azt hiszem ezt a gólt újszülött gyermekének címezhette. Nagyon gratulálok a gólhoz itt is, és jó egészséget, boldogságot kívánok a fiadnak, s feleségednek!
Croizet az utcai harcos
A mérkőzés vége után a nézőközönség, (ezáltal mi is) egy kisebb összetűzésre lehetett figyelmes. Croizet nagyon gyorsan, tesztoszterontól fűtve, rohant a játékoskijáróba, utána MTK és ZTE játékosok egyaránt, illetve biztonságiak. A folyosói pletyka szerint Molnár Rajmund provokálta őt egy beszólással, erre kapta fel a vizet a francia. Még a meccs előtt jegyeztem meg, hogy Croizet tökre hasonlít arcra Andrew Tate világbajnok kick-bokszolóra. Úgy látszik nem csak ebben hasonlít rá..
@zteclub 💙ZTE🤍-MTK 1️⃣-1️⃣ Croizettel nincs bírás! Hajrá ZTE! 💙💙🤍🤍 #foryoupage❤️❤️ #balhé #zte @ztefc.official ♬ eredeti hang – 💙ZTE🤍
Mi lesz a Szpari ellen?
Most vasárnap a Nyíregyháza Spartacus FC-t fogadjuk hazai pályán. Félő, hogy a védelmünk továbbra is hézagos lesz, de nem kell igazolni a sportigazgatónk szerint, még ingyen se jöjjön senki. Elég bő a keret. Ezt nyilván ironikusan írom, akinek nem esett volna le, vagy nem olvasta volna korábbi írásaim. 23 fős a keretünk, abból többen hiányoznak sérülés miatt. Beriashvili legjobb esetben leülhet a padra vasárnap. Anokyere már csak a válogatott szünet után számíthatunk. Kovács Patrik a ZTE ellen kisárgázta magát. Kádi remélhetőleg visszatérhet a betegségéből és akkor nem három védőnk lesz összesen.
Azt el kell ismerni, hogy a sokat kritizált Végh Bence, aki valójában nem is belső védő, Varjuval összedolgozva helytállt Zalaegerszegen. Nagy Zsombi látványosan 24. ember a keretben, nem elég, hogy formán kívül van, Iváncsa ellen még le is sérült. A védelmünkben tehát nem a legjobbak a kilátások és ez most eufemizmus volt.
Középpályán Horváth Artúr kaphatna ismét lehetőséget kezdőként. Koszyval ketten magam előtt látom, ahogy végig robotolnák magukat a Szpari ellen. Szélen most Molnár Rajmund is eltiltott lesz, így Polievka kaphat egy újabb esélyt. A gólja miatt rá is szolgált erre. Jobb oldalt a gólpasszt adó Molnár Ádin is szerepelhetne újra kezdőként.
A két őszi meccsen a Szpari ellen egy győzelem, egy vereség a mérleg. A győzelem még szezonkezdetkor jött, amikor még nem állt össze a Szpari NB I-es kerete. Ez fontos három pont volt. A vereség viszont a múltkori válogatott szünet előtt ért minket. Akkor jobban jártunk volna azzal ha a válogatott szünet után játszottunk volna a nyírségiekkel. Most ismét ez a helyzet. Velük játszunk és jön a válogatott szünet. Reméljük nem fog a csapat sormintát követni és megint kikapni ellenük.
Hajrá, kékek!
