FELÁLLÁS
Nikolic, Kastrati-Anculasz-Hall-Pauljevic, Onovo-Boumal, Varga-Jakobi-Csoboth, Gouré összeállításban kezdtünk. A korábban megsérült Antonov és Simon mellé a múlt héten Mudrinski és Croizet csatlakozott, így azt hiszem ez a legjobb kezdőnk amit Vignjevic felrakhatott. Az mondjuk tetszik, hogy Kastrati visszakerült a jobb oldalra, és Pauljevic ment ki balra.
A MECCS
A 6. percben Hallnak van egy rettenetes becsúszása, amivel eltalálja Kodro lábát. Elsőre tizit ad a spori, de a VAR módosítja: szabadrúgás a 16-os elől, amit Kodro a sorfalba rúg. A 11. percben Jakobi ad be jobbról, Onovo felpörgeti, majd rázúdítja, de nem találja el jól. A 33 percben Csoboth ad egy kulcspasszt Vargának, de Heister megelőzi. A 45. percben Flores ad rosszul haza, Csoboth kapásból rúgja a kapu felé, de elgurul a jobb kapufa mellett. Az 52. percben megint egy Csoboth labda Vargának, aki ezúttal fölé nyesi. A 62. percben hármat cserél Vignjevic: Boumal helyett Mack, Varga helyett Ambrose és Jakobi helyett Jevtoski. A 71. percben összehoz a Fehérvár is egy helyzetet, de Nikolic bele tud kapni Dárdai perdítésébe. A 74. percben Csoboth most Jevtoskinak simítja le lövésre, de Jevtoski elkapkodja. Mondjuk nemigen van játékban a srác. A 82. percben Kastrai ad középre, Gouré megelőzve a védőjét kapura fejeli, de Kovács nagy bravúrral védi azt. A 83. percben Jevtovszki szögletét az egyik fehérvári rábikázza a csapattársa kezére, de mivel az a teste mellett volt leszorítva, így nem kapunk büntetőt. Pedig most volna esélyünk, hisz Boumal már nincs a pályán. És vége.
ELEMZÉS
Utólag azt hiszem, hogy könnyű okosnak lenni, de szerintem Vignjevic egy pontért jött Fehérvárra. Ami óriási fejlődés a csapatnál, hogy ezen a meccsen komoly fegyelmezettséggel védekeztünk. 20-25 méteres szakaszon zártunk, vagyis ekkora volt a maximum távolság a legelső és legutolsó játékosunk között. Nem is nagyon találtak a fehérváriak szabad embert a bejátszásoknál, így csak 1-2 helyzetig jutottak. Ez az, amiért dicsérni lehet a csapatot. Illetve azért is, mert megalkuvás nélkül harcoltak. Főleg Gouré harciassága volt feltűnő. Ha a végén ha befejeli azt a helyzetet, akkor a srác a mennybe megy. Viszont előre játékban nagyon gyengék voltunk. Megint túlbiztosítottuk a védelmet, így elöl nem volt meg a létszám. Emiatt csak helyzetecskékig jutottunk. Egyedül Gouré lehetősége volt igazi helyzet. A játékunk sajnos csak ritkán volt folyamatos, a meccsel néhol vallatni lehetett volna. Kevés volt az elgondolás, illetve kevés kockázatot vállaltunk. Vignjevic mellett szól, hogy a hármas cseréje hozott a játékunkon. Mack elevenebb volt, mint az elfáradt Boumal, Ambrose veszélyesebb volt a jobb oldalon, mint Varga, Jevtoski pedig nagyobb területen és hasznosabban játszott, mint Jakobi. A védelemre ilyen szoros visszazárásnál sokkal kisebb nyomás nehezedett, remekül szűrt előtte a csapat, az egy-két átjutó labdát a 6. percen kívül remekül takarították el. Ezúttal sokkal jobban működött a Boumal-Onovo tengely, rengeteget dolgoztak, és jó aránnyal szűrték a támadásokat. Varga a jobb oldalon kicsit idegenül mozgott, akkor volt veszélyes a játéka, amikor behúzódott középre, és kapta Csobothtól a labdákat. Kétszer is helyzetbe tudott kerülni, ami dicséretes. Csoboth külön figyelmet kapott, de így is tudott adni 2-3 kulcspasszt. Ugyanakkor kapura ezúttal ő sem volt veszélyes, az egyetlen lehetőségét kicsit elkapkodta. Jakobi sokat mozgott, védekezésben és támadásban is sokat dolgozott, de 62 perc alatt egy emlékezetes megmozdulása volt. Gouré harcossága meggyőző volt, nagyot küzdött Stopira ellen, és nem vallott szégyent. Olyannyira, hogy Stopira nem is nagyon mert felmenni mellőle. Ez a meccs vélhetően azt hozta amit, az edzőnk akart, vagyis szervezett védekezést, néhány lila próbálkozást, és elégedettséget az egy ponttal.
