Felforgatott kezdő
Vignjevics alaposan felforgatta a csapatot, öt helyen változtatott. Kezdődött azzal, hogy végre nem Nikolics védett, hanem Banai. Nem sokan gondoltuk, hogy meglépi. De becsületére legyen mondva, hogy meg merte hozni ezt a kényes döntést. Az indok is elfogadható, így nem hozta a játékosát kényelmetlen helyzetbe.
Jobb oldalra visszakerül Pauljevics, ami Kastrati múlt heti teljesítménye után teljesen érthető. Belül maradt a sztenderd védőpáros, Antzu és Hall. Bal oldalon Tamás Krisztián. Mack is visszakerült Mörschell helyére, talán az volt a cél, hogy idegenben stabilizáljuk a középpályás védekezést, hisz Mörschell inkább támadó, mint védekező középpályás. Jobb szélre kikerült a fiatal Varga Balázs. Talán ez a legnagyobb meglepetés. Na, nem az, hogy nem Kiss Tomi kezdett, mert ő az első meccs után némileg elveszítette a fonalat, hanem inkább az, hogy ezen a poszton nem Ganea vagy Ambrose játszott. Két érv szólt emellett. Az egyik, hogy Kiss látványosan nem vagy rosszul zár vissza védekezésben, és ez az NB I egyik legtöbbet feljövő balhátvédjével, Szabó Janival szemben megengedhetetlen. A másik, hogy az előző három meccsen egy fiatal sem kapott helyet.
Így most gondolom, pedagógia célzattal is lett Varga beállítva, hogy a fiatalok elhiggyék, hogy van esély bekerülni a csapatba. Utólag persze könnyű okosnak lenni, hogy lehet, hogy jobb döntés lett volna, ha először csereként kezdi el beépíteni a fiatalt. Center mögött ékben Ljujics, balon Csoboth, míg a román srácot feltolta ékbe Ambrose helyére, aki az előző meccseken még helyzetbe sem nagyon tudott kerülni. Tulajdonképpen minden változtatása, minden húzása magyarázható az edzőnknek, ugyanakkor az hogy lecserélte a fél kezdőt, az némi kapkodásra utal, másrészt a bejáratott mozgások, helyezkedések így nehezen fognak működni.
De mondom, értem a változtatás szándékát, mert a múlt héten sem működött úgy a támadójátékunk, ahogy kellett volna, vagy ahogy az első meccsen működött. Ezek után a kezdő 1-4-2-3-1-es felállásban: Banai, Pauljevics-Antzoulas-Hall-Tamás, Onovo-Mack, Varga-Ljujics-Csoboth, Ganea.
Hazai fölény
A Paks kezdte jobban a játékot, frissebbek, harcosabbak és koncentráltabbak is voltak. Ennek köszönhetően a párharcok zömét ők nyerték, és ők is szerezték meg az ún második, vagyis lecsorgó labdákat is. Mi nem találtuk a játék ritmusát, folyamatos fáziskésésben voltunk, így pedig egyre jobban megzavarodunk. A nyolcadik percben jött az első hiba, ami után a paksi szabadrúgást még védte Banai. A 24. percben, jobb oldali paksi szöglet után átkerült a labda a hosszú oldalra Silyéhez, aki kicsit kiszorított helyzetből rárúgta, Ljujics pedig olyan szerencsétlenül tette bele a lábát, hogy az a saját kapunkba pattant. Felmerül a kérdés, hogy miért kellett beleérnie? Gondolom, Banai is ezt kérte számon. Megmondom. Mert az egyik játékosunk sokkal mélyebben volt, mint a többiek, és így nem működoött a lestaktikánk. A lövés előtti pillanatban mindenki kifelé mozog, kivéve az egy szem Mackot, aki már visszafele mozdult. Ha Ljujics nem ér bele, akkor vélhetően beleér a két paksi közül az egyik. Itt a szituáció:
A gól megzavarta a mieinket, hisz nem volt benne a meccsben hogy eredményes lesz az ellenfél. Bár fölényben játszottak, de nem jutottak helyzetekig. Egy egyéni hiba és egy szerencsétlen mozdulat hozta össze a gólt. A középkezdés után sikerült a bal oldalon eladni a labdát, amiből a félpályáról indított a paksi játékos. Ha megnézzük a képet, jól látszik, hogy ezúttal is mindenki tökéletesen helyezkedett, kivéve egy játékost. Elöl Mack és Onovo támadták a labdás játékost, Pauljevics, a görög és Hall mentek az embereikkel. Varga viszont elaludt, és így az indítás pillanatában már hátrányban volt Silyével szemben. Ő el is ment, és onnan élesen be akart adni középre a két érkező támadónak, de Varga Balázs (aki utolérte Silyét) lábáról visszapattant a labda Szabó elé, aki jól helyezte. 2-0. Itt talán még annyi, hogy felesleges volt Onovónak és Macknak is kitámadnia az indító játékosra. Ha csak Mack teszi, akinek az oldalán jött a támadó, és Onovo megy Szabóval, akkor még ez is hárítható lett volna.
Tulajdonképpen két megpattanóval vezetett 2-0-ra a Paks. Az egyik kapura lövés, a másik átadás volt. A gól után egyébként Vignevics megcserélt Vargát Csobothtal, hogy Kevin védekezzen a felfutó Silyén. Szerintem ez is ésszerű döntés volt.
Ébredés, kiállítások
A 35. percben végre ébredeztünk. A rémálomból és sikerült összehozni egy helyzetet. Tamás Krisztián felpasszolta Ganeanak, ment tovább, vissza is kapta román fiútól, tökéletesen találta meg középen Csobothot, aki átvette, kapura lőtt. De bevetődött az egyik paksi, így blokkolva a lövést. Kevin egy kicsit sokat kivárt, emiatt lett oda a helyzet. A 39. percben Erdős spori elég csúnyán belenyúlt a meccsbe. Onnan indult a jelenet, hogy Hallt ápolni kellett. Ápolás után lemegy, és várja hogy visszajöhessen. Ott állt a felezőnél, mellette a negyedik játékvezető, Vad II. Hall bejött, Erdős engedélye nélkül, aki megállította a játékot, és egy második sárgával leküldte a védőt. Hall érthetetlenül nézett Vad II-re, kicsit olyan a szituáció, mintha megkérdezte volna Vad II-t hogy bemehet-e. Az igent mondott, közben Erdős meg nem adott engedélyt. Nem hiszem, hogy Hall ennyire hülye, és érdemes megnézni Hall és Vad II testbeszédét. Szóval itt valami nagyon félrement. Szívesen meghallgatnám, mit mond az esetről Hall. Erdős a szabálykönyv szerint járt el, de nem biztos, hogy ami jogszerű, az természetes és igazságos is. Egy perccel később Szabó János másodszor rúgta fel Csobothot sárgát érően, így őt is kiállították. Hát ha valaminek, akkor ennek fel kellett volna rázni a mieinket. De továbbra is csak küzdöttünk. A 43. percben Vignjevics lehozta az amúgy döbbenetesen súlytalan Varga Balázst, és megerősítette a védelmet Fehér Csanáddal. Szerintem ez egy jó csere volt. Vargát amúgy is le kellett volna hozni, Fehér meg stabilizálta a védelmet. Félidő.
Újabb logikus döntések
A szünetben újabb csere nálunk. Vignjevics leszedte a másik súlytalan fiatalt, Mackot, és bejött helyette Ambrose. Átálltunk az egy szűrőre, aki Onovo. Elöl Ganea, Csoboth, Ljujics és Ambrose rohamozott. Mivel 0-2-re álltunk, ez is egy teljesen ésszerű elgondolás volt. Már csak azért is, mert lehet, hogy Ganea tud centert játszani, de ez ezen a meccsen nem derült ki. Szinte észrevétlen volt abban a pozícióban. Ambrose legalább hajt és rá fel lehet ívelni a labdákat, nem úgy mint az alacsonyabb és vékonyabb román srácra.
Az 57. percben újból cseréltünk. Vignjevics lehozta a két egyre fáradtabban mozgó támadó középpályást, Ljujicsot és Ganeát, és behozta helyettük Mörschellt és Simont. Mindkét csere jó ötletnek tűnt. Ezúttal a német volt az aki nagy területen és agilisan játszott, sok labdát összeszedett hátul, és onnan próbálta meg eljuttatni a támadó harmadba. Mivel ez a felállás sem hoz sok eredményt, így az edzőnk mindent egy lapra feltéve cserélt még egyet. Lehozta a jobbhátvéd Pauljevicset, és behozta a jobbszélső Kiss Tamást. Maradt három védő. Antzoulasz- Fehér- Tamás egy szűrő Onovo, egy támadó középpályás Mörschell személyében, két szélső, Kiss és Csoboth, míg Simont beküldték Ambrose mellé centernek.
Ennél támadóbb szellemű csapat nem létezik. A 79. percben az ex-újpesti Balogh verekdte át magát Simonon, szöktette Silyét, aki ezúttal a görög védő mellett az alapvonalról beadta, Banai pedig a gólvonalról az érkező paksi játékos fejére paskolta a labdát. Újabb gól, 3-0. Legalább akkora kapushiba, mint a múlt héten Nikolicsé. Döbbenetes. Itt a beadás pillanata:
A 89.percben Simon szögletét Ambrose fejelte meg, de itt a kapufa mentett. Vége. Teljesen megérdemelten nyert a Paks.
Mérlegen Vignjevics húzásai és a csapat
Azt hiszem, hogy ezen a meccsen bár Vignyevicset a jó szándék vezérelte, és papíron logikus döntéseket is hozott a változtatásokkal kapcsolatban. De utólag elmondhatjuk, hogy egyáltalán nem jöttek be az elképzelései. Banai ugyanúgy belehibázott, mint az előző héten Nikolics. Igaz, már csak a meccs végén, egy olyan állapotban, amikor már nem sok tétje maradt a dolognak. Sajnos azoknak lett igazuk, akik azt mondták, hogy nincs kapusunk. Mindkét kapusunkban benne van a hiba. Pauljevics hozta magát, talán ő beváltotta a hozzáfűzött reményeket, de Mack megint rengeteg helyezkedési hibát vétett. És meglehetősen súlytalan volt a védekezésben. Mivel a támadásokhoz semmit sem tud hozzátenni (kivéve a szezonnyitó meccset), így játéka értelmezhetetlen. Vargáról több szurkolótárs is elismerően nyilatkozott, így talán csak nekem volt meglepetés, hogy a kezdőbe került. Kiss kimaradása érthető, de ha Vignjevics azt várta Varga Balázstól, hogy jobban fog védekezni, mint az elődje, jobban zárja majd a szélt, akkor csalódnia kellett. Nem emlékszem olyanra, hogy Balázs nyert volna védekező párharcot. Ganea centerbe állítása is papíron jó ötletnek tűnt, hisz pont ő nyilatkozta, hogy tud ott is játszani. Ebből most vajmi keveset láttunk.
De nem akarom csak az újakra kihegyezni a problémákat, hisz akik előző héten pályán voltak, azok is ugyanolyan rosszul fociztak, mint a már említett játékosok.
Akiket dicsérni lehet
Négy embert tudok csak teljesen vagy részben megdicsérni. A csapatunk legjobbja Tamás Krisztián volt, aki hiba nélkül látta el a védő munkáját, és sokat hozzátett a támadásokhoz is. Onovo is sokat rombolt, ugyanakkor ezúttal lényegesen nagyobb hibaszázalékkal játszott, mint az előző meccseken. És szintén dicséret illeti Csoboth Kevint is, akit a legtöbbször csak sárgák árán tudtak megállítani. Ugyanakkor elpuskázott egy komoly lehetőséget. Kevinnek be kell látnia, hogy nem elég az, hogy egy-egyben megveri a védőjét. Tőle azt is várjuk, hogy helyzetekig és gólokig jusson. Ma legalább a helyzet már megvolt, jövő héten lehet megint eggyel feljebb lépni. És tetszett még Mörschell játéka is, főleg amikor visszajött mélységi irányítóba és hátulról építette a támadásainkat.
Azzal Vignjevics sem számolhatott, hogy Antzoulasz, akit az első meccs után nem győztünk dicsérni a hosszú és pontos indításai miatt, mostanra így kipukkad. Mondjuk ő legalább nyeri a fejpárbajokat. De mit mondjunk Hallról, aki lassú is, lukat rúgott Felcsúton és most jött ez a buta kiállítás? Mondjuk itt lehet, hogy csak a körülmények és Vad II áldozata.
Vannak olyan meccsek, amikor egyszerűen semmi sem sikerül. Ez is ilyen volt. Az volt az érzésem, ha még egy napot játszunk, akkor sem fogunk jó döntéseket hozni. Kiveszett a frissesség, kevés volt a tűz, és erősen dekoncentrált volt a csapat. A meccs utáni nyilatkozatában Vignjevics azt mondta, hogy nem álltak még készen erre a meccsre, beleértve önmagát is. Igen. Azt hiszem, hogy jól látja. Nagyon nem működött a csapatjáték, nem volt ritmusunk és nem voltunk elég élesek. Az első félidő utáni statisztikában volt egy feltűnő adat. Az ellenfél közel tíz szabálytalanságot vétett. Mi összesen kettőt. Ebből is látszik, hogy ők mennyivel jobban akarták a sikert.
Hiányzik a tűz
Azt hiszem, hogy a legfontosabb feladat az lesz, hogy Vignjevics rendbe szedje a gondolatait. Ki kell találnia, hogy miként tudunk ismét győzni. Hogyan tudja ismét elvetni a tüzet a fiúkba. És persze rengeteg kicsi faladat is van. Stabilizálni a védelmet, játék és helyzetképessé tenni a jobb oldalunkat, megtanítani Kevinnek a góllövést. És megtanítani Ambrose-t a center helyezkedésére és mozgására.
Hajrá Lilák!
Borítókép: Paksi FC
