Zárt kapus edzőmeccset játszott egymás ellen szerda délelőtt az Újpest és a Vasas, amelyet a másodosztályú angyalföldiek nyertek meg 3-2-re. A felek más osztályban és más célokért küzdenek majd – ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni – de a helyszínen úgy tűnt, az angyalföldiek járnak előrébb.
A KÖZÖNSÉG ÉS KEDVENCE
„Hol a Kevin?”
A találkozóra az Újpest döntése értelmében nem mehettek be nézők, de ez nem jelentette azt, hogy senki nem volt ott a két csapat játékosain és edzőin kívül. A Tábor utcai centerpályán pár tucatnyian fértek el a kis lelátón. Ott voltak a klubok egyéb alkalmazottai, volt játékosok, de a hazaiakat az utánpótlásban dolgozó szakemberek és játékosok képviselték.
Az előbb idézett kérdésre egyből jött is a válasz: „Tegnap edzett először, jó lesz!”
Kitalálható tehát, hogy a magyar válogatottnál is számításba vett szélső, aki abszolút közönségkedvenc Újpesten, visszatért a megérdemelt pihenőjéről, de még nem játszott.
FÓKUSZBAN
Kiss Tamás viszont, az egyik nyári és magyar szerzemény, kezdett. Igyekezett, a hozzáállásával nem volt gond, többen is úgy vélték a körülöttem ülők közül, hogy erőssége lesz majd az Újpestnek.
A beszámolóm eddigi részéből könnyen kitalálható, hogy az újpesti oldalon foglaltam helyet a lelátón, így én is pacsiztam régi ismerősömmel, Széki „Curtis” Attilával, amikor megérkezett kedvesével, Barnai Judittal.
A LEGJOBB ÚJPESTI
A lila-fehérek legjobbja viszont az azeri kölcsönadásából visszatérő szerb Matija Ljujics volt, aki motor és szellemi vezér is volt, nem csak a hazaiak középpályás sorának, hanem az egész csapatnak.
A 20. percben az ő szabadrúgása után fejelt Jova Levente kapujába Fehér Csanád (ő és a vendégvédelem sem volt a leghatározottabb), majd 6 perccel később a jobb oldali összekötő helyéről, 20 méterről mesterien csavart szabadrúgásból a bal felső sarokba. 10 perccel az első félidő vége előtt meg 22 méterről a bal kapufát is telibe trafálta.
Az Újpest üzleti terveihez túl sok közöm nincs, de Nebojsa Vignjevics helyében ragaszkodnék ahhoz, hogy ezúttal ne adják kölcsön sehová, mint ahogyan eladni sem kellene őt.
A HIBAPONTOK
Az Újpest egyik hibája még mindig az, hogy Djordje Nikolics kapus lábbal nagyon bizonytalan, ez Novothny vezető góljánál is bebizonyosodott, mert egészen ártalmatlan szituációban luftot rúgott, de arra is láttam már példát, hogy Berecz Zsombor egyenlítő találatánál a 44. percben hárítanak a kapusok ilyen vagy hasonló szituációban…
A második félidőre (egyébként a nagy meleg miatt mindkét félidőben volt ivószünet) egy általam soha nem látott összeállítású Újpest lépett a pályára, és be kell vallanom, az ellen a sor ellen a fiataljait pályára küldő Vasas megérdemelten nyerte meg a második félidőt 1-0-ra, amivel 3-2-es vendégsikerrel zárult a találkozó.
Tamás Krisztián, a Kispestről érkezett bal oldali „Terminator” is ebben a játékrészben kapott bizonyítási lehetőséget. Rengeteget dolgozott, de a beadásain/átadásain javítania kell, hogy még hatékonyabban tudja segíteni az új csapatát.
EZ EGY MÁSIK VASAS MÁR
És akkor térjünk rá a vendégekre. Ez a Vasas már nem az a Vasas, amelyik kiesett.
A kijelentésemmel nem feltétlenül a mutatott játékra gondolok, hiszen a tétmérkőzésekre a Vasas sem úgy érkezik majd, hogy a felkészülési időszak legkeményebb hetének edzésmunkája van a játékosai lábaiban.
KOMMUNIKÁCIÓ
Az Újpesten pályára lépő angyalföldi játékosok végig beszéltek egymáshoz a mérkőzés közben. Volt, hogy biztatták, tanácsokkal látták el vagy ösztökélték a másikat.
És ez a második félidőre is igaz volt, amikor előtérbe kerültek a fiatalok, akik közül többen is jövőbe mutató teljesítménnyel rukkoltak elő, élükön Sztojka Dominikkal, akiről nekem mindig a világbajnok argentin válogatott ősereje, Rodrigo de Paul jut eszembe.
A HIÁNYZÓK
A piros-kékeknél hiányzott a két alapember, a középső védő Otigba Kenneth és a támadásokban több poszton bevethető Holender Filip, de a nevezetteken kívül (Holenderhez hasonlóan) a magyar válogatottban is megfordult játékos, Vida Máté sem tudott egyelőre játszani.
A Vasas tehát összeszedettebbnek tűnt, erősebb csapatszellemmel, de meglátásom szerint lehet, hogy még egy középső védőre szüksége lenne a feljutáshoz, mert Otigba mellett Litauszki Róbert sem volt bevethető, így Szivacski Donátnak ismét beljebb kellett tüsténkednie a védelem a jobb oldala helyett.
MOSOLY ÉS RACIONALIZMUS
A lefújás után odamentem az angyalföldi különítményhez. A szakmai stáb és a játékoskeret tagjai is mosolyogtak, de nem úgy tűnt, hogy elbizakodottak lennének, hanem örültek és hittek a munkájukban, mert a Paks után (3-1-re győztek) újabb élvonalbeli gárdát sikerült legyőzniük.
Nagy Miklós sportigazgató viszont végig racionalista maradt, mert egyébként a posztja miatt neki mindig annak kell lennie.
Csak a következőket mondta, amikor köszöntöttem: „Tovább kell dolgoznunk!”
Jeleznem kell a frankót: igaza van!
Újpest FC – Vasas FC 2-3 (2-2)
Újpest FC:
Első félidő:
Nikolic – Pauljevic, Antzoulas, Fehér, Burekovic – Mack, Ljujic, Mörschel, Kiss – Ambrose, Mucsányi
Második félidő:
Banai – Jevtoski, Radosevic, Fehér (Geiger, 65.), Kovács – Mack, Onovo, Simon, Tamás – Szabó, Mucsányi (Varga, 75.)
Vasas FC:
Első félidő:
Jova – Szivacski, Baráth, Ódor, Papp – Berecz, Urblík – Hinora, Radó, Ihrig-Farkas – Novothny
Második félidő:
Jova (Uram 60.) – Girsik (Farkas, 78.), Baráth, Ódor, Deutsch – Hidi M, Sztojka – Kapornai (Zimonyi, 67.), Faragó (Bakti, 67.), Szilágyi – Szalai (Cipf, 67.)
gólszerzők:
Fehér (19.), Ljujic (26.), illetve Novothny (14.), Berecz (44.), Deutsch (68.)
