Az előző fordulóban kedvenc csapatom Diósgyőrben győzött 2-0-ra. Az újabb sikerrel továbbra is az élmezőnyben tudhatja magát az MTK, ami különösen fontos a bajnokság kezdetekor kitűzött cél szempontjából, ami az 5.-6. hely, tehát a felsőház. Jelenleg az MTK 18 ponttal áll a 4. helyen, mindössze 3 ponttal lemaradva a listavezető Ferencvárostól.
Koszi a legnagyobb
A diósgyőri stadionba késve érkeztünk utazóbrigádommal, így a bejáratnál ért minket a nagy hír, miszerint megszereztük a vezetést a 2. percben. Ráadásul a sokak által kritizált Kosznovszky Márk bombagóljával. Bennem elképesztően euforikus érzések szabadultak fel ekkor, és csak az munkált bennem, hogy én megmondtam. Még hozzá azt, hogy Kosznovszky kiváló játékos, fiatal tehetség. És végre sikerült megtalálni az ő igazi pozícióját, ami mindig is az volt. A középső középpályás, aki fellép a támadásokhoz is, vagy ő maga viszi véghez, ahogy most tapasztalhattuk.
Horváth Dávid mester elmondta a meccs utáni nyilatkozatában, hogy Koszitól pont ezt várta, hogy legyen bevállalósabb, agresszívabb a támadásoknál, lőjje el a labdát. Most el is lőtte, miután nagyszerűen lefordult védőjéről. Az előkészítésről is érdemes említést tenni, mert Hej Viktor gyakorlatilag a mi térfelünk hátsó feléből, box to box vitte a labdát háborítatlanul, és passzolta tovább Koszinak. Hej Viktor a második gólból is kivette a részét, amelyet Molnár Rajmund szerzett, mivel az ő labdaszerzéséből indult a támadás.
A mezgyűjtő
A nagyszerű, 90 percen át tartó kifogástalan játék és jó szurkolás után kijöttek a srácok hozzánk a vendégszektorhoz, hogy pacsizhassunk velük, gratuláljunk és egy kicsit együtt ünnepeljük ezt a diadalt. A pacsizás közben Balázs szurkolótársam elkérte Kosznovszky mezét, aki mindenki szemében a meccs egyik, ha nem a legjobbja volt. Koszi készségesen oda is adta mezét Balázsnak, aki fanatikus MTK és magyar válogatott mezgyűjtő. Nagyon nagy ritkaságokra tesz szert, egyszer nekem is volt alkalmam megtekinteni a gyűjteményét. Ezen a napon Koszién kívül még két másik mezt is sikerült begyűjtenie, amelyről máris szót ejtek.
Újra Gesztelyen
Mikor kiértünk a vendégparkolóba, hogy induljunk a miskolci rendőrök tájékoztattak bennünket, hogy az ő biztosításukkal fogjuk elhagyni a várost. Mi Balázs kisbuszával érkeztünk, a többség autókkal és egyenesen mentek haza Pest felé, ellentétben velünk, akik egy ponton Gesztely felé vettük az irányt, ahol a helyiek ismételten nagy szeretettel vártak bennünket. Nekem ez így már a harmadik alkalom volt, hogy a borsodi községen jártam, és tanúsíthatom, hogy mindig jó barátok közé visszatérni.
Azért is érkeztünk, mert Balázs egy gesztelyi lakostól megvásárolt egy Stieber-mezt, amit ha tippelnünk kellett volna a tavalyi kupameccsen hordott. Bónuszként egy Vadnai-mezzel is gazdagodott barátom mikor megérkeztünk a Poroszkai Étterembe Gesztelyre, ahol Bacsó Levi klubelnök barátomék vártak bennünket.
Mivel már későre járt nem sok időt töltöttünk ott, de megbeszéltük, hogyha újra Budapesten járnak össze fogunk ülni, a nyáron meg remélhetőleg sikerül egy Gesztely FC – MTK Budapest edzőmeccset leszervezni a feleknek. Ezt és egy rövid beszélgetést követően elköszöntünk, megköszöntük a vendéglátást és hazafelé vettük az irányt.
