A magyar válogatott két rendkívül fontos mérkőzést játszott le az UEFA Nemzetek Ligája A-osztályában. Nemzeti csapatunknak sikerült pontot szereznie Hollandia ellen, ezzel megszakítva a negyven éve tartó sikertelenségi sorozatot az Oranje ellen. Ez a teljesítmény történelmi jelentőségű lehet számunkra, magyar szurkolók számára. A Bosznia-Hercegovina elleni találkozón a magyar csapat lélektani szempontból rendkívül fontos győzelmet aratott. Ebben a blogbejegyzésben arról írok, hogy hol, kikkel és milyen körülmények között éltem meg ezeket a sikereket.
A kapu mögött
A hollandok elleni mérkőzést szerencsés módon a Puskás Arénában nézhettem meg, ráadásul az idén 15 éves Carpathian Brigade szektorában, a második karéjban. Ez volt a második alkalom, hogy ebből a szektorból követhettem végig egy válogatott mérkőzést. A jegyet egy kedves szurkolótársamnak, Otinak köszönhetem, aki nem tudott jelen lenni, így nekem adta át a lehetőséget.
A Carpathian Brigade lenyűgöző látványt mutatott be a magyar válogatott ünneplésére és saját fennállásuk 15. évfordulója alkalmából, amelyről sokan láthattak képeket a médiában. Az ultraszektor minden ülésére plakátokat helyeztek ki, amelyeket a csapatok pályára vonulásakor, a kezdősípszó előtt tartottunk fel. A plakátokon rövid ismertető is olvasható volt a szurkolói csoportról.
Nem voltam egyedül, hiszen néhány MTK-s barátom is ide kapott jegyet, így a kitartó szurkolás mellett a jó hangulat is garantált volt.
„Robban a stadion!”
Az első félidő során egyértelműen érződött, hogy a holland válogatott magasabb színvonalat képvisel, de ez semmit sem számított, amikor Sallai Roland révén megszereztük a vezetést. A Puskás Aréna hatalmas robbanással reagált, amikor a magyar szurkolók hangja betöltötte a stadiont! Ez egy igazi, hamisítatlan futballpillanat volt minden jelenlévő számára: az esélytelenebb csapat gyors támadást követően szerzett gólt. 1-0!
Nem sokkal később újabb izgalmak következtek, amikor egy elrontott kirúgást követően a játékvezető közvetett szabadrúgást ítélt ellenfelünknek jó pozícióból. A sorfal és Dibusz Dénes azonban sikeresen semlegesítette ezt a lehetőséget. Sokan először nem értették, miért döntött így a bíró, és a szurkolói tábor egy rövid ideig egy emberként fejezte ki nemtetszését.
A szünetre tehát egygólos előnnyel vonulhattunk. A hangulat ekkor sem hagyott alább: sokan a dohányzóban és a büféknél is folytatták a szurkolást.
Emberelőnyben
A második félidőben továbbra is a hollandok dominálták a játékot, de a védekezésünk fegyelmezett és szervezett maradt. Fontos pillanat volt, amikor a 79. percben emberelőnybe kerültünk: Virgil van Dijk buktatta Csoboth Kevint, és megkapta a második sárga lapját. Az emberelőny ellenére azonban nem tudtunk előnyt kovácsolni, mert négy perccel később egyenlítettek a hollandok: Gakpo átadásából Dumfries volt eredményes, és ezzel beállította a végeredményt.
Többen mondtuk, hogy a mérkőzés kezdete előtt aláírtuk volna ezt az eredményt, mégis volt bennünk némi hiányérzet, mintha akár nyerhettünk is volna. Ahogy a mondás tartja: aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli. Óriási gratuláció illeti a válogatottat! Ez nemcsak nekik, hanem nekünk, szurkolóknak is lélektani fontosságú pontszerzés volt.
Ünneplés
A stadionból kijutva a 2-es metróra szálltunk, ahol sokan örömmámorban úsztak, és a szurkolás itt sem hagyott alább.
Ezután a Gyöngy Eszpresszó felé vettem az irányt, ahol Krisz barátom dolgozik, és amit Viktor, a lokista cimborám üzemeltet. Amikor megérkeztem, a hangulat már a tetőfokára hágott: érezhetően mindenki jókedvű volt, és aki szívén viselte a válogatott sorsát, az rendkívül boldog volt. Sokan itt nézték a meccset, ahogyan korábban én is tettem az Európa-bajnokság alatt.
Ismét a Gyöngyben
Kevés olyan budai hely van, amit igazán szeretek a munkahelyemen kívül. Alapvetően pesti gyerek vagyok, de a Gyöngybe mindig szívesen betérek, mert Viktor és a többiek mindig remek atmoszférát teremtenek, és széles választék van minőségi szeszes italokból.
Hétfőn ismét így tettem, hogy megtekintsem a bosnyákok elleni mérkőzést, és találkozzak a barátaimmal. Múlt péntekhez képest kevesebben voltak a kocsmában, így családias hangulat alakult ki, hiszen szinte mindenkit ismertem.
Krisszel a mérkőzés közben a pultnál megtárgyaltuk, hogy Kata Misinek milyen esélyei lehetnek a válogatott kezdőjébe kerülni. Krisz szerint Katának valami igazán különlegeset kellene mutatnia az idény során az MTK Budapestben, hogy felkeltse Marco Rossi szövetségi kapitány figyelmét.
Az este során egy vegyes szurkolói társaság gyűlt össze: ketten voltunk MTK-sok, egy fradista és egy újpesti is jelen volt. Mindannyian feszülten figyeltük a magyar válogatott játékát. Az eredmény ismert: Szoboszlai Dominik duplájával, kemény küzdelemben sikerült megszereznie nemzeti csapatunknak az első győzelmet a Nemzetek Ligája idei kiírásában.
Ezután a diadal után már a világbajnoki selejtezőkre fókuszálhatunk – reményekkel telve.
