Azóta, hogy Nebojsa Vignjevics visszatért az Újpest kispadjára, a lila-fehérek veretlenek maradtak. A sikersorozatnak köszönhetően a lilák hat ponttal elhúztak a már kieső zónában tanyázó Honvédtól. Most azonban három olyan bajnoki következik számukra, amely mindig, minden körülmények között kiemelt jelentőségű a fanatikus híveiknek.
MINÉL TÖBBEN
Újpesten már a Paks elleni bajnoki előtt (3-2-re győztek a hazaiak) elindult egyfajta „túlélőküzdelem”, amely a parkolóhelyek megszerzéséért zajlik. A „küzdelem” ebben az esetben nem szó szerint értendő, de az biztos, hogy az embernek jóval korábban kell érkeznie, illetve a szerencsére is szüksége van ahhoz, hogy minél közelebb tudjon parkolni a stadionhoz.
És ezzel valóban nincs semmi gond, mert az a jó, ha egy adott meccsen minél több néző van jelen.
Az NB1.hu országjáró stábja délről közelítette meg vasárnap délután Újpest legfontosabb építményét, de csak a stadiontól jó 800 méterre tudtunk parkolni.
Miközben a létesítmény bejáratához gyalogoltunk (és közben azon tűnődtünk, mi lett volna, ha mindenki autóval jön…), részesei lehettünk a hömpölygő, reménykedő lila-fehér tömegnek. A legtöbben természetesen a Szektor Bisztró környékén gyülekeztek. A közelben voltak rendőrök is, de nyugodtak voltak, mert tudták: most nem az a zöld-fehér csapat ellen játszik az Újpest, amelyik ellen végig fokozott készültségben kell lenniük.
A RAVASZDI
A pályán viszont már más volt a helyzet, és ezt jól tudta Nebojsa Vignjevics, a lila-fehérek nemrég kinevezett régi-új vezetőedzője is. A Paks Bognár György újbóli kinevezése óta remek formában van, az első meccse óta, amit a Mezőkövesd nyert meg, csak győzött.
AZ EDDIGIEK
Vignjevics viszont Bognárhoz hasonlóan szintén ravasz róka, ráadásul eddig jól járt minden újpesti azzal, hogy ismét ő lett a lila-fehérek vezetőedzője. Az első meccsén a csapata látványos, jó iramú mérkőzésen 3-2-re verte a Szusza Ferenc Stadionban a kupadöntős Zalaegerszeget. A második mérkőzésén 0-0-s döntetlent ért el a szintén a bennmaradásért küzdő Videoton vendégeként.
Az nem volt olyan élvezetes mérkőzés, viszont a szurkolók szórakoztatása helyett az volt a legfontosabb mindkét csapat számára, hogy ne kapjon ki. Ami viszont érthető hozzáállás volt a két gárda helyzete miatt.
A Paks elleni csata hasonló volt a ZTE ellenihez, hiszen ismét 3-2-re nyert hazai pályán az Újpest. Ezen a találkozón viszont inkább egymás hibáiból profitáltak a csapatok. Azokból viszont nagyon jól.
Fehérváron nem hibázott a csapatvédekezés egyik fél sem, vasárnap viszont sorra, ezért is volt 5 gól.
És akkor most gondolják végig azok az Újpest-szurkolók, akik a Vidi ellen a játék minősége miatt elégedetlenkedtek, hogy mi lett volna akkor, ha a Paks ellen elkövetett csapatvédekezési hibákból az egyik bekövetkezik Fehérváron, aminek köszönhetően kikap a csapatuk…
EZÉRT IS RAVASZDI
Az előbb említettem, hogy Vignjevics is ravasz róka, amit bizonyít az is, hogy képes volt elérni azt, hogy ezúttal ne a Paks diktálja az iramot az aktuális ellenfelének, hanem a tolnaiaknak kelljen alkalmazkodniuk. És ezt Bognár György a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón elismerve arról beszélt, hogy a szünetben a játszó középpályásai helyett küzdő, harcos játékosokat kellett becserélnie.
Vignjevics tehát, akárcsak a ZTE és a Videoton ellen, ismét eredményes taktikát dolgozott ki.
Lehet őt szeretni vagy nem, ezt mindenkinek a szíve joga eldönteni, de azt nem lehet tagadni tőle, hogy felrázta az állóvizet Újpesten. A lila-fehérek az irányítása alatt szerzett hét pontjuknak is köszönhetik azt, hogy már hatpontos előnnyel rendelkeznek a kieső zónában lévő Honvéd előtt.
És az Újpest éppen Kispestre utazik majd pénteken, utána május elsején az FTC-t látja vendégül, majd a Vasashoz megy.
ÉS A KAPUS?
Éppen ezért kérdeztem meg Vignjevicstől a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón, hogy az eddigi, vele elért eredmények miatt nyugodtabban vágjanak-e neki a fővárosiak elleni kihívásoknak? De arra is kíváncsi voltam, mit kért a kapusától, Djordje Nikolicstól, akinek nagyjából minden második kirúgása egészen katasztrofálisra sikerült.
Vignjevics először a második kérdésre felelt.
„Azt kértem tőle, hogy nyugodjon meg. A második félidőben több olyan alkalom is volt, amikor a Paksnak tálcán nyújtottuk a lehetőséget. Figyelmeztettem őt, amikor nagyon közel kerülnek a kapunkhoz, akkor veszélyesebb lesz a helyzet. Arra is kértem őt, hogy próbáljon meg mindig jó döntést hozni.”
Vignjevics tehát szépen körülírta, mit kért. Testbeszédéből viszont azt vettem észre a meccs hajrájában, hogy többször is arra intette a légióst, hogy rúgja előre a labdát. Azaz, ült, amit szépen megfogalmazott.
DIVATTAL SZEMBEN
Utána rátért a fővárosiak elleni rangadókra.
„Nem gondolom, hogy könnyebbek vagy nyugodtabbak lennének ezek a meccsek. Nyilván az a célunk, hogy pontokat szerezzünk. Talán másképpen lesznek nehezebb mérkőzések, hiszen minden alkalommal más játékstílushoz kell majd alkalmazkodnunk. Szombaton is láthattuk, hogy mi történt a Mezőkövesd-Vasas mérkőzésen. Minden gárdának megvan a saját kvalitása, saját stílusa. Éppen ezért nem mondhatjuk egyik fellépésünk előtt sem, hogy na, ez sima győzelem lesz.”
Vignjevics válaszában az tetszett, hogy szembement az edzői nyilatkozatok divatjával. Egész egyszerűen nem mindig hiszem el azt, amikor egyikük azt állítja, hogy csak a saját játékukkal kell foglalkozniuk.
Mert ha ez így lenne, akkor az nem a labdarúgás lenne. A focinak ugyanis az a lényege, hogy két csapat küzd meg egymással.
És ha nem kellene az ellenféllel foglalkozni, akkor mindig, mindegyik mérkőzésen az esélyesebb csapat nyerne.
Márpedig ez nem így van!
EMLÉKEZTETŐ
OTP Bank Liga, 27. forduló:
Újpest FC-Paksi FC 3-2 (2-1)
Szusza Ferenc Stadion, 3184 néző, v.: Vad II.
gólszerzők:
Goure (7.), Mörschel (45+4.), Antonov (85., 11-esből), illetve Varga B. (31., 52., előbbit 11-esből)
sárga lap:
Nikolic (29.), illetve Szélpál (45+3.), Papp (83.)
Újpest FC:
Nikolic – Kastrati (Ambrose, 68.), Anculasz, Hall, Pauljevic – Onovo, Boumal (Mack, 57.) – Varga Bal. (Antonov, 68.), Mörschel (Jakobi, 68.), Csoboth – Goure (Diaby, 87.)
Paksi FC:
Nagy G. – Vas (Haris, 79.), Szélpál, Kádár – Osváth (Skribek, 87.), Papp, Balogh B. (Sajbán, a szünetben), Szabó J. – Hahn (Böde, 72.), Varga Bar., Gyurkits (Bőle, a szünetben)
